Alig ötvenhét esztendőt élt, nemzedékének egyetlen "nemzetközi sztártáncosa" volt, egyszerre volt danseur noble, a méltóságteljes táncos és igazi, példamutató pedagógus. Jellemes és kitartó volt - de vajon boldog tudott-e lenni? A Róna Viktor életéről szóló kiállítás még tavaszig látogatható a Bajor Gizi Színészmúzeumban, a kiállítás anyagából pedig egy kötet is készült.
Orosz Adél és Róna Viktor a Gajane-kettős Nyina Anyiszimova vezette próbáján a Magyar Állami Operaház balettjének régi próbatermében, 1959-ben / Fotó: Kotnyek Antal
Nem táncos testalkatú, de igazi színházba született gyerek volt. Alig párhetesen édesanyja már vitte magával a színházba, hiszen Csillag Mary szubrett, aztán a Royal Orfeum, a Vígszínház, később pedig a Fővárosi Operettszínház színházi súgója volt. Kétévesen már színpadon állt, négyévesen pedig felvették Utassy Gizi neves tánciskolájába
1945-től a Nádasi Ballett Stúdió növendéke volt, ezzel párhuzamosan pedig Jármay Edit balettmester Jármay-Balett-Studióját is látogatta. Nádasi növendéke maradt akkor is, amikor ő az 1950-ben létrehozott Állami Balett Intézet balettmestere lett. Rögtön az első évben szerződést is kap az Operaházba: első fontos szerepe Pierre volt a Párizs lángjaiban, a Diótörőben „főegér”, szerepet kapott a gyerek pas de trois-ban is.
Karrierje a magyar balett aranykorában ívelt töretlenül felfelé. De jött 1956 és a nagy táncosok elhagyják az országot. Róna 21 évesen már az operaházi együttes magántáncosa - és minden idők legfiatalabb Mandarinja volt. Elkezdődnek a turnék (főként a Szovjetunióba), Róna egy úton megismerkedett és barátságot is kötött a világhírű Nurejevvel, aki színpadiasan disszidál 1961-ben, menedékjogot kérve Párizsban. Ez az az esztendő, amikor Róna megismerkedik Pablo Picassoval is, Nizzában. Róna táncolt az angol királyi ház tagjai előtt, J. F. Kennedy és családtagjai előtt, az első magyar állampolgárságú balettművész volt, aki eljutott New Yorkba.
Fotó: Féner Tamás
Miközben a világ legnagyobb színpadain táncolt, Róna pedagógusdiplomát is szerzett, balettmesterré vált. Ő volt a Párizsi Opera Balett első külföldi balettmestere, és ő az első magyar művész, akit a Palais Garnier-nél éves szerződéssel dolgozott, együtt többek között Maurice Béjart-ral, Hans van Manennal, Alvin Ailey-vel is.
Elképesztő élet volt Róna Viktoré, és itthon talán kevéssé ismert élet.
Róna Viktor életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, munkásságát összegző igényű kiadvány eddig nem tárgyalta, és részletes életrajzát sem írták meg a halála óta eltelt bő negyed század során. A tárlat és a könyv a művész rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét életéve történetét beszéli el –
hangzott el a róla szóló könyv bemutatóján.
A könyv a kiállítás örökkévalóságnak szánt változata –
fogalmazott Halász Tamás, a kiálltás kurátora és a könyv szerzője.
Közel 400 illusztráció szerepel a kötetben, a fényképek Keleti Éva, Féner Tamás, Mezey Béla és Domonkos Sándor művei. A kiállítás – így a könyv anyaga is –alapvetően a Róna Viktor-hagyatékra támaszkodik, csaknem a teljes anyag a művész tulajdonában volt. Ezáltal megmutatják azt is, hogy mit tartott érdemesnek megőrizni egy ennyire szorgalmasan archiváló művész a saját sorsáról .
