Milyen a világ férfiak nélkül? Vagy már most férfiak nélkül éljük a világunkat? És a férfiak, ők is férfiak társasága nélkül élnek? Egy feminista koreográfus, Anspaugh legújabb darabjában a maszkulinitás minőségeinek megértéséhez keresi a kulcsot. 

 

"A férfi vége - Óda az Óceánhoz"  - ezt a címet adta a neves leszbikus-feminista koreográfus, Vanessa Anspaugh új darabjának. Miért izgalmas, hogy egy nő, akinek az életében - legalábbis az intimitásában - nem játszanak kiemelkedő szerepet a férfiak, most férfiakkal dolgozik? Tud egyáltalán újat mondani róluk? Anspaugh életében először dolgozott ciszférfiakkal. Lássuk, mire jutott.

Ki a ciszférfi? Aki nem transz. Azaz, mindenki cisznemű, aki a születésének megfelelő biológiai nemnek megfelelően éli meg identitását is, azaz jelen esetben az, aki férfinak született és férfiként is él.

Fotó innen.

Anspaugh abban semmiképpen sem tagadta meg önmagát, hogy a tánc minősége, anyaga, karaktere megmaradt "feministának".

Nem úgy kezdtem el dolgozni, hogy azon gondolkodtam volna, hogyan tudom megmutatni a feminista nézőpontot a férfiakon keresztül. Az érdekelt, hogy attól, hogy cisz férfiakkal dolgozom, a munkánk még mindig feminista marad-e, egyszerűen azért, mert én az vagyok.

Fotó innen.

A koreográfusok világa nem női tér: ez is, ahogy a tudomány vagy a politika, férfi dominanciával működik. Azaz legtöbbször férfi koreográfusok mutatják meg a saját elképzeléseiket nőkön - és persze férfiakon - keresztül. De a performanszban, a táncban teremtett hangulat, üzenet, tér, legtöbbször egy férfi alkotásának gyümölcse.

A casting sem volt egyszerű, Anspaugh úgy élte meg,

mintha a megszokott, standard hatalmi struktúrákkal kellett volna szembemenni. Ebben a világban a nők inkább a csinos táncosnő-szerepben vannak, és a férfiak az ismert, elismert, támogatott koreográfusok.

Illusztráció innen.

"A férfi vége - Óda az óceánhoz" csak férfi táncosokkal fogalmaz. A középpontja nem a nyers férfierő, hanem egy sokkal hatékonyabb energia, a "vezető tudatosság". De miért születik meg egy leszbikus, feminista nőben a kérdés, hogy mi a férfiak szerepe? A válasz könnyen kiszámítható: Anspaugh gyereket szeretett volna (azóta szült is). És szembesült az élet egyik törvényével: "tényleg szükség van tőlük VALAMI NAGYON FONTOSRA". 

A bemutató itt és ekkor volt.

Ha mélyebben érdekel a téma, hogy vannak-e, hol vannak és érdemes-e keresni a férfiakat, íme! A napokban éppen erről beszélt Magyarországon a világhírű pszichológus, Philip Zimbardo is.