Ha a vírushelyzet engedi, október 2-án a Szegedi Kortárs Balett együttesét látja vendégül a Nemzeti Táncszínház. Három modern balett várja a latin ritmusok szerelmeseit.
Az első: Bernarda Alba háza - felújított táncjáték
A táncmű egyfajta sűrítmény, a Lorca mű olvasása után bennem kialakult érzések, gondolatok esszenciája, lenyomata. Nem a dráma történetét és karaktereit akarom megmutatni, hanem a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetét –
mondta a koreográfus, Juronics Tamás táncjáték keletkezéséről.
A Bernarda Alba háza fő mondanivalója az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek fülledt légkörét.
Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul:
Nem halál s kiközösítés illetné azt, aki az évszázados morális szabályok helyett vágyainak és érzéseinek enged, ám amíg a puritán társadalom befolyása ilyen erős, fájdalom fog kísérni minden egyéni boldogságkeresést és akaratot.
Lorca szavakkal, dallamokkal, színekkel harcolt az emberi méltóságért, egyenlőségért, méltányosságért, demokráciáért - olvasható a színlapon.
A második: Coppélia
Enrico Morelli darabja, a Coppélia ősbemutatója 2020 márciusában volt: az olasz vendégkoreográfus a népszerű klasszikus balettmese alapján alkotott teljesen új, kortárs táncjátékot.
Az ismert vagy az ismeretlen dolgoktól valófélelem sokszor irracionális. A közösséghez tartozás vágya az egyik legősibb ösztönünk, ugyanakkor félelmeink forrása lehet. A magunkra hagyatottságtól való gyermeki szorongásunkat a tudatunk néha felerősíti. A magány elől való menekülés sokszor útvesztőbe vezet –
írja róla a koreográfus, Enrico Morelli.
A Coppélia egy belső utazás, menekülés a magánytól, a szerelem keresésének története.
A harmadik: koncert tangóharmonikára és zenekarra
Roberto Galvan 1992-ben alkotta meg a darabot az akkori Szegedi Balett számára. A mű Astor Piazzola zenéjét követve négy részre tagolt: bevezetés - csendben, allegro marcato - a férfiak tánca, moderato - a nők vágyódása és presto – a párok találkozása. Nem csupán egy táncról van szó. A tangó nemcsak a "porteños"-ok, azaz a buenos airesi őshonosok tánca vagy zenéje, hanem egy kultúra, létforma.
A darab egyszerre társadalomtörténeti ábrázolás és valódi tangó életérzés mai köntösbe csomagolva.
A Vágy budapesti bemutatója október 3-án lesz a Nemzeti Táncszínházban.
