Májusban, a Tánc Világnapján választotta meg a táncművészek szakmai kórusa Fodor Zoltánt az "évad alkotójává". Az Eszter még a tavaszi évad alkotása volt - most vasárnap újra színpadra állítja a táncszínház.
Az Inversedance ezúttal ismét a zsidó kultúrtörténetből merített: a purim hagyományának eredetét, Eszter történetét dolgozta föl. Az Eszter Könyve különleges helyet foglal el - és szerepet tölt be - a bibliai történetek sorában, már csak azért is, mert többször is felmerült, mind vallási, mind irodalmi elemzések srán, hogy kanonizált-e egyáltalán. A kétey gyökere onnan ered, hogy nem szerepel benne Isten neve, egyetlen egyszer sem. Eszter könyvét nem találták meg a qumráni tekercsek között, noha népszerű, gyakran olvasott könyve volt a héber kánonnak.
Történetünk a Perzsa Birodalom fénykorában "játszódik", mikor is Xerxes – bibliai nevén Ahasvérus – király uralkodik, s a zsidó nép nagy veszélybe kerül. Először indulnak el ellenük, teljes kiirtásukra.
I.e. 483-ban Ahasvérus fél évig tartó lakomát rendezett a fejedelmeknek és szolgáknak Susán várában. Az utolsó napok egyikén megparancsolta, „hogy hozzák elő Vástit, a királynét a király elé, királyi koronával, hogy megmutassa a népeknek és fejedelmeknek az ő szépségét; mert szép arcú volt” . Vásti azonban nem akart a részeg férfiak előtt mutatkozni, így megtagadta a kérés teljesítését. Az uralkodó igen megharagudott, és tanácsosai javaslatára megfosztotta Vástit koronájától, nehogy engedetlensége követőkre találjon a birodalomban. Helyette más királynét kellett választani, „aki jobb őnála”. És kerestek a birodalom mind a százhuszonhét tartományában „szép arcú szűz lányokat”. Közéjük került Eszter is, Márdokeusnak, a susáni királyi udvarban lévő zsidó férfiúnak fogadott leánya. „Szép alakú és szép arcú” hajadon volt, de ami fontosabb ennél: nemes jellemű és istenfélő is. „...És kedves volt Eszter mindenki szeme előtt, aki látta őt. Felvitetett Eszter Ahasvérus királyhoz, az ő királyi házába... És a király Esztert minden asszonynál inkább szerette,... és tette a királyi koronát az ő fejére, és királynévá tette Vásti helyett”. Eszter azonban Márdokeus tanácsára senkinek sem mondta meg a származását.
Időközben Márdokeus tudomására jutott, hogy a király ellen két udvarmestere összeesküvést szervezett és Eszter közvetítésével tudatta ezt Ahasvérussal is. „És megvizsgálták a dolgot, és igaznak találták, és mind a kettőt fára akasztották. De a király közelébe férkőzött egy hiú, becsvágyó, gyenge jellemű ember, Hámán, és kegyeit elnyerte, annyira, hogy „...felmagasztalta őt, és feljebb helyezte székét minden fejedelménél, akik vele voltak” . Hatalomittasan és önmagától eltelve Istennek járó tiszteletet követelt magának. Márdokeus azonban nem borult le előtte, Hámán szívében pedig gyűlölet támadt. Amikor megtudta, hogy Márdokeus zsidó származású, elvakult dühében elhatározta az összes zsidó kiirtását.
„Púrt, azaz sorsot vetettek”, hogy megtudják az alkalmas időt terve végrehajtására. Hámán a bosszú megvalósítását élete céljává tette. Hogy a királyt befolyásolhassa, igazsággal kevert hazug vádakat koholt, és elérte nála, hogy kiadja a rendeletét, és elküldje azt minden tartományba, „hogy kipusztítsák, megöljék és megsemmisítsék mind a zsidókat egy adott napon”, a 12. hónap tizenharmadik napján.
Márdokeus a rendelet másolatát átadatta a királynőnek, és azt üzente, hogy menjen be a királyhoz, és esedezzen népéért! Eszter azt válaszolta, hogy halál fia, aki hivatlanul az uralkodó elé merészkedik, „kivéve, akire a király aranypálcáját kinyújtja, az él; én pedig nem hívattam, hogy a királyhoz bemenjek, már harminc napja”. - „Ne gondold magadban – üzente vissza Márdokeus –, hogy a király házában megmenekülhetsz a többi zsidó közül. Mert ha e mostani időben te hallgatsz, máshonnan lesz könnyebbségük és szabadulásuk a zsidóknak; te pedig és atyád háza elvesztek. Ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra?”
Eszter tehát a király elé járult, ezzel megmentve népét - sőt, Márkodeus (vagy Mordeháj, más írásokban) életét is. Eszter böjttel védi meg istenét és népét, majd lakomára hívja Hámánt, hogy leleplezze tervét. Hámán is Márdokeus életére tör, de a király bölcsessége megmenti a zsidó embert és elveszejti a gonosz hataloméhes udvaroncot.
S hogy hogyan ültethető át ez a történet ebben mesékben élő, mégis hitetlen jelenidőbe - vasárnap este ismét kiderül. Mi pedig jól megírjuk.