A villik élnek is és halnak is, ők azok a nyugtalan, esküvőjük előtt az élettől elrabolt menyasszonyok, akik éjfélkor az árnyékvilág küszöbén táncolva csábítják az út vándorait, hűtlen kedvesüket, de jaj annak, aki a táncba áll, nem lesz képes elmenekülni soha már, kegyetlen halállal hal majd a közös táncban. A történetet Théophile Gautier barátjától, Heinrich Heinétől hallotta és Verney Saint Georges-zsal, a párizsi Opera gyakorlott szövegírójával együtt dolgozta át olyan baletté, ami azóta is minden magára adó társulat repertoárjában szerepel. Százhatvan éve - ami egy ilyen gyorsan változó, formálódó művészetnél, mint a tánc egészen elképesztő teljesítmény.

A történet maga egyszerű és tragikus mese: Albrecht, egy nemesi család sarja hevesen udvarol a vidék legcsinosabb leányának, Gisellenek. Azért, hogy megszerezze a lányt, hazudik kilétét illetően, Loyd néven, magát gazdának mondva kéri meg Giselle kezét. Az elővigyázatlan és naív lány beleszeret a csalóba, nem tudva, hogy annak a herceg lánya a jegyese. Giselle igent mond a szélhámosnak, barátja szavára sem hallgat, aki sejti, hogy Loydot súlyos titkok veszik körül.

Egyszer csak vadászni indul a hercegi udvar, s Giselle szembe találkozik Albrecht valódi jegyesével, aki rájön a csalásra és elmondja a parasztlánynak, hogy a férfi nemesi származású, s ráadásul a vőlegénye. Giselle fájdalmában megőrül és megöli magát. (Alessandra Ferri táncolja most nekünk.)

A balett második felvonása a lány temetése. Sírjánál megjelenik a villik, a démoni, túlvilági szüzek királynője, aki maguk közé hívja. Szerencsétlenségére ott van Giselle barátja, akit táncra bírnak, s belehal. Albrecht is eljön, őt Giselle viszi táncba, s nem engedi el hajnali négyig, amíg a villik ereje el nem száll. Megmenti Albrecht életét - s ezt ő is tudja, összetörten, meghasonlottan omlik a lány sírjára.

Gautier, akit Baudelaire "a francia irodalom mágusának" nevezett, fantáziáját a hátborzongató túlvilág megformálása kötötte le, míg Saint Georges az előzményekre, a tragikus falusi történet realitásának bemutatására koncentrált. Így keletkezett a tánctörténet egyik legsikeresebb romantikus balettlibrettoja, amelyben a romantika mindkét főbb követelménye, a nemzeti karakter-tánc, a való élet ábrázolása és a lebegésszerű spicc-tánc is teret kapott. A balett bemutatója 1841-ben Gautier-nak akkora sikert hozott, hogy ezután már nemcsak balettkritikákat és esztétikai tanulmányokat írt, hanem ünnepelt balett-szövegíróvá lépett elő. Később egyébként Jankó betyár címen magyar tárgyú balett-pantomim-szöveget is írt, amit 1858-ban a párizsi Port Saint Martin színházban mutattak be.

Nincs mozdulat, amit ne lehetne vízben végezni. Sőt. ami ne lenne még jobb vízben - ezen gondolkodtam dinnyeszeletelés közben azon lamentálva, hogy zuhany előtt, alatt vagy után kellene betömni a jéghideg kockákat. Ahogy a Nagy kékség csúcsjelenetében, mikor pezsgőt tölt Jean Reno a szupercuki Jean-Marc Barr poharába, na úgy kellene létezni. Víz alatt.

A gondolattól felpezsdülve kezdtem utánanézni, mit is tehet az ember, ha nem búvár, viszont szereti a táncot és esze ágában sincs kidugni a fejét a vízből. Nem okozott nagy meglepetést: rájuk vár (ránk vár) az aquatánc.

Lehet, hogy nem a legizgalmasabb sport és nem a legfelkavaróbb táncélmény, viszont sok bajra gyógyír lehet a vizitánc, hiszen kíméletes az ízületekhez, mégis edzi az izmokat, jót tesz a keringésnek és a légzőszervrendszernek, szóval összességében biológiai csoda. És ami még tutibb, hogy az edző szerint sem úszni, sem táncolni nem kell tudni hozzá. Ami azért kicsit disszonáns - aki nem tud úszni, nyilván félelmekkel salsázik a vízben, aki meg táncolni nem tud, elképzelése sem lehet a lépésekről. Bár ha mindkét műfaj ismeretlen, a tudatlanság felszabadító birtokában könnyűszerrel érkezik a jóérzés az aquadancerhez.

Az expertek szerint az aquadance erősít és fogyaszt - a szkeptikus hozzáteszi, mint minden rendszeresen végzett testmozgás. Viszont az tény, hogy a speciális vízi mozgás bizonyos állapotok, betegségek rehabilitációjában nagyon hatékonyan tud működni. Ráadásul jó a túlsúlyosoknak, mivel a víz csökkenti a gravitáció hatását (minden vízbe mártott test, kisangyalom), ugyanaz a dinamikus mozgás így nem terheli annyira a gerincoszlopot, az ízületeket és a szalagokat, mint szárazföldön.

Ugyanakkor a víz közegellenállása közel 12-szerese a levegőjének, így az elvégzett mozgás az izmokat is keményen megdolgoztatja. Csodálatos azoknak is, akiknek gerincproblémájuk (az emberek 98%-a), vagy bármilyen mozgásszervi problémájuk van, mert a vízben tapasztalható hidrosztatikai nyomás segíti a mozgásunkat, csökkenti a fájdalmakat. Ezek az előnyök plusz a tánc eufóriája már bárkit képes meggyógyítani. Nem beszélve az asztmásokról, akik a vízfelszín feletti párás levegőtől gyógyulnak, és a "hangulatzavarokkal" közdőkről, akiket az endorfin úgyis kiüt.

És ez a sok előny mind gyönyörűen látszik a Cirque de Soleil koreográfiáján... Szóval - vízre fel és vízbe fejest, akár dinnyével pezsgővel vagy csak egy tánccal.

Ebben a sűrű, mézédes forróságban csak jégkockákkal a nyakban, marokban, lábikrán érdemes mozdulni. Vagy marad a nemmozdulás. Utóbbi eset kifejezetten egészségtelen, így közületileg egyáltalán nem tanácsolható, viszont éppígy ártalmas az egészségre a mozgás a rekkenő hőben. Viszont nem az a vízben vagy a jégen. Mert egyrészt jég  máshol is van, műből, víz is van, igaziból és műből is. Ma a jég tűnt szimpatikusabbnak.

Korcsolya nélkül nyilván nincs se jégtánc, se műkorcsolya, csak lomha, esős-kelős csúszkálás, bokatörés, csípőficam, idősebb korban ebből felfekvés majd tüdőgyulladás és halál. Szóval rengeteget köszönhetünk E.W. Bushnellnek, aki megalkotta az első fém éllel rendelkező korcsolyát - nem is oly rég, a 19. század vége felé. A késői születésért cserébe a korcsolyával kapcsolatos sportok roppant gyorsan tettek szert kirobbanó népszerűségre: a jégtánc már az 1908-as londoni, és az 1920-as antwerpeni nyári játékok programjába bekerült, ráadásul külön férfi, női és páros kategóriában is.

Persze korcsolyaszerű létezett már az ősidőkben is, csak egészen más funkciója és kiképzése volt: rénszarvas vagy ló csontból készült, eleinte nem is csatolták a lábhoz, hanem a talp a csont redős felületén tapadt meg. Lassacskán azért rádöbbentek, hogy egy biztonságosabb megoldás után kell nézni, átfúrták a csontot és bőrszíjakkal a lábukhoz kötözték. Egészen a középkorig azonban csak az egyik lábon volt korcsolya, a másik láb a támasztó- és elrugaszkodó "alkalmatosság" volt. Viszont már az 1300-as években megjelent a fából készült korcsolya, melynek foglalatába vasdarabot is tettek. Ekkor már rendeztek versenyeket is, két csoportra osztva a jeges tavon hajlított botokkal hajtották a labdát - és megszületett a jégkorong. előbb mint a foci. Hummm.

A jégtánc és a műkorcsolya kis túlzással olyan viszonyban vannak egymással, mint a Giselle és egy balettóra. Szóval a műkorcsolya alapvetően technikai fókuszú, merevebb szabályokkal, nagyon egyértelmű pontozással (hiszen mindkettő olimpiai sportág), míg a jégtánc, ahogy nevében is hordja legfőbb attribútumát, kvázi parkett-tánc a jégen. 

A műkorcsolyában van páros és női, illetve férfi, mindháromban egy rövidprogramot (legföljebb 2 perc 50 másodperc hosszúságú) és egy kűrt kell bemutatni. Fő elemei az ugrások, forgások, lépéssorok, illetve ezek kombinációi (ilyenkor kurjongat a sportriporter olyanokat, hogy axel, lutz és dupla lutz, juhééé, meg rittberger és loop, ezekből leszúrt és toe vagy flip). 

S hogy érezzük a súlyát: a magyar sport első világbajnoka egy műkorcsolyázólány volt a századelőn. Kronberger Lilyt (vagy Kronberger Lilit) a női műkorcsolyázás magyar úttörőjének is tartják. Ráadásul az első nők egyike volt, aki a műkorcsolyázott, olyannyira, hogy kezdetben konkrétan férfiakkal kellett versenyeznie. Az első két világbajnoki versenyén 1906 és 1907-ben bronzérmét nyert, a sziléziai Troppauban lett először világbajnok, a címet háromszor védte meg Budapesten, Berlinben és Bécsben. Még egy csillag ragyogott ezidőtájt a magyar műkorcsolya női egén: Méray-Horváth Zsófia. Aztán a negyvenes évekig, Kékessy Andreáig senki.Kékessy és Király Ede viszont ezüstöt nyert St. Moritzban (1948), majd a következő két olimpián a Nagy testvérpár, Marianna és László szerzett két bronzot. Az 1980-as játékokon Regőczy Krisztina és Sallay András csalással maradt le az aranyéremről, azóta viszont a legsikeresebb helyezésünk egy hetedik hely volt, amit csak Engi Klára és Tóth Attila tudott szintén felmutatni.

Visszatérve a tánchoz, mármint a jégtánchoz: a nagyon pontos kivitelezés mellett sokkal nagyobb szabadság jellemzi a koreográfiát tekintve, mint a műkorcsolyát. Kevesebb trüváj viszont több emelés és kötöttebb lépéssorok. A jégtáncban a pár tagjai nem távolodhatnak el egymástól olyan mértékben és annyi időre, mint a páros műkorcsolyában - sőt valamiért ebben a műfajban nem emelheti a pasi a feje fölé a csajt. Régebben a programban volt egy kötelező tánc, amit sorsolással választottak az előre lefixált 4 tánc közül minden versenyen, egy eredeti tánc, ami három tánc keveerékéből állt össze és egy négyperces kűr. Most kicsit beütött a műkorcsolya-ménkü, már nincs kötelező tánc, van viszont rövid tánc és szabad tánc, amit csak becéznek szabadnak, hiszen nagyon durván, számítógépes programok segítségével méricskélik a technikai elemek kivitelezését.

Szerelmem, Zsenya. Polgári nevén Jevgenyij Viktorovics Pljuscsenko, a hihetetlen virtuozitással, energiával, tehetséggel, humorral táncoló nyolcszoros orosz bajnok, hatszoros Európa-bajnok, háromszoros világbajnok műkorcsolyázó, akit nem szabad elmulasztani a borús téli esték közvetítései idején. Itt épp Nizsinszkij emlékének adózik.

Rose - az ilyen történetek persze jellemzően az USÁban esnek meg -, a hatvanas nyugdíjas néni egyik reggel arra ébredt, hogy a teste nagyon határozottan fellázadt ellene. Mellrákot diagnosztizáltak nála. Majd egy barátja tanácsára táncterápiába kezdett. Mit veszíthetek, tette fel a kérdést, aki jobban érzi magát fizikailag, annak a lelke is jobban van, látta bölcsen Rose.

Hajlamosak vagyunk tánc alatt a serdülőkori rángatózást - vagy a másik oldalon a színpadon suhanó profik előadását - érteni, ennél jóval többről van szó. A tudományos kutatások alapján a mozgás-, a táncterápia aktívan dolgozik a testi érzeteken keresztül a lélek és az elme kiegyensúlyozásán. A new yorki táncterapeuta, Miriam Berger éppen annak a segítségével fejleszt, ahogyan a páciensek a táncon keresztül képesek másképp megtapasztalni a testüket. Nő a testtudat - ami a betegségek észlelésénél, kezelésénél elképesztő előnyöket jelent.

A mozgás - ez már szinte közhely - emeli a jó hangulatért felelős noradrenalin és szerotonin szintet, sőt az agysejtek fehérjéit is növesztegeti, ami az új sejtek és új idegsjetek közötti kapcsolatok kiépülését eredményezi, és szó szerint rugalmasabbá teszi az agyat. Mi csökkenti leginkább a stresszt? Egy kutatásban összehasonlították egy modern táncórán, klasszikus táncórán, zeneórán és matekórán résztvevők idegállapotát, s arra jöttek rá, csak a tánc nyugtat meg igazán. Bár a matekóra nem értem, hogy került a sorba.

Ráadásul a többi mozgásformával szemben is a tánc jön ki legjobb stresszoldóként: hiába a futópadon töltött órák, hiába az edzőteremben kifaragott bicepsz, még a keringő is boldogabbá tesz ezeknél. Miért? Ökölszabály: a zenére történő mozgás mindig aktiválja az agyi örömközpontot. De vajon mi indokolja a magas érzelmi töltetet? A terapeuták szerint az, hogy a tánc egy olyan ősi mintát követ, amelyben nem csak boldogsághormonok öntik el a táncos agyát és ereit, hanem még a biztonságérzet is fokozódik. Ráadásul ez akkor is megtörténik, ha a páciens maga meg sem mozdul, csak nézi a téncot.

A tánc hihetetlen előnye a pszichoterápiákkal szemben, hogy azoknak az embereknek is segít kifejezni az érzelmeiket, akik verbálisan ezzel küzdenek. A megmutatott, testet öltött problémák és nehézségek pedig már a megoldás felé hajtják a táncolót - a kifejezés után rögtön elindul a gondolat: hogyan tudnám ezt megoldani? Hogyan kaphatnám vissza a kontrolt az életem felett?

Visszatérve az elhagyott Rosehoz, aki azóta is hetente jár terápiára, a tánc segít feldolgozni azokat a problémákat, amik hosszú távon, kemény munkával és szomatizációval rákhoz vezetnek, a testtudat emelésével segít gyorsabban észlelni az elváltozásokat és ha már elkéstünk, segít a rekreációban, a felépülésben is, mind fizikai, mind lelki szinten. Rose köszöni, jól van.

Volt egyszer egy körkérdés, a Rolling Stone magazinnál, hogy melyik a világ tíz legjobb tánczenéje. A válaszok persze se nem mértékadók, se nem az európai ízlést tükrözők, mégis érdemes végignézni a listát - mire érzik legjobban magukat az amerikaiak? Az RS mégiscsak a világ egyik legelitebb popmagazinja...

A lista íme, visszafelé:

10. Bee Gees - Staying alive

 Egy igazi diszkógömbös, szombat esti lázas szám, 1977-ből. Zsáner. Szomorú aktualitása, hogy Robin Gibb május végén távozott az élők sorából.

 9. Chic - Le Freak

A RS olvasóinak a kedvenc éve nyilván 1977 - a Chic száma is ekkor íródott. Diszkóhajrában, szilveszterkor A sztori az, hogy nem akarták beengedni őket a legendás Studio 54 klubba az esztendő elmúlását ünnepelni, pedig maga Grace Jones hívta őket.

8. Deee Lite - Groove Is In The Heart

Tizenévvel később már kicsit kiszakadunk a diszkó szorításából, azért az aranyos csillogás még marad, a felvétel 1991-ből, a Rock in Rio fesztiválról származik.

 7. Michael Jackson: Thriller

Nincs kérdés. És a moonwalknak is itt a helye.

6. Isley Brothers - Shout

A legelső, 1959-es dal nem lett slágerlista-vezető, valahogy mégis, lassacskán meghódította a táncos szíveket.

5. Madonna: Vogue

Személy szerint én imádom, de ennyi erővel bármelyik Madonna-dal a listán lehetne. Most egy élő az 1990-es MTV Video Music Awardsról. Egészen meghökkentően gyönyörű.

 4. Justice - D.A.N.C.E.

Elszakadtunk a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenestől, megérkezünk a mába. Én most hallottam először - de ez nyilván rólam árul el sokat.

3. The Beatles - Twist and Shout

Majd rögtön egy durva ugrással vissza az időben: Phil Medley és Bert Russell eredeti dalának beatle-verziója máig imádnivaló bulizene. Annak, aki szereti.

2. New Order - Blue Monday

A sláger, ami máig vezeti Anglia kislemez-eladási listáját... 1983-ból a Blue Monday. Mindenki feldolgozta már valahogy... Még az sem baj, hogy nem értem.

1. Daft Punk - One More Time

A szavazást ez a 2000-es darab nyerte meg, földcsuszamlásnyi előnnyel - írja a Rolling Stone. Nem is lehet mozdulatlanul bírni. Ahogy az Around the world című számot sem. Más kérdés, hogy kinek milyen testrésze rándul bele.