Ma sem tudhatjuk teljes bizonyossággal, mi történt valójában azon a fagyos januári hajnalon a Bécsi-erdőben megbúvó mayerlingi vadászkastélyban. Vajon szerelmi öngyilkosság történt? Esetleg egy részeg verekedés tört ki, vagy sötét hátterű politikai merénylet végzett az Osztrák-Magyar Monarchia trónjának várományosával és szeretőjével, Vetsera Máriával? Rudolf főherceg és Stefánia belga hercegnő politikai érdekből megkötött, de csődbe jutott házassága, a trónörökös liberális nézetei és folyamatos összetűzései apjával, Ferenc József császárral kétségtelenül mind előidézték a Mayerling tragikus végkifejletét. MacMillan koreográfiájáról, a Mayerling titkairól a színpadra állító balettmester, Karl Burnett mesélt.
Fotó: Nagy Attila/ Magyar Állami Operaház
Az elmúlt néhány percben figyelhettem, hogyan dolgozik a táncosokkal. Nagyon finoman és támogatóan fogalmazta meg, mit vár tőlük. Egy balettmestertől szokatlan lágysággal.
Ez a legjobb út.
Nem mondanám, hogy ez a vaganovai út.
Egyáltalán nem. Én eleve így működöm, abban hiszek, hogy ez a legjobb módszer. Más baletteknél és más körülmények között persze van helye a szigorúbb, keményebb hangvételnek is, de abban a munkában, amit most kérek a táncosoktól, sokkal jobb, ha be tudom őket vonni pszichésen is. Ehhez az kell, hogy ők maguk nyugodtak és nyitottak legyenek, nem az, hogy féljenek, vagy egyfajta „meg akarom csinálni” attitűddel érkezzenek a terembe. A próbán is másként keretezünk egy-egy mozdulatot, másként építjük fel, mint a klasszikában. Ezek a mentális technikák természetesen nem működnek A hattyúk tavában vagy a Csipkerózsikában, de ezekben az erős színészi játékra építő balettekben igen.
Fotó: Nagy Attila/ Magyar Állami Operaház
Az érzelmi jelenlét igénye miatt?
Részben igen, a Mayerling egy erősen érzelemvezérelt balett, MacMillan kifejezetten a karakterekre, a karakterek lelki világára alapozva írta a lépésanyagot. Miközben nyilván nem lehet a technikai grandiozitástó eltekinteni, a darab legfontosabb eleme – ami véleményem szerint a balett fennmaradásának záloga is – a nagyfokú emocionalitás. Én biztos vagyok abban, hogy emiatt, a psziché megjelenésének intenzitása miatt lehet még a Manont vagy a Mayerlinget látni a mai balettegyüttesek repertoárján. Ebbe az alkotói felfogásba pedig tökéletesen illik az interpretáció szabadsága is, és ez teszi valóban időtállóvá a kreációt.
Fotó: Nagy Attila/ Magyar Állami Operaház
Hogyan, milyen eszközökkel lehet az interpretációt formálni?
Őszinteséggel. A történet, a dialógusok alapos ismeretével. Tudni kell megfogalmazni, mit mond az egyik szereplő a másiknak, mi az üzenete egy tekintetnek, egy érintésnek. Ismerni kell a karakterekben munkáló pszichés dinamikát. Ha ebben a balettben egy pas de deux-ben nem néznek egymás szemébe a táncosok, akkor a közönség nem fogja elhinni azt a jelenetet. Ha nincs kémia a párok között, akkor szerintem inkább maradjanak is otthon.
Volt már ilyen tapasztalata?
Persze.
Mit tett?
Táncost cseréltem.
Egyik percről a másikra?
Muszáj. Ha nincs meg nekik a sztori, ha nincs meg az érzés és a szenvedély, akkor a Mayerling egyszerűen nem működik. El lehet vinni a lovat a patakpartra, de nem lehet rávenni, hogy igyon.
Fotó: Kummer János/ Magyar Állami Operaház
Most jó táncosai vannak?
Nagyon. Pontosan értik, amit kérek, abszolút jelen vannak. Ebben a pillanatban, amikor beszélgetünk még majdnem két hét van a bemutatóig, nem is vagyunk teljesen, 100%-ban ott, ahol lennünk kell, de ennyi idő elég lesz.
Az újranyíló Operaház első egész estés balettje lesz – a tét tehát nagy.
A darab pedig egy igazi mestermű, olyan technikailag is érett táncosokra van írva, akik nagyszerűen működnek művészi szempontból is a színpadon. Az egyetlen fogódzó a táncosok számára a lépésanyag, de a sodró érzelmi munkát önmagukból kell beletenniük. A nézők számára nem feltétlenül nyilvánvaló, hogy ki képes technikailag pontosan kivitelezni a forgásokat, de az igen, ha hiteltelen a karakter, ha nem izzik a levegő körülötte.
Fotó: Nagy Attila/ Magyar Állami Operaház
A Mayerling ráadásul egy igen ismert – mégsem teljesen felfejtett – történetet mesél el, Rudolf főherceg és Vetsera Mária feltételezett öngyilkosságát. Nemcsak Európa, de kifejezetten Magyarország szempontjából is fontos ez a történelmi pillanat.
Pontosan. Ma, amikor újra háború dúl Európa területén, pedig még érdekesebb a kérdés, hogy mi lett volna, ha Rudolf főherceg nem hal meg és nem az egészen más politikát, a magyar függetlenséget egyáltalán nem támogató Ferenc Ferdinánd lép a helyére. Az első világháború is másképp alakulhatott volna.
Bécsben is színre vitte a Mayerlinget. Milyen tapasztalatai voltak ott?
Őszintén szólva rajta volt a bakancslistámon, hogy a Mayerlinget egyszer Bécsben állíthassam színpadra és megadatott. A Wiener Staatsoperben próbáltunk, háttérben az igazi királyi udvarral, a Hofburggal. Hátborzongató élmény volt.
