A Magyar Nemzeti Balett szeptember 6. és 18. között öt alkalommal látható modern estjének új bemutatója ugyan Alexander Ekman a Julliard növendékei számára készített Episode 31 című koreográfiája, ugyanakkor az együttes a repertoárdarabok betanulásának is komoly figyelmet szentel. Ennek keretében a műsor egyik népszerű darabjának, Johan Inger Walking Mad című alkotásának betanítását a koreográfus testvére, Carl Inger kísérte figyelemmel, aki a próbák szünetében mesélt az együttessel közös munkájáról, hogy miért áll hozzá közel ez a koreográfia és miben látja a mű aktualitását.


Kétévente visszatér az együtteshez figyelemmel kísérni a betanítást, miért van erre szükség, mire fókuszál ilyenkor?
Természetes, hogy idővel valamennyi elvész az eredeti útmutatásokból.  Mivel magam is táncos voltam, ismerem azokat a mechanizmusokat, amik lejátszódnak a kollégákban, hiszen a művészek számos más előadásban és koreográfiában is helytállnak. Ilyenkor mindig visszamegyünk az eredeti koncepcióhoz, ezért hasznosak ezek az alkalmak. 

balett  tánc Walking Mad Johan Inger Magyar Nemzeti Balett

Walking Mad (Kekalo Iurii, Carulla Leon Jessica)


Mikor betanít egy koreográfiát arra helyezi a hangsúlyt, hogy a produkció minél inkább hű legyen az eredeti előadáshoz, vagy van lehetőség az adott társulathoz, táncosokhoz igazítani azt?
Alapvetően az eredeti koreográfiához való hűségre törekszem. Ugyanakkor előfordulhat, hogy bizonyos mozgások nem működnek egy adott táncosnál. Mivel nem akarom, hogy a művész a színpadra lépéskor rosszul érezze magát, sem azt, hogy amit csinál, rosszul nézzen ki,  ilyenkor előfordulhatnak apróbb módosítások. De a cél mindig az előadói hűség.


Nem először tér vissza az együtteshez, milyenek a benyomásai a Magyar Nemzeti Balett táncosairól?
Nagyon jól csinálják. Ez ugye egy klasszikus együttes, ami azt jelenti, hogy nagyobb feladatot jelent számukra a produkció, szemben egy modern társulattal, ahol ezek a technikák megszokottabbak, de minden elismerésem, nagyon elégedett vagyok velük. A darab szereposztásában nem történt sok változás, ami az én munkámat is megkönnyíti, többségüket régi barátként üdvözölhetem. De persze mindez azon is múlik, kivel mennyit dolgozom. Azokkal a táncosokkal, akik a darab végén látható hosszú pas de deux-ben szerepelnek, érthetően több időt töltünk a próbateremben. 

balett  tánc Walking Mad Johan Inger Magyar Nemzeti Balett

Carl Inger a Magyar Nemzeti Balett próbatermében 


Mi az, ami Önnek izgalmas, érdekes a Walking Mad koreográfiájában?
Talán a humorát emelném ki. Mikor Johan ezt a majd' 20 éves koreográfiát készítette, nem sokan mertek viccesek lenni – bár talán ez erős megfogalmazás, hisz mégsem egy komikus előadásról beszélünk –, mégis van benne egy olyasfajta kis kikacsintás, amit nem félt alkalmazni. Ez gazdagítja az utazást a darabon belül, mivel nem csak egyféle temperamentum jelentkezik az előadásban, ezáltal hozzáad a darab ritmikájához a különböző intenzitású energiákkal. 


Johan Inger munkásságán belül hova helyezné el a Walking Mad-et?
Talán a legnépszerűbb darabja abban a tekintetben, hogy a legtöbb együttes ezt vette át. Összeszámolni sem tudnám, de világszerte legalább 40 társulatról beszélünk. Természetesen Johan munkái időközben fejlődtek, ma már sokkal bonyolultabb mozdulatokat használ, de a közönség reakcióiból az látszik, és én is úgy érzem, hogy ez a munkája kiállja az idő próbáját, és egyáltalán nem érződik rajta az eltelt 20 év. A #metoo-mozgalom is hozzájárult ahhoz, hogy a darab ma is aktuális, hiszen a cselekmény három nő körül forog, akik különböző viszonyokat alakítanak ki férfiakkal. Ki jó, ki rossz döntéseket hoz, van aki módosult tudatállapotba kerül, más egy rossz kapcsolatból próbál menekülni. Ahogy az életben, itt is van, ami működik, van, ami nem. De ez természetesen csak az én interpretációm.  

kommentek: 0

Tovább olvasom

Huszonegyedik alkalommal rendezi meg idén Veszprém A tánc fesztiválját, az egyik legrangosabb hazai táncművészeti tematikájú rendezvénysorozatot. Május 22-26 között a táncszakma átteszi székhelyét a "Királynék városába", hogy eldöntse, kik voltak az idei legizgalmasabb előadók, melyek voltak a legjobb kortárs produkciók, legérdekesebb szakmai kezdeményezések.

Keleti Éva, Eksztázis 1974

kommentek: 0

Tovább olvasom

Hagyományosan április 29-én, a Tánc világnapján adják át az évad legfontosabb táncszakmai díjait. Melnik Tatjana lett az évad legjobb női táncművésze, Lee Yourim a legjobb pályakezdő, Balázsi Gergő Ármin az évad legjobb férfi táncművésze, Felméry Lili pedig a "NAGY Alakításért" díjjal térhetett haza tegnap este.

táncszakmai díjak

Fotó: Emmer László

kommentek: 0

Tovább olvasom

Balettműhely az Erkelben

A világnapok mindig tökéletes alkalmat adnak arra, hogy olyan helyekre jussunk el, ahova egyébként talán nem sikerülne, és ránk találhassanak azok az információk, amik egyébként elsüvítenek a fülünk mellett ebben a gigantikus médiazajban. Április 29-e pedig az a világnap, ami a táncszínpad kulisszái mögé vezet minket.

Fotó: Hrotkó Bálint CAFe Budapest/ Magyar Nemzeti Balett, Triple Dance

kommentek: 0

Tovább olvasom

A Nemzeti Táncszínház új épülete immár több mint egy hete megnyitotta kapuit a táncszerető közönség előtt. Ertl Péter igazgató az OperaCafé legutóbbi adásában beszélt arról, miért örül a klasszikus tánc jelenlétének az új színpadon.

nemzeti táncszínház opera café

Magyar Nemzeti Balett/ A tökéletesség szédítő ereje

kommentek: 0

Tovább olvasom

HTML