Tizenkét különböző programmal, köztük három ősbemutatóval, musicallel, hangversenyekkel és képzőművészeti kiállításokkal készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére a Magyar Állami Operaház. Az Erkel Színház és az Andrássy úti nagyszínpad mellett játszóhellyé alakul az Opera trapézpincéje is, ahol a Kádár utolsó beszéde című előadás látható majd.
Illusztráció a Kádár utolsó beszéde c. darabhoz
Programdömping egy kis balettel fűszerezve
Tizenkét különböző programmal, köztük három ősbemutatóval, musicallel, hangversenyekkel és képzőművészeti kiállításokkal készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére a Magyar Állami Operaház. Az Erkel Színház és az Andrássy úti nagyszínpad mellett játszóhellyé alakul az Opera trapézpincéje is, ahol a Kádár utolsó beszéde című előadás látható majd.
A programsorozat két ’56-os vonatkozású opera egy estés műsorra tűzésével veszi kezdetét. Einojuhani Rautavaara kortárs finn komponista alkotását a világon először mutatják be színpadi előadásként. A bánya az 1956-os magyarországi események inspirációira íródott, egy bányaomlás következtében a föld alatt rekedt munkások történetén keresztül mesél a diktatúra ellen lázadó közösségről. A mű egy 1957-es finnországi operaversenyen szakmailag első lett, de mivel a szintén szovjet nyomás alatt lévő országban politikailag érzékeny témát érintett, csak egy oklevelet kapott. 1963-ban némileg áthangolva egy televíziós közvetítés erejéig megszólalhatott, a darab azonban most, 53 év után, Budapesten kerül méltó helyére. Az első színpadi változat rendezője, Vilppu Kiljunen realisztikus világot tár elénk, amely felismerhetően kapcsolódik 1956 Magyarországához. A főbb szerepekben Tommi Hakala, Miksch Adrienn, Laborfalvi Soós Béla, Fried Péter és Kiss B. Atilla lép színpadra.
A finn zenemű mellett a Déry Tibor–Makk Károly–Bacsó Péter Szerelem című filmje alapján íródott azonos című darab ősbemutatóját is ezen az estén tartják. Ugyancsak Kiljunen viszi színre a szerző, Varga Judit első operáját. A rendező elgondolása nyomán közös színházi keretbe kerül a két metaforikus történetet: a szemünk előtt fog felépülni és „szétesni” a színpadon látható díszlet. „A darab végén lebontunk minden falat, így a mű egy közel üres térben, a szerelem csupaszságát szimbolizálva fejeződik be” – fogalmaz. Az emblematikus Makk Károly-film alapján készült opera házaspárját Fodor Gabriella és László Boldizsár, az öregasszonyt Balatoni Éva alakítja.
A Szerelem a Magyar Állami Operaház és az 1956-os Emlékbizottság meghívásos pályázatának díjnyertes alkotása, melynek kapcsán Schmidt Mária, az Emlékbizottság elnöke így nyilatkozott:
Az Opera példát mutat: ha a legnagyobb nemzeti kulturális intézmények maguk is felidézik a forradalmat, az jelentőséggel bír minden ember és a kisebb kulturális szervezetek, intézmények számára is. Nagy dolognak, fontos ügynek tartom, hogy a hatvanadik évfordulón művészeti alkotások születnek 1956-ról. Balog Zoltán miniszter úr ezért is kezdeményezte, hogy szülessen ’56 tematikájához kapcsolódó kortárs opera.
A két opera egy estén összesen négy alkalommal látható az Operaházban Bogányi Tibor vezényletével. Bemutató: október 21.
Az évforduló előestéjén rendezik meg az Erkelben a Cziffra1956 című hangversenyt, amelyet a Budapesti Filharmóniai Társaság Cziffra György emlékének ajánl. Minden idők egyik legkiválóbb zongoravirtuóza egy angyalföldi szükséglakásba született 1921. november 5-én. A második világháborúban a keleti fronton teljesített szolgálatot, majd a békeévekben kénytelen volt kávézókban és bárokban zongorázni, ezért 1950-ben a disszidálás mellett döntött. Az ÁVH még a határ előtt elfogta – a verés és a tizennyolc hónap kényszermunka csaknem teljesen tönkretette a kezét. 1956. október 22-én, a forradalom előestéjén az Erkel Színházban Bartók II. zongoraversenyével lépett fel, pár héttel később pedig már Bécsben hatalmas siker övezte bemutatkozását, ahogy egy éven belül Párizsban, Londonban, New Yorkban és Los Angelesben is. A kivételes tehetségű művész előtt hajt fejet az október 22-i koncert, melynek szólistája Balázs János Liszt-díjas zongoraművész. Felhangzik Beethoven Egmont nyitánya, Bartók II. zongoraversenye és Brahms II. szimfóniája Kocsár Balázs vezényletével.
Az ’56-os forradalom évfordulójának napján négy helyszínen tart előadást az Opera. Este az Operaház nagyszínpadán látható az Állami Díszelőadás, az intézmény énekes szólistáinak, zenekarának és énekkarának, valamint a Magyar Nemzeti Balett művészeinek közreműködésével. A produkció rendezője Káel Csaba.
Kádár utolsó beszéde
23 órától tekinthető meg az 1956-os forradalomnak emléket állító, Kádár utolsó beszéde című dokumentumjáték, melynek ősbemutatója és további kilenc előadása az Operaház nézőtere alatti térben, az ún. trapézpincében lesz. A forradalom után, a megtorlással egy időben kezdetét vette a Kádár-korszak. Kádár János 1988 májusáig volt az ország első embere, akit romló egészségi állapota miatt mentettek fel posztjából. 1989. április 12-én azonban az MSZMP KB ülésén váratlanul és hívatlanul megjelenve megtette – látszólag kusza – utolsó felszólalását, ami valójában egy kétségbeesett önigazolási kísérlet volt. A csapongó, sokszor szinte összefüggéstelen beszéd régi bűnök súlyától görnyed, és a sok csönd és mellébeszélés közt beszűrődik a valóság is a maga iszonyatával. Kádár meghasadt tudata megidézi két rettegett démonát, Rajkot és Nagy Imrét, akik a színpadon is megjelennek. A shakespeare-i királydrámákat idéző hiteles történelmi szöveg mögé korabeli archív filmekből és hangfelvételekből épül díszlet, hogy világossá váljon: a történelem a legkegyetlenebb és legigazságosabb rendező. A döbbenetes történelmi pillanatokat Kornis Mihály Kádár János utolsó beszéde című könyve nyomán Novák Tamás történész és dokumentumfilmes viszi színre egy korábbi Ókovács–Kornis televíziós beszélgetés inspirációjára, Ókovács Szilveszter ötlete nyomán. Kádár János szerepében Kőrősi András látható, Rajk Lászlót Fülöp Tamás, Nagy Imrét Farkas Dénes személyesíti meg.
Musical és képzőművészet
Könnyedebb műfaj ugyancsak súlyos témára: a musicalirodalom első 56-os alkotása a jubileum kapcsán most újra meghallgatható, ezúttal végre színházi kulisszák között, az Erkel Színházban. A mű zeneszerzője Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa, az Opera egykori főigazgatójának, a zeneszerző-karmester Mihály Andrásnak fia, rendezője Szikora János. Az 56 csepp vér a Székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közös produkcióban jön létre. Két alkalommal, október 23-án és 31-én látható olyan nagyszerű közreműködőkkel, mint – többek közt – Feke Pál, Börcsök Olivér, Kiss Diána Magdolna és Keszei Bori.
Ugyancsak október 23-án, az Erkel színházi és operaházi előadásokon, sőt az országhatáron kívül is ad műsort az Opera a forradalom és az áldozatok emlékére, hiszen ’56 megrengette az elcsatolt területek magyarságát is. Kassai polgárok címmel rendeznek gálaestet a kassai színházban, amelyet a felvidéki magyarok béreltek ki e jeles alkalomra, az Opera pedig reprezentatív magyar gálaműsorral készül Kriszta Kinga, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Szegedi Csaba közreműködésével. A karmester Medveczky Ádám, a rendező Aczél András.
Másnap, október 24-én pedig már New Yorkban, az ENSZ-székház Közgyűlési termében képviselteti magát az Opera, zenekara és jeles művészei által. Az ENSZ világnapján rendezett gálaesten Szennai Kálmán vezényletével Erkel, Kodály és Liszt művei mellet felhangzik Brahms Magyar táncok-sorozatának két darabja is. Az énekes szólisták: Rost Andrea és László Boldizsár.
A megemlékezés jegyében szervezett programok egészen november 4-ig, a szovjet beavatkozás évfordulójáig tartanak. Az Erkel Színházban az áldozatok emlékére ekkor hangzik fel az 56-os rekviem címmel aposztrofált koncert, amely arra a 200.000 kivándorlóra is emlékezik, akik távoztával tovább szegényedett az újra eltiport Magyarország. Az esten Verdi emblematikus Requiemjét a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara adja elő Daniele Rustioni vezényletével. Szólistái Kolonits Klára, Schöck Atala és Palerdi András, valamint Stuart Neill – a Metropolitan, a Scala, a velencei La
Fenice, a bécsi Staatsoper, a londoni Royal Opera Covent Garden visszatérő vendége, akit a Verdi-requiem tenor szerepének egyik legjelesebb tolmácsolójaként tartanak számon a világban.
Az ’56 utáni megtorlásról szóló Sír a téli éjszaka című daljáték a Jókai utcai Zenekari Centrumban látható: november 3-án és 4-én. Andrássy Frigyes művét Tóth János rendezésében az Opera énekkari és zenekari művészeinek előadásában díszleteiben, berendezésében és kosztümjeiben az ötvenes évek hangulatát idézi, „songos” muzsikája pedig a szerelmet, a hazaszeretetet és a félelmet, fájdalmat erősíti fel hatásosan. A két előadás karmestere Kovács János.
Az Opera, profiljához illeszkedő zenés kínálata mellett két képzőművészeti kiállítással is igyekszik hangsúlyossá tenni az ’56-os programsorozatot. Az egyik ilyen különleges tárlat az 1956 cigány hősei címmel megvalósuló fotókiállítás lesz, amely október 22-től november 4-éig lesz látható az Erkel Színház előcsarnokában. „A kis cigányt úgy ütötték, hogy köpjön” – írja Végh Ferenc A kis cigány balladája című, 1957-ben egy rendőrségi fogdában született versében. Az ’56-os forradalomnak számos roma hőse és áldozata volt; a felkelők több mint 5 %-a bizonyítottan cigány. Nemcsak a férfiak, de a diákok (fiúk és lányok egyaránt) és az asszonyok is segédkeztek, sőt nem egyszer fegyvert ragadtak. A cigányzenészek a működési engedélyüket, mások akár életüket vesztették a forradalom során. A legfontosabb személyek megidézésén keresztül 1956 roma származású hőseinek állít emléket a korabeli fotókból, különleges portrékból készült tárlat. A kiállítás – melynek anyagát a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Terror Háza Múzeum bocsátja az intézmény rendelkezésére – október 22-én, a híres Cziffra-koncert évfordulóján nyílik.
A Forradalom, feketén-fehéren című Ács József Ferenc-emlékkiállításon 25 alkotást mutatnak be. Az 1956-os tus- és filcrajz-sorozatot a művész az emigrációban töltött évek alatt (1956-1968) átélt emlékei, vázlatai alapján, Kanadában alkotta. A második, húsz grafikából álló sorozat végleges hazatérte után készült 2001- és 2005 között, és az Igazunk ’56 c. folyóiratban jelent meg. „Nem fantáziára épített, nem az álmaira, hanem tényeket elevenített meg művészként Ács József Ferenc az 1956-os forradalom eseményeiről készült grafikáin és festményein. Bármilyen távol sodorta is őt az élet, megőrizte szívében 1956 hangulatát, szabadságvágyát, de ezzel együtt meg akarta mutatni a pusztítást és tragédiát is” - írta a művekről dr. Feledy Balázs művészeti író. A kiállítás az Erkel Színház Kodály termében október 23-tól november 18-áig tekinthető meg.
Az Opera számos programjának partnere, az 1956-os Emlékbizottság a következő produkciók finanszírozását is vállalta:
Seregi László / Aram Iljics Hacsaturján: Spartacus – balett három felvonásban; Einojuhani Rautavaara: A bánya – színpadi ősbemutató; Varga Judit: Szerelem – ősbemutató; Cziffra 1956 – a Budapesti Filharmóniai Társaság - az Opera együttesének hangversenye; 1956 cigány hősei – kiállítás; 2016. október 23. Állami díszelőadás az Operaházban; Novák Tamás: Kádár utolsó beszéde – ősbemutató; Mihály Tamás / Horváth Péter / Pintér Tamás: 56 csepp vér – forradalmi musical; 2016. október 23. „Kassai polgárok” – Szabadság-gála – felvidéki vendégjáték; 2016. október 24., New York, Gálaest az ENSZ világnapján; Andrássy-Neuenstein Frigyes: Sír a téli éjszaka – drámai daljáték az ’56 utáni megtorlásról.
Forrás: opera.hu
