Még csak öt éve indult, mégis több mint 200 ezer középiskolást utaztatott az opera világába az OperaKaland. A forma és a cél marad, a tartalom változik: idén a Magyar Nemzeti Balett kalauzolja a diákokat. Utánajártunk, hogy mi történt ebben az öt évben és mi várható a BalettKaland előadásain.

Fotó: Csibi Szivia

 

A “kalandok” megálmodóinak eredeti szándéka az volt, hogy ne legyen olyan középiskolás Magyarországon, aki még nem vett részt opera- vagy balettelőadáson. A programsorozat 2013 májusában indult, és Solymosi Tamás balettigazgató elmondása szerint már az első pillanattól kezdve biztos volt, hogy nemcsak az opera műfaja, hanem a balett is bemutatkozik. Idén három darab szerepel a kínálatban: Johan Inger koreográfiája, a Walking Mad, és két Jiří Kylián-darab, a Petite Mort, és a Hat tánc. A produkció alcíme Total Dance.

Fotó: Csibi Szilvia, Herman Péter, Nagy Attila

2013 májusa óta 10 sorozaton vagyunk túl, amin összesen 232 ezer diák vett részt tanáraikkal, reményeink szerint ehhez a létszámhoz most újabb 25 ezer fő csatlakozik. Az eredeti elképzelés az volt, hogy országszerte a gimnáziumi kilencedikes osztályokat szólítsuk meg úgy, hogy lehetőleg érettségéiig ne maradjon olyan diák, aki ne találkozott volna élő operaprodukcióval. A gyakorlat ezt az elképzelésünket némiképp átírta, ami nagyrészt a pedagógusok és a diákok lelkesedésével is összefügg, mert a lehetőséggel nem mindenki tud vagy akar élni, miközben vannak visszatérő osztályok, akik már több előadáson is részt vettek -

mondta el Ókovács Szilveszter főigazgató, aki azt is hozzátette, hogy  első sorban az olyan operai “kötelező olvasmányokat” szeretik a diákok és a tanárok, mint például a Bánk bán, a Hunyadi László, a Háry János vagy A varázsfuvola. De a szervezők megpróbálták tágítani ezt a kínálatot ezért a klasszikusok kezét néha elengedve megújított, friss, szerethető produkciókat is behoztak a kínálatba, mint amilyen a Bohémélet és a Figaro 2.0-ás változatai, a Szerelmi bájital, a Szöktetés a szerájból vagy a West Side Story, az egyfelvonásosok közül pedig a Mario és a varázsló és Mozart vígoperája, A színigazgató. 

A BalettKaland sem a klasszikus repertoárral, hanem a Magyar Nemzeti Balett neoklasszikus programjával igyekszik megragadni a fiatalok figyelmét. Solymosi Tamás úgy látja, hogy egyrészt a Diótörőn keresztül a klasszikus balettel már sok gyerek megismerkedett, másrészt ez a három darab már bizonyított a színpadon.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak megismerkedni a táncműfajok sokszínűségével, hogy tudják, a balettet nem mindig spicc cipőn és tütüben táncolják. 

Ókovács Szilveszter szerint egyértelműen a balettegyüttes érdeme, hogy

kapacitása is elbír egy-egy ilyen tömény és hosszú sorozatot, amit az elmúlt évek szakmai fejlődése és új darabjai tettek lehetővé.

A főigazgató szerint a választott darabok humora, zenéje, viszonylagos rövidsége könnyen befogadhatóvá teszi őket e korosztály számára:

valami olyasmit akartunk nekik megmutatni, ami sokkal frissebb, kortársibb. Épp a produkciók jellege miatt gondolhatjuk joggal azt, hogy most újat mondhatunk a gimnazistáink számára, ugyanakkor talán közelebb is áll hozzájuk és felkeltheti az érdeklődésüket a balett, és általánosságban a tánc kortárs irányzatai iránt, amelynek ugyancsak szüksége van az értő közönségre. A Walking Mad erős, izzó és komplex opusz, megdöbbent és elérzékenyít, míg Kylian két Mozartja az optimális mixét hozza a múltat felvállaló mai művészetnek – és szeretni és nevetni is enged.

Fotó: Csibi Szilvia, Herman Péter, Nagy Attila

Dr. Kiszely Noémi, az Erkel Programiroda vezetője is egyetért ezzel, sőt megerősíti, hogy a “kalandosok” zömére olyan erős benyomást gyakorolnak ezek az előadások, hogy szívük szerint újra és újra vissza is térnének:

Öt év távlatából ki merjük jelenteni, hogy valódi bevezetést jelent, hiszen a „kalandosok” zöme visszatérő és rengeteg olyan visszacsatolás van, hogy a diákok maguk kérik az újabb és újabb részvételt. Ámulnak, hogy ezek a műfajok lehetnek menők, hozzájuk is képesek szólni. Teljesen világos azonban, hogy a pedagógus kulcsfigura a történetben: a diák csak akkor jut el hozzánk, ha van intézményében motivált tanár, aki vállalja a szervezéssel, utazással járó adminisztrációt, fáradságot, a felkészítést és a lelkesítést. Őket nem tudjuk helyettesíteni. Ezért is tartunk immár harmadszor akkreditált pedagógus-továbbképzést – elmondhatjuk, hogy lelkes pedagógusokból is kialakult egy holdudvar, akikkel együtt tudunk dolgozni, hiszen visszajelzéseink folyamatosan segítik a munkánkat.

A fiatalok ugyanazt az előadást kapják, mint a felnőtt közönség:

Az előadás önmagában nem sokban különbözik az adott mű „rendes” produkciójától, semmit nem húzunk, nem „könnyítünk”, mert nem megúszásra játszunk, hanem lehengerlésre, vagy legalább megérintésre. A különbség, ha úgy tetszik az előadások lelkiségében érződik a függöny mindkét oldalán. A nézőtéren ugye, a csaknem 1800 fős zsibongó diáksereg a középiskolásokra jellemző minden lehetséges viselkedésmintát hordoz, a színpadon pedig ebben az időszakban a napi két előadásból álló sorozat és a fiatalok elvárásainak való fokozott megfelelni vágyás járatja magasabb fordulatszámon a művészeket és a műszakot egyaránt. Amiben még különleges a Opera-, illetve BalettKaland sorozat, az az előzetes osztálytermi felkészítés, amihez mi biztosítunk megfelelő segédanyagokat és igény szerint vendégelőadót, illetve hogy a felvonások, a függönyfelhúzások előtt az erre célra szerződtetett művész – általában Hábetler András – mond ráhangoló, hangulatfokozó bevezetőt, amely mindig interaktív is, és nagyon maias, laza –

árulta el a főigazgató.

A felkészítés egészen pontosan úgy zajlik, hogy az előadás könnyebb befogadásához műelemző pedagógiai felkészítő óravázlatot küld az Opera a jelentkezőknek.

Mi magunk is nagyon kíváncsiak vagyunk a fogadtatásra – igen nagy reményekkel várjuk a szériát, hiszen az operákat fogadtatása minden kezdeti félelmünknek ellentmondott, így joggal feltételezzük, hogy a tánc-nyelvvel történő találkozás elsöprő lesz a kamaszok számára. A széria megítélésünk szerint az OperaKaland eredetileg is célzott közönségének, a 14-19 éves korosztálynak szól majd -

mondta el Kiszely Noémi.

Hogy milyen mély változást jelenthet egy ilyen program egy gyerek életében? Arról sajnos nincsenek adatok. Mert sosem tudni, kiben mi ragad meg. Ókovács szerint “sok olyan opera- és balettrajongót ismerek, aki el se hinné, hogy a másik is az, annyira atipikus a közönségünk egy része. Egy kis házacska előkertjében pedig egyetlen fecske is megidézheti a nyarat: ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha minőségi előadásokra rendszerbe fogottan és huzamosan ismételve, jól felkészített gyerekeket hozunk, bízhatunk a művészet csodájában, amely gyakran rejtelmes módon talál utat a szívekhez.”
 

A cikk az Opera Magazinban jelent meg.