Magával ragadta az online közlésforma az Országos Színháztörténeti Múzeumot is, egyszerre két sorozatban is követhetjük a magyar balett történetének legszebb pillanatait, Halász Tamás vezetésével.
Róna Viktor és Orosz Adél (Csipkerózsika,1967) Fotó: Magyar Állami Operaház Archívum
Herceg a vasfüggöny mögül címmel Róna Viktor balettművészről nyílt kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A gazdag anyagból, e szerteágazó és izgalmas életútból kapunk ízelítőt fontos találkozások, ritka pillanatok, érdekes történetek felidézésével, melyek kulisszatitkaiba a tárlat kurátora, Halász Tamás avatja be az érdeklődőket:
Róna Viktorról nem lehet beszélni Orosz Adél nélkül. Kettősük a magyar balettművészet történetének egyik legendás párosa volt. Az előadás fotókkal és rövid hanganyag segítségével idézi meg Orosz Adél személyét is.
Róna Viktorról mindig elhangzik, hogy nem táncos testalkatú, de igazi színházba született gyerek volt. Alig párhetesen édesanyja már vitte magával a színházba, hiszen Csillag Mary szubrett, aztán a Royal Orfeum, a Vígszínház, később pedig a Fővárosi Operettszínház színházi súgója volt. Kétévesen már színpadon állt, négyévesen pedig felvették Utassy Gizi neves tánciskolájába
1945-től a Nádasi Ballett Stúdió növendéke volt, ezzel párhuzamosan pedig Jármay Edit balettmester Jármay-Balett-Studióját is látogatta. Nádasi növendéke maradt akkor is, amikor ő az 1950-ben létrehozott Állami Balett Intézet balettmestere lett. Rögtön az első évben szerződést is kap az Operaházba: első fontos szerepe Pierre volt a Párizs lángjaiban, a Diótörőben „főegér”, szerepet kapott a gyerek pas de trois-ban is.
Karrierje a magyar balett aranykorában ívelt töretlenül felfelé. De jött 1956 és a nagy táncosok elhagyják az országot. Róna 21 évesen már az operaházi együttes magántáncosa - és minden idők legfiatalabb Mandarinja volt. Elkezdődnek a turnék (főként a Szovjetunióba), Róna egy úton megismerkedett és barátságot is kötött a világhírű Nurejevvel, aki színpadiasan disszidál 1961-ben, menedékjogot kérve Párizsban. Ez az az esztendő, amikor Róna megismerkedik Pablo Picassoval is, Nizzában. Róna táncolt az angol királyi ház tagjai előtt, J. F. Kennedy és családtagjai előtt, az első magyar állampolgárságú balettművész volt, aki eljutott New Yorkba.
Miközben a világ legnagyobb színpadain táncolt, Róna pedagógusdiplomát is szerzett, balettmesterré vált. Ő volt a Párizsi Opera Balett első külföldi balettmestere, és ő az első magyar művész, akit a Palais Garnier-nél éves szerződéssel dolgozott, együtt többek között Maurice Béjart-ral, Hans van Manennal, Alvin Ailey-vel is.
Elképesztő élet volt Róna Viktoré, és itthon talán kevéssé ismert élet. Róna élete pedig elképzelhetetlen Orosz Adél nélkül.
Kincsvadászat!
Lakatos Gabriella (1927-1989) a magyar balett aranykorának egyik legnépszerűbb, emblematikus, igen sokoldalú művésze volt. Gazdag hagyatéka a halálát követő évben került a Táncarchívumba. Az értékes anyagból 2007-ben rendezett kiállítással emlékeztek meg a művész születésének nyolcvanadik évfordulójáról, melynek színhelye az Operaház Vörös Szalonja volt.
A tárlat megnyitóján Keveházi Gábor e szavakkal emlékezett meg a táncosnőről:
Lakatos Gabriella nagyon hiányzik, hiszen ő igazi egyéniség, egy különleges szín volt az akkori táncéletben: ő volt A balerina. Fantasztikus ember, akire mindig oda kellett figyelni. Ritka egyéniség, talán ha száz évente születik ilyen művész. Zseni volt, nemcsak akkor, amikor táncolt, hanem akkor is, amikor énekelt, vagy amikor színész volt. Azt tanította, hogy a táncművészetben nem a technika számít: ha a szerep a szívedben van, mindent ki tudsz fejezni. Tanítani kellene e világhírű prímabalerina művészetét. Őrizzük emlékét úgy, ahogy azt kell.
Most egy olyan ritka kincset mutat meg az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet online videócsatornáján, amely premierajándékként került a művész személyes tárgyai közé és megkapóan szép emléke egy sikeres bemutatónak.
A likőrösüvegbe foglalt, balerinát ábrázoló kis zenélődoboz a hagyaték jellegzetes, mesebeli hangulatú darabja.
E különleges ajándékról, a művész hagyatékáról a gyűjtemény vezetője Halász Tamás árul el titkokat az Országos Színháztörténeti Múzeum Youtube-csatornáján.
