„A téma örök, amíg embereket nyúznak, ölnek, igazságtalanul bántanak, és vannak emberek, akik kitörni vágynak” – addig a Spartacus témája érvényes marad, mondta egyszer Seregi László koreográfus. Ez a balett mérföldkő volt a magyar táncéletben, most újra színpadon van. Mit él át az ember, amikor nincs szabadság?
Fotó: Emmer László
Generációk nőttek fel Spartacus történetén. A római történelem legnagyobb rabszolgafelkelését és karizmatikus gladiátor-vezérének alakját számos irodalmi alkotás és film mellett a táncművészet is feldolgozta.
Fotó: Pályi Zsófia/ Spartacus, Leblanc Gergely
Utóbbihoz a zenét a neves örmény zeneszerző, Hacsaturján komponálta. A Spartacus zenéje teljes egészében végigkomponált, szimfonikus feldolgozású drámai balettzene. Hacsaturján erőteljes karaktereket ábrázol, hősies férfiakat, érezelemteli nőket, ezzel festi meg a rabszolgafelkelés drámai feszültségét és tragikus bukását.
„Spartacus unokái ma is élnek, és a XX. század nemzeti függetlenségéért vívott harcai rezonálnak a Róma ellen lázadó rabszolga szabadságeszméire. Azt írtam, amit éreztem, s nem azt, amit egy olyan zeneszerző írt volna, aki történetesen abban a korban élt. Ő nyilván más szemmel nézte volna a történteket, más gondolatokat ébresztettek volna benne az események.”
– írta a zeneszerző a darab kapcsán.
Fotó: Pályi Zsófia/ Spartacus, Felméry Lili és a tánckar
Bár tudta, hogy balettzenét ír, az mégsem a balettmesterrel előre megbeszélt kompozíciós terv szerint készült. Ebből jócskán adódott is probléma: később, ahányszor színre vitték ezt a balettet, mindannyiszor szükség volt változtatásokra is, úgyhogy a mester többször kénytelen is volt átdolgozni az eredeti művet.
Fotó: Pályi Zsófia/ Spartacus, Tatiana Melnik
Először Leonyid Jakobszon elvárásai szerint kellett Hacsaturjánnak újragondolni a művet, és háromórányi időtartamú zenét kellett komponálnia Nyikolaj Volkov négy felvonásos balettjéhez. Az első verzió sikeres volt, de messze az elvárások alatt "muzsikált". Igaz ez az 1958-as Igor Mojszejev rendezésre is. A siker 10 évvel később, 1968. április 9-én Moszkvában érkezett meg, Jurij Grigorovics Spartacus-koreográfiáját a szakma és a közönség is kitörő lelkesedéssel fogadta.
Fotó: Pályi Zsófia/ Spartacus, Tanykpayeva Aliya és Melnyk Vladislav
Szinte egy időben ezekkel az eseményekkel készült a Seregi-féle magyarországi verzió. Ezzel az darabbal mutatkozott be Seregi László egész estés balett-koreográfusként és szövegíró-rendezőként. A tényekhez tartozik, hogy Hacsaturján Spartacus-balettjének ez volt a 19. változata.
Ez a Spartacus-koreográfia érett művész munkája. Kivirágzott benne mindaz, amit Seregi László a néptáncból, a klasszikus balettből, a karaktertáncból, hozzávéve az akrobatikát és a modern táncot is, ifjúkorában felszívott, és az Operaházban Harangozó Gyula művészetének közvetlen átélése révén a realisztikus magyar balett hagyományból közvetlenül átvett, mindaz, amit az egész estét betöltő szovjet balett drámák előadásával kapcsolatban a maga számára két évtized alatt leszűrt és megérlelt –
ez volt a korabeli kritika véleménye az alkotóról. Seregi – aki szerelmese volt a fimművészetnek is – idővágásos módszerrel készítette a koreográfiát.
Fotó: Pályi Zsófia/ Spartacus, Oláh Zoltán
Ezt az idővágást Seregi László – aki egyébként is a film szerelmese – a film technikai módszeréből vette kölcsön, de nem megszokott módon alkalmazta, s oly gazdagon élt vele, hogy megcáfolni látszott Noverre egyik alapelvét, miszerint a tánc csak a jelen pillanatot fejezheti ki.
– a kritika az új, filmművészettől kölcsönzött ötletre is vevő volt, amint olvashatjuk.
Fotó: Pályi Zsófia/ Spartacus, Leblanc Gergely és Tatiana Melnik
A Spartacus négy évtizeden át töretlen népszerűséggel szerepelt a Magyar Állami Operaház műsorán. A címszerepet a magyar balett-történet legkiválóbb táncosai alakították: Fülöp Viktor, Róna Viktor, Havas Ferenc, Dózsa Imre, Keveházi Gábor, Szakály György, Solymosi Zoltán, Ifj. Nagy Zoltán, Gregor Hatala és Apáti Bence. Most pedig új szereposztással várja ismét a drámák kedvelőit.
Fotó: Csibi Szilvia/ Spartacus, Kozmér Alexandra, Kekalo Iurii és Majoros Balázs a tánckarral
A négy szereposztás itt található, bemutató 2016. október 13-án volt a Magyar Állami Operaházban.
