Nem is ünnepelhetné méltóbban a Pécsi Balett működésének 60. születésnapját, mint hogy az op-art festészet világhírű, pécsi születésű festőzsenijének ecsetjével festi meg önmagát. A Vasarely-etűdöket május végén láthatja a magyar közönség.
Fotó: Borbás Betti
Az inspiráció egy kiállítás volt, emlékszik vissza a Pécsi Balett együttesének alapító igazgatója:
Ez az első alkalom a pályámon, hogy nem a zene inspirálta a koreográfiát és nem vezeti klasszikus cselekményszál a kreatív folyamatot. Alkotótársaimmal együtt mindannyian Victor Vasarely fantasztikus erejű festményeiből indultunk ki, ezek a képek alakították a zene lüktetését, a koreográfia dinamikáját, a teret, a kellékeket, a jelmezeket, a látványt. Magam is meglepődtem, mennyire élőek, erős hatásúak, energetizálóak Vasarely művei. Néztem, néztem őket és egyszerűen beszippantottak, aztán megelevenedtek és ritmust, lépéseket, jeleneteket diktáltak. Minden etűd egy újabb vízió. Furcsa, de kicsit úgy érzem, mintha beléptem volna Vasarely műveibe. Hálás vagyok ezért a találkozásért.
Vincze Balázs rendező-koreográfus Harangozó-díjas Érdemes művész, az önálló Pécsi Balett alapító igazgatója, jelenlegi művészeti vezetője meghatározó alkotója a társulat elmúlt másfél évtizedének, a Vasarely-etűdöket ő álmodta színpadra rendező-koreográfusként. A díszlet- és a jelmeztervező két fiatal, progresszív, a színházi életben elismert alkotó: a jelmeztervező Nagy Fruzsina, a díszlettervező Cziegler Balázs. A zeneszerző pedig Riederauer Richárd, aki klasszikus inspirációkra készítette el az előadás eredeti zenei anyagát.
A darab kérdésfelvetése örökérvényű, az esztétikai gondolkodás alapjait feszegeti:
Mi az értelme a művészetnek? Mi tesz maradandóvá és élővé egy műalkotást? Vajon a mű életben tartja a művészt is? A pillanat művészete az izgalmasabb, vagy az örökkévalóságé? Lehet különbséget tenni? Miben rejlik a tánc, a zene és a képzőművészet lélekre ható ereje? Mi a közös kapcsolódási pont? A művészet örök? Lehet nélküle élni?
A válasz a nézői, a befogadói felelősséget érinti. Az inspirációként működő kiállítás képei forrásként meghatározzák a jelenetek hangulatát, a zenei anyagot, a karaktereket és azok viszonyait, a tánc dinamikáját, a jelmezek, a kellékek és díszletelemek szín- és formavilágát, a színpadképet.
A műalkotások kelnek életre.
A kiállítás Pécsett van elhelyezve, a 2021-ben 45 éves Vasarely Múzeum termeiben. Bár Victor Vasarely csak néhány esztendőt töltött szülővárosában, annak hangulata, benyomásai nagyon fontos szerepet játszottak a művész életében. Ezért is adományozott 1968-ban 42 szerigráfiát Pécs múzeumának, melyekből egy évvel később egyedülállóan izgalmas tárlat nyílt. 1976-ban a város felajánlotta, hogy a szülőházat múzeumként hasznosítja, így még abban az évben, június 4-én megnyílt az állandó kiálltás:
Pécsi alkotóműhelyként fontosnak tartjuk, hogy Vasarely szülővárosa megjelenjen jubileumi előadásunkban, ezért elsősorban a pécsi Vasarely Múzeum gyűjteményében található műalkotások kerültek felhasználásra, ill. adták az inspirációt az előadás vizualitásához.
A társművészetek bevonásával létrehozott nagyszabású, a Pécsi Balett történetében egyedülálló látványvilágú produkció az alkotók szerint reményt adhat ebben a poszt-koronavírusos világban.
Az előadás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, a Müpa szervezésében, a Pécsi Balettel közös programként valósul meg.
