Három formabontó koreográfus, három réges régen várt darab – ez lesz a Triple Dance, a Magyar Nemzeti Balett októberi premierje a MÜPA színpadán. A 27. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretein belül a táncrajongók a különleges belga Peeping Tom társulatnak és egy Recirquel produkciónak is örülhetnek.
Két bemutató és egy régi szerelem
2015 óta szerepel a Walking Mad a Magyar Nemzeti Balett repertoárján, mi is foglalkoztunk vele többször: itt a koreográfusról írtunk, itt pedig Tóth Barbara táncművészt és a betanító koreográfust segítő próbavezetőt, Kövessy Angélát kérdeztük. Idén pedig különlegesen izgalmas kontextusban látható újra a darab a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon.
Johan Inger műve októberben a világhírű izraeli L-E-V Company alkotópárosánk, Sharon Eyal és Gai Behar darabjának, illetve az amerikai születésű, de Németországban alkotó William Forsythe A tökéletesség szédítő ereje című darabjának társaságában lesz színpadon. A három darab a Tripe Dance címet viselő esten lesz látható majd.
Egy különleges páros
Sharon Eyal, a neves izraeli koreográfus és Gai Behar az ő alkotó- és élettársa, 2015-ben írta meg Bedroom Folk című darabját a Holland Táncszínház számára. A mindössze harminc perces mű egy három kompozíciót magába foglaló táncest, a Strong Language egyik része volt, Hans van Manen Kleines Requiem és Crystal Pite world preimere című műveinek társaságában mutatták be Amszterdamban.
A határok kifeszítése
William Forsythe munkái gyakran feszegetik a tánc határait – és ez a megállapítás egyaránt igaz a táncművészre és a nézőre. Ez alól az ősszel Magyarországon, a Müpában bemutatásra kerülő A tökéletesség szédítő ereje sem kivétel. Ebben a műben William – együttműködve az akkori táncosaival – a klasszikus struktúra minden elemét alkalmazza, de sűrített és felgyorsított formában, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden táncművész, aki előadta már ezt a koreográfiát, megtapasztalta a saját testének és technikai tudásának, sőt saját muzikalitásának határait is –
ezt Amy Raymond, a darab betanító koreográfusa mondta az Opera Magazinnak.
A Schubert IX. szimfóniájának utolsó tételére koreografált A tökéletesség szédítő ereje (eredeti címén The Vertiginous Thrill of Exactitude) 1996-ban született és a Frankfurt Balett mutatta be. Témája a virtuozitás és a férfiak és nők közötti intimitás. A darabot ma már a "modernitás klasszikusának" tartják.
Még több tánc
Helyszín pedig a Trafó: a belga társulat, a Peeping Tom szürrealista előadásaival több, mint 10 évvel ezelőtt, 2005-ben találkozhatott a magyar közönség, amikor először egy különleges Kertbe (Le Jardin), majd egy titokzatos Szalonon (Le Salon) keresztül az Alagsorba (Le Sous Sol) kalauzolták a nézőket.
Ezúttal is megmaradtak a jól bevált hármas formátumnál, és egy trilógiában formázva mesélnek egy mindenki által ismert közegről, a családról. A Vader (Apa) után és a 2019-ben elkészülő Kind (Gyerek) előtt október 18-19-én a Moeder (Anya) kerül a Trafó színpadára.
És a jól megérdemelt cirkusz
A hazai közönség először a CAFe programján láthatja a Recirquel legújabb sikerprodukcióját, amely a közönség mellett a szakma egyöntetű elismerését is kivívta a legnagyobb előadó-művészeti fesztiválon, az Edinburgh Fringe-en. Vági Bence új rendezésében hét virtuóz ukrán vendégművész kutatja az ember és az anyaföld örök érvényű összetartozásának misztikumát. A My Land összesen nyolc alkalommal lesz látható a Müpa Fesztivál Színházában.