Róna Viktornak állít emléket a PIM Nyári Fesztivál első vetítése a Bajor Gizi Színészmúzeum kertjében. 

Margot Fonteyn és Róna Viktor az American Ballet Theatre gálaestje után az Egyesült Államok elnökét, John F. Kennedyt képviselő first lady, Jacqueline Bouvier Kennedy és Robert F. Kennedy igazságügy-miniszter gratulációját fogadják. Washington, 1962, ismeretlen felvétele (Forrás: PIM-OSZMI Táncarchívum)

 

Róna Viktor különleges életét és pályáját nem lehet elégszer elmesélni. Szerencsére a karrierjét megörökítő emlékkiállítást végül a pandémia ellenére elérhető egészen szeptemberig. 

Róna Viktor alakját, művészetét sajnos meglehetősen kevés felvétel őrzi, s ezek közt elenyésző a teljes produkciók száma. Nem csupán az ő pályafutásának, de a magyar táncfilm történetének, a magyar balett aranykorának is kiemelkedő darabja A fából faragott királyfi Seregi László alkotta, 1970-ben, a balett színpadi változatával szinte párhuzamosan készült televíziós-verzió. A mai szemmel is bámulatos látványvilág, a koreográfus, és a rendező (Horváth Ádám) vezette stáb kiváló csapatmunkája és a nagyszerű szólisták (Róna mellett: Orosz Adél, az örök partner, illetve Kékesi Mária és Forgách József) alakítása teszi feledhetetlenné e produkciót. A Herceg a vasfüggöny mögül című, Róna Viktor pályáját felidéző emlékkiállítás kísérőprogramjában e táncfilmet tekinthetik meg a kiállítás kurátorával, Halász Tamással.

A herceg élete - néhány szó a kiállításról

Róna Viktor a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége, a világhírű hazai előadóművészek maroknyi közösségének egyik legizgalmasabb, legszínesebb alakja volt.

 

Róna Viktor és Ugray Klotild a Margitszigeti Szabadtéri Színpad bejáratánál a Hattyúk tava jelmezeiben, 1960

A mostani kiállítás a

művész rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét életéve történetét beszéli el, mindezt tág kontextusban, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket, fordulatos történeteket. Ma Róna Viktor nevére, alakjára ötven éves életkor fölött széles tömegek emlékeznek még itthon: pályafutása csúcsán alig múlt el hónap, hogy ne mosolygott volna újságcímlapon, pályafutása fontos állomásairól a széles közvélemény rendszeresen értesült – egy olyan korban, amikor egy művész azzal kerülhetett csak a közfigyelem középpontjába, hogy kiválót nyújtott.

Róna Viktor, már nagybetegen úgy határozott, hogy halála után pályafutása dokumentumai az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb és legfontosabb tánctörténeti gyűjteményébe kerüljenek. Az archívum munkatársai Róna életében még éppen elkezdhették az adomány közös áttekintését. Aztán a közelmúltban, negyed század múltán egy rendkívüli találkozás nyomán,– a család jóvoltából – a Táncarchívumhoz került a Róna-hagyaték további, eddig lappangó része is.

A filmet június 30-án este 20.00-tól lehet megnézni.