Akit Picasso is csodált. Róna Viktornak, a magyar táncművészet egyik legismertebb, legizgalmasabb alakjénak állít emléket egy kiállítás. Róna 1994-es halála óta még se könyv, se kiállítás nem emlékezett meg a fantsztikus táncművészről.

Fotó innen.

 

A pesti kispolgári művész miliőből származó, s idővel (már alig harminc éves korára) a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt otthonosan mozgó Róna pálya- és élettörténete, mint mondani szokás: „kész regény” - írja róla a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.

A kiállítás rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét életéve történetét beszéli el, mindezt tág kontextusban, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket, fordulatos történeteket. Ma Róna Viktor nevére, alakjára ötven éves életkor fölött széles tömegek emlékeznek még itthon: pályafutása csúcsán alig múlt el hónap, hogy ne mosolygott volna újságcímlapon, pályafutása fontos állomásairól a széles közvélemény rendszeresen értesült – egy olyan korban, amikor egy művész azzal kerülhetett csak a közfigyelem középpontjába, hogy kiválót nyújtott.

Rudolf Nurejev, Margot Fonteyn, Anton Dolin, Janine Charrat, Maurice Béjart, Alicia Alonso – csak néhány név a nemzetközi tánc-nagyságok közül, akikkel Róna együtt dolgozott, akiknek személyes emlékeit őrzi hagyatéka. A névsor nem akármilyen nevekkel folytatódik, ha eltávolodunk a művészeti ág szakmai berkeitől: John Fitzgerald Kennedy, Reza Pahlavi, Ho Si-Minh, Pablo Picasso, II. Erzsébet, Yehudi Menuhin vagy, a magyarok közül Karády Katalin, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Juan Gyenes, Salamon Béla, Csortos Gyula – a gyerek vagy a felnőtt Róna lelkes, elismerő közönsége voltak mindahányan. 

Róna Viktor és Ugray Klotild a Margitszigeti Szabadtéri Színpad bejáratánál
A hattyúk tava jelmezeiben, 1960

Róna tehát művészcsaládból származott: édesapja színész, édesanyja operettprimadonna, majd vidéki színházak kedvelt színésznője volt. Színpadi pályafutása már kétéves korában elkezdődött, később gyermekszínészként rádióban és filmen is többször szerepelt. Nyolcévesen vették fel az operaház balettiskolájába, 1950-ben lett az Állami Balettintézetben Nádasi Ferenc növendéke. Tizennégy évesen a Magyar Állami Operaház szerződött tagja lett, és olyan darabokban láthatta a közönség a színpadon, mint a Diótörő és a Párizs lángjai. A diploma megszerzését követően Leningrádba ment, ott kötött barátságot Rudolf Nurejevvel.

Róna Viktor és Máriássy Félix a Kötelék című film forgatásán / Fotó: Keleti Éva, MTI – 1967

Róna Viktor az Operaház társulatának tagjaként már az ötvenes években is eljuthatott külföldre, majd 1961-ben első önálló meghívására is sor került: Orosz Adéllal vett részt a Picasso 80. születésnapjára rendezett nizzai gálaesten. A következő évben a londoni Covent Gardenben is bemutatkozhatott Margot Fonteyn, a világhírű angol prímabalerina partnereként. London után az Egyesült Államok, majd az akkori Nyugat- és Kelet-Németország következett.

1974-től 1980-ig vezető táncosa, balettmestere és koreográfusa volt a Norvég Nemzeti Balettnek. Hazatérése után, 1980-ban véget ért táncművészi karrierje, de a művészeti munkának nem fordított hátat: a párizsi opera egyik vezető balettmestere lett, majd a milánói Scala balettigazgató-helyettese, tanított Bonnban, Stockholmban, Berlinben, Cannes-ban és Kölnben is.

1991-ben újra az Operaházban dolgozott: az ő rendezésében és koreográfiájával állították színpadra a Csipkerózsikát. 1994. január 15-én vett végleg búcsút az életet jelentő deszkáktól.

A kiállítás az eredeti tervek szerint április 18-án nyílt volna meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban, a nyitás napját elhalasztották.