Gyász, szerelem, születés - a halál ajtajából néz vissza egy asszony az életére, férjére és lányára, örömeire és tragédiáira. Amikor az Operaház 1931-ben megrendelt egy egész estés művet Kodálytól, a zeneszerőn kívül még senki nem sejtette, hogy nem egy "szokványos" operát kap majd a közönség. Így született a Székely fonó.
Fotó: Csibi Szilvia/ Magyar Állami Operaház, Duna Művészegyüttes
1924-et írunk,
amikor Kodály Zoltán örömtől duzzadó kebellel kilép a Blaha Lujza Színház művészbejárójának ajtaján. A Székely fonó negyedórás változata óriási sikert aratott, úgy tűnik, a közönség reakciója igazolja Kodály elméletét (és szíve vágyát), szükség van a magyar népdalra a fővárosban, a színházakban, talán az Operaházban is.
Két évvel később,
1926-ban túl a Háry János ősbemutatóján Kodály azt mondja,
Tudtommal először szólaltak meg az Operaház színpadán a magyar nép dalai.
E törekvést a kor színházigazgatói támogatták, az Operaház akkori vezetése 1931-ben meg is rendelte a Székely fonó egész estés változatát.
Kodály ezúttal sem operát akart írni, hanem a magyar népdalt szerette volna újra felfedezni, és közvetíteni annak drámai, színpadi erejét. Móricz Zsigmond, Kodály barátja továbbra is támogatja e törekvést, és bár közös műveik karrierje korán megbicsaklott, szívvel-lélekkel Kodály mellett áll.
Fotó: Csibi Szilvia/ Magyar Állami Operaház, Duna Művészegyüttes 2016
(1923-ban ugyanis Móricz Zsigmond felkéri Kodályt Pacsirtaszó című színdarabja kísérőzenéjének megírására. A színdarab azonban igazi drámai véna híján nem sokáig marad műsoron. A szerzők Dózsa-opera terve is meghiúsult akkoriban. Kodály hamar ráébred, hogy Móricz tehetsége nem színpadra - különösen nem zenés színpadra - termett.)
Fotó: Csibi Szilvia/ Magyar Állami Operaház, Duna Művészegyüttes 2016
Tehát - bár konzultált persze az íróval - végül Kodály írta a cselekmény vázát és fűzte történetté a dalokat, melyeket némajátékok kötnek össze. A budapesti ősbemutató után egy évvel Sergio Failoni már a milánói Scalában is elvezényelte a művet.
Fotó: Csibi Szilvia/ Magyar Állami Operaház, Duna Művészegyüttes 2016
Az új produkció rendezésére az Opera vezetése pedig Michał Znaniecki lengyel rendezőt kérte fel, amit azzal indokolnak, hogy
rendkívül érdekes lehet ma is megtapasztalni, hogyan látja hagyományainkat, történelmünket, szívünket-lelkünket egy külföldi művész, és miként érzékeli és érzékelteti azt a hangulatot és érzelmi világot, amely Kodály csodálatos művében kibontakozik.
Az első részben Pál István Szalonna és Bandája hangolja a magyar népi dallamokra a közönséget, és a Duna Művészegyüttes táncosai járják el a történetet.
