Bár ne történne meg, valami történjen, hogy ez ne történhessen meg - fohászkodtam a Trafóban Maguy Marin darabja közben. A francia új tánc úttörőjének 1981-es koreográfiája, a May B félelmetes képei iszonyattal töltik meg a nézőteret. Groteszk és igaz, több mint 30 év után is érvényes kép rajzolódik a szegénységről, nyomorról, a megtűrt és elfogadott méltatlan életekről. Nincs választás: végig kell menni a részvét után következő rémület, majd undor és iszonyat, a pillanatokra fel-felszakadó nevetés lépcsőfokain. A May B olyan tükör, amelybe ha belenézel, kiderül, meddig tudsz emberséges maradni.

A képre kattintva galéria nyílik. Fotók: Pályi Zsófia [origo]

Vajon a férfi pillantása teremti a nőt és a nő jelenléte teremti a férfit? Vagy valami egészen más, megnevezhetetlen külső erő befolyásolja kettejük kapcsolatát? A már tizenöt éve működő, magyar-francia Frenál Pál Társulat legújabb bemutatója, az x&y ismét megtöltötte a Trafó nézőterét.

Eredetileg erényt, érdemet jelentett, aztán idővel a szó jelentése megváltozott. Mára már az oktalan és könnyelmű hősködést, az erőfitogtatást nevezik így, virtus. Duda Éva legújabb darabja pontosan megmutatja ezt a kettősséget: a jég hátán is szívvel megélő, de a legapróbb rezzenésre is vérig sértődő, önimádó és egyszerre köldöknéző összetartozást. A mi kiforratlan, nehezen megnevezhető, de minden percben érezhető magyarságunkat.

forrás:Trafó

Fotók: Artus Stúdió Facebook

Szokatlanul szigorú arccal osztják a jegyet a Trafóban, semmi lazaság, semmi majd elférsz a lépcsőn, már a belépéskor vágni lehet a feszültséget az előcsarnokban. Kevesen ácsorognak ott, mégsincs hely. Olyan érzés, mintha a tegnapi kényelmes kabát ma feszülne, mintha nem pontosan követné az arcbőr a megszokott vonásokat, mintha kicsit minden hajszál kifelé húzná a hagymákat. S hogy az előadás már elkezdődött a belépéskor, csak később esik le, amikor ülök egy színháztérbe rendezett kávézóasztalnál, hibiszkuszteát szürcsölve és nézem a vetítést a fekete falon a Trafó tereiről.

Egy sikerdarab és két bemutató, avagy egy mese, három kísérletező táncetűd és egy eltéveszthetetlen Artus-nyelven íródott emberkereső - ez vár a hétvégén a fővárosi táncnéző közönségre a MU Színházban, a Trafóban és a Nemzeti Táncszínházban.