Július elsején, hétfőn önkéntes napot tart a Magyar Mozdulatművészeti Stúdió. Amiről azt kell tudni, hogy nyaranta ez a stúdió válik a kortárs táncélet képzés- és tudásközpontjává, továbbá ebben az évadban ünnepelte 100. születésnapját. Sőt, még mindig él és virul az egyik legjelesebb műfajteremtő, Brandeisz Elza.
Kápráztass el!
Fotó: fidelio.hu
Legalább három hónappal a megérkezés előtt meg kell vennie a jegyeket, hogy egyáltalán esélye legyen bejutnia egy hétköznapi látogatónak a moszkvai Bolsoj tyeatrba, a Vörös tértől néhány száz méterre emelkedő grandiózus színházba. A Bolsoj nem csak nevében nagy, hanem méretében, múltjában és repertoárjában is. Idén például a történelmi darabok közül a Hattyúk tava, a Bajadér, a Giselle és az Anyegin is színpadon van.
Fájdalom, ellenállás, kacagás
Fotó: Trafó
Amikor a cirkuszból elkezdtek kikopni a fehérre meszelt arcú szomorú bohócok, a vastag mimikájú erőművészek, a baljós zenei aláfestésre ostort csattogtató állatidomárok, és helyüket átvették a táncművészetben is jártas artisták, megszületett az új cirkusz. Sőt, a cirkusz-színház. Magyarországon járt a brisbane-i C!RCA társulat, S című darabjával. "S" mint sikamlós.
A nyár megváltoztatja a táncot is
Fotó: Kulik Johanna, Josip Bartulovic
Június végére lassan elérkeztek a színházi évadzárások és a kánikulával egyidőben a táncművészet kiköltözik a kertbe, leköltözik a vidéki szabadtéri színpadokra - vagy épp a Margitszigetre. A Nemzeti Táncszínház a Karmelita udvarban, az Operaház balett intézete a tervek szerint a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon folytatja, a Trafó és a MU pedig egyszerűen pihenőre fogja. Csak a RAM Colosseumban folyik az élet tovább, mintha nyár se lenne, amikor az Experidance éppen nem VOLT-ozik vagy turnézik.
Iszákos és nagyszájú főhősünk
Fotó: pecsma.hu
Már a mese sem hétköznapi, az előadásmód még kevésbé. A tajvani Guoguang Opera Company kétszer játszotta A majomkirályt Magyarországon - egyszer Pécsett, egyszer pedig a Nemzeti Táncszínházban. A szokatlan hangzás- és játékvilág egy ismeretlen, végtelenül sűrű és absztrakt térbe röpítette nézőit, egy olyan tündérmesébe, ahol tényleg minden pillanattöredék egészen értelmezhetetlen a nyugati szemnek és fülnek. Így viszont nagyon gyorsan átélhető a teljes és kritikátlan csodálat.