„Testből, melynek nyűge átok, nyílnak testetlen virágok, és az iszapos húson látod felragyogni a valóságot" - írja Weöres Sándor az Ötödik szimfóniában. A Tánceánia bemutatója a Trafóban igazi gyógyító, terápiás, mélyen elgondolkodtató estét ígér nekünk. 

Fotó: Kőhalmi Kálmán

 

Az ArtMan Egyesület legfrissebb alkotásait bemutató ArtMan vol.9 esten három különálló, ám időrendiségében mégis összefüggő darabot láthatnak a nézők. Az ArtMenők a kibontakozó jövőt, a Vetület a Tánceánia jelenét hozza, a Pure pedig felvállaltan szól a Tánceánia múltjáról.

1999-ben indult el – Bóta Ildikó vezetésével – egy vegyes képességű táncosokból álló csoport, mely az évek alatt egyre tudatosabbá válva együttessé fejlődött. Ebből a kezdeményezésből alakult meg a Tánceánia Együttes és az ArtMan Egyesület. A cél a művészeti önkifejezés mellett terápiás, gyógyító munkavégzés volt. Bóta Ildikó szerint:

a fogyatékkal élő emberek számára létfontoságú, hogy önkifejező, alkotó folyamatban tapasztalhassák meg magukat. A nem fogyatékkal élő művészeknek pedig, hogy tanuljanak a létezésnek sajátos, sokszor kivételesen nehéz, megrendítő voltán keresztül az élet sokszínű, váratlan és páratlan megjelenési lehetőségeiről. […] Előadásiammal, munkámmal célom, hogy elősegítsem a speciális élethelyzetű emberek alapvető emberi jogának érvényesítését, hogy szabadidős tevékenységben vehessenek részt, ne csak létfenntartására kelljen minden erejüket fordítaniuk; hogy kommunikálhassanak, kapcsolatokat köthessenek, önismereti, önkifejező és ennek a folyamatnak akár legmagasabb rendű formáját, az alkotó-művészeti munkát végezhessék, ha tehetségesek.

A Tánceánia Együttes megalakulása óta dolgozik és alkot folyamatosan. Jelenleg Gál Eszter és Farkas Dorka vezetésével működik.

Az estet megnyitó Artmenők az Egyesület legújabb, fiataloknak indított programja. A Trafó közösségi terében létrejövő performance-ukkal most először lépnek a nézők elé. Az est második darabja, a Pure a megszokottól eltérő testi-lelki működés miatt kényelmetlen, néha kínos vagy megoldhatatlannak tűnő helyzeteket fejti fel kendőzetlen őszinteséggel. A darab matériáját a 22 éve heroikus erőfeszítésekkel működő Tánceánia Együttes súlyosan sérült tagjainak segítő környezetével, idősödő szülőkkel folytatott beszélgetésekből állították össze, Bóta Ildikó vezetésével. A vallomásokat is tartalmazó hangzó tér adja a fő mondanivalót, a látható színpadkép a gondolatok lekövetőjévé egyszerűsödik a legfinomabb rezdülésekkel, amire pőre testek képesek. A szembesülés fájdalma egy másik dimenziót nyit a kitartás hozta oldódás, kötődések folyamatában, egyénenként végtelen tágas történetet írva.

Miközben a darab a Tánceánia Együttesről, mint jelenségről is kíván szólni, emléket állít a három, az elmúlt évben elhunyt tagnak, akik a kezdetektől fogva az együttessel dolgoztak.

A Vetület című előadás egy újabb állomása az együttes alkotói munkájának, amelyet a halmozottan sérült és az ép mozgású előadók közösen teremtett jelen pillanata formál. A darabot az együtt átélt emlékek, tapasztalatok, érzetek és képek töltik meg, miközben a jelenről mesél.

Egymásra reflektálunk, egymás felületei vagyunk, a világra reflektálunk, a világ ránk vetül, ugyanannak a világnak más vetületeit éljük. A jelenetek egymásba fonódva, átúszva, vagy éppen a nyugalom csendjében születnek. Felvillanások és kibontakozás. Felépülő és elmúló pillanatok. Folytatás, újra-rendeződés, elengedés és kiegészülés, helykeresés a térben és a kapcsolatokban. Ebben a táncban minden mozdul, velünk, bennünk, körülöttünk –

írják az alkotók, Barkó Tamás, Bóta Ildikó, Farkas Dorka, Dániel Attila, Gál Eszter, Kalácska Levente, Kálmán Ferenc, Környei Kristóf és Tóth Károly.

Az előadásra itt lehet jegyet venni.