Légópincébe kerültünk? Vallatószobába? Vagy csak egy hétköznapi pincébe, ahová beszűrődnek a külvilág vizslató fényei? Mindegy. A lényeg, hogy esélyünk sincs kijutni. A lény, ami teremtetett, a gondolat, ami megfogant, az élet - és az élet sötét oldala, a halál - görcsbe merevedett ujjakkal szorít. Az a tér, amit felfogunk, a szabadság - de felfogásunk határa a börtön maga.
Az a tér, ahonnan nincs menekvés, a halál helye. De hogy mi is a sötét anyag? Michio Kaku szerint lehet, hogy egy másik dimenzió, ami párhuzamosan létezik az általunk érzékelhetővel. Vagy nem is létezik. A sötét anyagnak van tömege, gravitál, de nincs kapcsolata a fénnyel - ennyire egyszerű. Elképzelted? Álmodsz. Talán.
Ha ez a sötét anyag az emberi cselekvést magyarázza, akkor a félelem és a kiszámíthatatlanság maga. kkor ez az anyag a halál, a rossz és a bűn, a Jekyll mellett hízó Hyde, a teremtés megkérdőjelezhetetlen csődje, az uralhatatlan vágy rombolása.
A Kidd Pivot Társulat ezt a sötét anyagot mutatta meg, most épp a Trafóban. Ha a láthatatlan világ irányítása megmutatkozik, az ember (a teremtő) összetörik. Bár ha Pite stílusában teszi ezt, akkor legalább nem lesz humortalan vég...
Crystal Pite 1970-ben született, Kanada nyugati partjainál nőtt föl. Karrierjét a Ballet British Columbiánál kezdte, ahol koreográfusként először 1990-ben debütált. 1996-ban csatlakozott a William Forsythe vezette Ballett Frankfurt társulatához.
2001-ben Vancouverbe visszatérve alapította meg társulatát, Kidd Pivot néven. 2005-ben a Kidd Pivot megkapta az Isadora Duncan Díjat.
Ha pedig valami ismeretlen anyag irányít, akkor nem más az ember (a teremtő), mint egy báb. Csak egy marionett: ereje valójában az őt mozgató erők összeadódása, tudása csak képe a mögötte állók szellemének, tettei csak a testet ölteni képtelen mozgatónak a projekciói.
"...visszatér a grácia ott, ahol az ismeret
mintegy megjárta a végtelent, s így
egyidőben abban az emberalkatban jelenik
meg a legtisztábban, amelyben a tudat
egyáltalán nincs jelen, vagy pedig végtelen,
azaz a bábuban vagy az Istenben."
Heinrich von Kleist A marionettszínházról írt gondolatai kísérik végig a táncot, értelmezik ( át és újra) a mozdulatokat. Nyilván nem Pite volt az egyetlen, akit a marionett bábuk kiszolgáltatottsága, sorstalansága megihletett. És íme egy tökéletes és kihagyhatatlan jelenet a tárgyban a John Malkovich menetből.
Professzionalizmusban és szerkesztettségben, dramaturgiai pontosságban pedig a Kidd Pivot sem adta alább. Hol meghökkentő, hol a döbbenetet felszaggatóan humorizáló, hol drámaian egyszerű vagy éppen önfeledten bonyolult estét okoztak. Az is biztos, hogy a hatás nem múlik el nyomtalan.
