Alig másfél éve dolgoznak mestereikkel, de életük első versenyén máris felállhattak a dobogó legfelső fokára. A Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei a bécsi VIBE balettversenyről a különdíjak mellett három első és két második helyezéssel érkeztek haza.
Fotó: Radina Dace
A lány gyönyörű. Esküvője előtt udvarlóját megöli egy harcban edzett kán, akinek szívében soha nem tapasztalt szenvedély lobban, amikor megpillantja őt. De a kánt is várja otthon háremének legszebbje. A bahcsiszeráji szökőkút márciusban ismét a Magyar Nemzeti Balett repertoárján.
Fotó :Berecz Valter
Fotó: Csibi Szilvia, Operaház
Gyönyörű táncosok, megragadó, tónusos képek, "slágerkoreográfiák" öt kellemes, rövidre fogott, ügyesen szerkesztett részben - a szívfacsaróan lerobbant Erkel Színház hangulatának édes kontrasztja az Öt tánc, a Magyar Állami Operaház közönségcsalogató nagy dobása.
Ugyanabban az évben, mikor először rendeztek első osztályú jégkorongbajnokságot a Városligeti Műjégpályán, amit aztán a Budapesti Korcsolyázó Egylet csapata nyert nagy fölénnyel, és Ribbentrop először beszél Németország új gyarmatpolitikájáról Lipcsében, a Szovjetunió pedig nagy csindradrattával megkezdi a harmadik bénítóan sikeres ötéves tervét, a Magyar Királyi Operaházban mozgolódás támad. 1937-et írunk és még nincs hazai táncképző, pedig minden épül és szépül, HorhthyMiklós kormányzó jelenlétében átadják a legújabb hidat a Boráros térnél, van tengerész-emlékmű is a lábánál és lesz magyar Nobel-díjas is, Szent-Györgyi Albert személyében. Mégis fortyog a hazai tánc- és operaélet.
forrás: fortepan/ Vár I.kerület
A Nemzeti Színház élére a belügyminisztérium Orczy Bódogot helyezi, aki ellen azért lázadt a közvélemény, mert ízlése túlzottan operapártinak tetszett, a drámát pedig hanyagolni próbálta. Ki is tört az "operaháború". A belügyminiszter színházi ankétot hívott össze, hogy megvitassa a szakmával a felmerülő bajokat. Az eredmény az lett, hogy leválasztották a drámát az operáról és külön művészigazgatót neveztek ki vezetésükre. Az opera vezetője Erkel Ferenc lett. Hogy a balettnek van-e helye önállóan ebben a struktúrában, föl sem merült. Egy ilyen provokatív ötletet bármely ankét röhögve utasított volna vissza. Azt viszont mindenki elismerte, hogy táncosok nélkül az opera sem él meg, képzésre szükség van. Így indult el a balettnövendékek csiszolgatása az operaházban, majd 1949-től a Táncművészeti Iskolában.
Az igazi táncművészeti fordulat kis külső segítséggel történt meg: Budapesten járt a Szentpétervári Orosz Operaház balettegyüttese 1899-ben. A színházat valósággal ostromolták az egész estét táncprodukcióra éhes nézők, a vezetésnek lépnie kellett. Ezért 1902-ben leszerződtették Nicola Guerra balettmestert és Brada Ede magántáncost. Guerra elhozta az olasz táncot, megalapozta a magyar balettot és olyan elképesztő újításokat hozott, mint hogy a férfiszerepeket férfiakra bízta. Nőtt is az érdeklődés a darabok iránt. A következő stílusváltást egy újabb külföldi társulat vendégszereplése hozta el, ez esetben Gyagilevé 1912-ben. Az operaház vezetése rádöbbent, hogy alig egy évtized alatt ismét lemaradt a magyar tánc és kirúgták Guerrát. Bánffy Miklós igazgatása alatt a párizsi balett mozdulatait idézték a budapesti színpadon. Az első "saját" bemutató a Beethoven zenéjére és Bródy Sándor librettójára készült Prometheus volt.
A háború aztán véget vetett egy időre a csillogásnak, 1914 szeptemberétől 1915 márciusáig a színház zárva tartott ,de a megnyitásban sem volt köszönet. Mert pénz az nem jutott semmire, legkevésbé brutális költségigényű operára. Viszont amire nem lehetett költeni, azt a visszatérő Bánffy megoldotta megrészségből: beengedte az avantgárdot. Bemutattak Bartók Béla három színpadi műve közül azonnal kettőt, A fából faragott királyfi (1917. május 12.), illetve A kékszakállú herceg vára (1918. május 24.) ekkor debütált a régiúj színpadon.
1950-ben egyesült a két intézmény és Állami Balett Intézet néven máig itt folyik a táncművészek és koreográfusok képzése. A színpadra pedig visszatért az orosz kultúra hatása, már semmi szükség nem volt ennek elfojtására. A növendékeket az orosz Vagilev-módszerrel oktatták, orosz balettet játszottak esténként és a legjobbak Pétervárra mehettek ösztöndíjasnak. A magyar balett virágzott. Harangozó Gyula után Seregi László vette át az irányítást, akit ifjabb Harangozó Gyula követett, majd Keveházi Gábor.
A képzés nagyon korán, 6-7 éves korban elkezdődik, ezért kezdetben gyakorlatilag egy speciális általános iskola és középiskola szolgált a táncképzés helyszínéül. Aztán a középfokú végzettséget adó balettművész oklevelet 1975-ben felsőfokú szakképesítésnek minősítették, majd 1983-ben az intézetet Főiskolává alakították át. Az intézetet most az a Szakály György irányítja, aki már az első Harangozó-koreográfiában, a Spartacusban is címszerepben lépett föl.
És minden évben hatalmas esemény, mikor a végzős hallgatók végre színpadra lépnek (bár hétéves koruktól egyfolytában színpadon vannak persze) és bemutatják tudásukat a szakmának és a szülőknek. Meg persze a tehetségvadászoknak és a balettmániásoknak. Ők a Jövő csillagai, akik idén február 27-én, szerdán állnak a közönség elé, hogy aztán leszerződjenek a budapesti Operaházba, vagy egészen máshova, Londonba, Berlinbe, Bécsbe vagy Madridba.
Bár közben mindenki meghalt vagy minimum összetört a szíve - mit is adhatna a "felesleges ember", ha nem egy jó estét a balettmánoknak? Három szinte nagyszerű felvonásban.
Alekszandr Szergejevics Puskin verses regényét (középiskolából felrémlika hímrímes és nőrímes Anyegin-strófa szerkezet, ugye) újra színpadra állítja az Operaház, a bemutató épp az ünnepekkel teli hosszú hétvégére, november 3-ára és 4-ére esik.
Azért újra, mert néhány évvel ezelőtt elveszítette a jogot a Magyar Nemzeti Balett, hogy John Cranko koreográfiáját játssza. Ezt az Anyegint a '60-as években alkotta a dél-afrikai koreográfus, először Stuttgartban mutatták be, s a mester halála után minden jog hozzájuk került. Őrzik is féltve, el is veszik, ha nincsenek megelégedve az adott ország balett társulatának tehetségéről. Hogy pontosan min úszott el az Anyegin, nem került nyilvánosságra, cserébe most új díszlettel láthatják azok, akik kíváncsiak hogyan esik pofára a lehető legkifejezőbb táncnyelven elbeszélve minden idők állandó dzsentrije, dandyje, útkeresője, macsója, aki lenézi a szerelmet és a hűséget - egészen odáig, míg nem ő az áldozat.
Most kissé talán túl is biztosította magát a stuttgarti szakmai felügyelet: jelen voltak a szereplőválogatáson, ők választották és delegálták a betanító balettmestereket is. Így kapta (szinte) ajándékba a Svéd Királyi Balett koreográfusát és egykori szólisátját, Agneta Stjernlöf-Valcut és Victor Valcut a magyar társulat.
A bemutatót megelőző nyilvános főpróbán a második szereposztás debütált, hatalmas sikerrel, nyilván nem lesz másképp az Aliya Tanykpayeva-Oláh Zoltán páros esetében sem.
A levél, még 2008-ból
