A TranzDanz nem egy szokványos társulat. Kovács Gerzson Péter (KGP) koreográfus áll a gyújtópontjában, aki produkcióról produkcióra újraszervezi a teljes csapatot, attól függően, hogy éppen milyen lelkesedését követi a színpadon. Néha a klasszikus balett szólistáit csábítja magához, máskor viszont épp a legfelkapottabb néptáncost hívja meg egy darabra. A Tranz így is, úgy is 25 éves.

plakát: www.tancelet.hu

Melyek az első képkockák, amiken már nem csak lovak parádéznak, hanem színészek közlekednek tánclépésben? Hogyan táncolt Chaplin és hogyan működött a híres Metro-Goldwyn-Mayer stúdió? Mikor találkozott először a táncművészet és a mozgókép? A Táncoló filmkockák elmesélik.

"A butohtánc állapota az üresség és a semmi állapota, amelyhez minimum egy évtizednyi kemény munka vezet. A tánc technikája elsajátítható, de ez az állapot nem érhető el mindenki számára. Ettől más a butoh, mint a többi kortárs tánc, ettől felismerhető" - Batarita, a magyar kortárs táncos szavai ezek az általa is művelt és szeretett japán táncról, a butohról. A mai premier a táncszínházban az Azonnali üzenet. Batarita és Daiji Meguro kettőse az összhangról szól.

fotó: Nemzeti Táncszínház

A második világháború után kialakult butoh táncnak két alapítója másként kereste - és találta meg - ezt az ürességet a szenvedély, az érzelmek  és a mozgás kölcsönhatásában. Tatsumi Hijikata a mozdulatból indult és ebből vezette le a érzelmi jelenlétet, Kazuo Ohno viszont éppen ellentétesen dolgozott, az érzelmi háttérből indította a mozdulatot. A felfogás különbözőségéből két munkastílus ered: míg Hijakata pontról pontra, nagyon szigorúan megszabta a színpadra kerülő mozgáselemeket és azok sorrendjét, Ohno rengeteget improvizált. A ma este fellépő Daiji Meguro Hijikata feleségének tanítványa volt, a pontosság és tűpontos tervezés hagyományával kezdte színpadi munkáját. Bataritának, az este másik művészének mestere viszont éppen Yoshuto Ohno volt, aki bár pályájának elején Hijikata koreográfiáiban szerepelt, 1986-tól, 48 éves korától már Kazuo Ohnot rendezte. Ahogy a japán butoh történelmében, ma este az Azonnali üzenetben is találkozik a két motiváció, a mozgás generálta érzelmi feszültség és az érzelmek szülte mozdulatművészet.

Az Azonnali üzeneta harc és a megtermékenyítés összehangját keresi a színlap ínycsiklandó bemutatása szerint. Két, mélységeiben és magasságaiban is eltérő, de nem ellentétes művészi felfogás és kultúra, két totálisan különböző világ és tapasztalat keresi a közöset, az azonos rezgést. "–Mit gondolsz: másik vagy más, semmi vagy semleges, határtalan vagy határon túli? –Összhangban. Tested – testem." 

Az Itt van Japán! butoh fesztivál utolsó előtti napján Ko Murobuchi Kriptája is választható, azonos időpontban Batarita és Meguro fellépésével. Holnap, a fesztivál zárásaként pedig bélsárból felbukannó igazgyöngyökre lelhet a lelkes kereső Tohru Komatsu Morfium Nővérében, vagy különösen vonzódhat a lét éjjeli dimenzióihoz Lola Lincével, az Álomtöredék-tanulmányok segítségével. 

Testszínekkel csatázó fekete-fehérek, embernagyságú zongorabillentyűkből álló mozgékony díszlet, néptáncos indulatcsírákkal vegyülő, de törzsi kultúrát is idéző ösztönvilág - Bozsik Yvette legújabb darabja, a Préda a háborúk és a harcosok világába vezet. Bár az előadást a színlap szerint Mars isten kultusza és a rituális áldozatok világa inspirálta, az élmények alapján Bozsik sokkal inkább a férfit és nőt állandóan egymás ellen és egymáshoz feszítő erőket vizsgálja.

Mintha minden év a jubileumoké volna: a Trafó idén 15 éves, a Közép-Európa Táncszínház 25, Bozsik társulata most múlt 20, a Szegedi Kortárs Balett is egy évadon keresztül volt 25. A Közép-Európa Táncszínház ez alkalommal új művészeti vezetőt is kapott, Kun Attila személyében.

Foto: Kun Attila, fidelio.hu

Az ünnepi évad programjában négy premier, egy oktatási projekt, táncfilm-bemutató és forókiállítás is szerepel. Új darabbal érkezik Hámor József és Maday Tímea Kinga, Magács László és Kun Attila, az új művészeti vezető Mészáros Mátéval és Zachár Lóránddal, illetve egy másik darabban, Fassang Lászlóval együttműködésben. Négy, már korábban bemutatott produkció - Kun Attila: Horda, Jivko Jeliazkov: Monocrossing, Mádi László: Egy fáról, Gergye Krisztián: Vlad’ka Malá, Tárnok Marica: Shakespeare-mesék - marad repertoáron.

A KET most abban lesz erős, amiben eddig a Trafó járt élen, a művészeti oktatásban. Lesznek zártkörű és nyitott tréningek is, sőt ez év szeptemberétől indul az az oktatási csomag, ami a táncot már nem pusztán művészetként, de test- és szellemformáló technikaként is vizsgálja. A középpontban - az ígéret szerint - a tánc pszichére gyakorolt hatása lesz.

Az első bemutató novemberben, a Sissi Őszi Tánchét keretében lesz látható, Maday Tímea Kinga és Hámor József koreográfiája a Dűne. Decemberben Magács László rendez és Kun Attila koreografálja a Diótörőt, jövő márciusban Kun Attila, Mészáros Máté, Zachár Lóránd trió darabja, a Peregrinusok lesz látható, májusban pedig Fassang László orgonakíséretével és Kun Attila vezényletével az Elzenélt tánc, eltáncolt zene kerül színpadra.

Ez tehát a KET - mely korábban, 1989 előtt még Népszínház Táncegyüttesként futott - eddigi legsűrűbb évadja. 2006 óta, mikor minden korábbi bőr levedlése után Szögi Csaba új struktúrában, állandó társulattal, de meghívott koreográfusokkal kezdett dolgozni, a Közép-Európa Táncszínház évente általában két-három bemutatót hozott létre. Az elmúlt 6-7 évben nem volt olyan művészeti igazgató sem, aki ilyen erősen, koreográfusként is ennyire jelen lett volna a KET életében. Kun Attila tavasszal bemutatott darabja, a Horda volt az első olyan alkalom, mikor együtt dolgozott a társulattal - és erről beszélt a táncblognak is.