Mi történik a szerelembe eső nőkkel? Mi történik egy kapcsolatban? Venekei Marianna új koreográfiájának témája a kapcsolódás: nők és férfiak találkozása, közös útja és egymásra hatása. A Tűzmadarak című koreográfia Stravinsky elragadó zenéjével szárnyal ezen a furcsa, néha télies, máskor izzasztóan nyárias, kiismerhetetlenül szeszélyes tavaszon. Online premier a Magyar Nemzeti Balett előadásában.
Fotó: Kummer János/ Magyar Állami Operaház
„A Tűzmadarak megszületésének két első pillanata volt” – mondta el a koreográfus az Opera Magazinnak az első tervezett premier idején. Az első, amikor Venekei Marianna koreográfusi hangját kezdte el keresni, és nagy lendülettel felvásárolta az összes elérhető Stravinsky CD-t Budapesten, a második, amikor Solymosi Tamás balettigazgató felkérte egy 27 perces darab megírására. Az első premier a koronavírus-járvány miatt elmaradt, így a Tűzmadarak másodszor is megszületett, május 8-án 20:00 órától streameli a Magyar Állami Operaház az Opera Otthonra programsorozatának keretein belül a Tout Rouge est egyik darabjaként.
Fotó: Berecz Valter/ Magyar Állami Operaház
Történet nélküli történetek
A darab történetét Márai Sándor egyik – a Füves könyvben megjelent – írása ihlette, ebben az író a nőket madarakhoz hasonlítja: “„A nők olyan ösztönnel találják meg a maguk szerelmi táplálékát a földön, mint a madarak a magvakat vagy halakat. Keringenek a végtelen térben, ösztönük vezeti őket tavak, folyók, tengerek és rónaságok fölött, s aztán, bonyolult cikázás és kóválygás után,
egyszerre lecsapnak. Ösztönük, szemmértékük ilyenkor csodálatosan nyilatkozik meg. Nagyon ritkán tévednek, s csak néha esik meg, hogy az áldozat erősebb vagy ügyesebb, s kisiklik csőrükből, mint az ebihal a sirály csőréből. Ilyenkor vijjognak egyet, mint a sirály; s odább szállanak,
keringve, körözve, fáradhatatlanul, éberen.”“ Venekei szerint Márai szavaiban gunyorosság rejtőzik, amit a Tűzmadarak is igyekszik visszaadni. A szöveg fontos eleme a koreográfiának is, Sinkó László tolmácsolásában felhangzik az első percekben.
Fotó: Rákossy Péter/ Magyar Állami Operaház
A Tűzmadaraknak nincs klasszikus értelemben véve története, értelmezése nagyban múlik a közönség saját tapasztalatain. Venekei nem szeretne állításokat megfogalmazni, nem szeretné lezárni a felvetődő kérdéseket, ezért nagyon ügyelt arra, hogy a darab vége szabadon hagyja a nézői gondolatokat, fantáziát.
Madárfészkek és önvallomások
A koreográfus a madarak dinamikáját követve hét fészket épített hétfajta „madárnak”, hétféle szeretőnek. Venekei elmondása szerint megjelenik a színpadon „a harcias, dinamikus nő, az elegáns díva, a szenvedélyes és túlfűtött szerelmes, a félénk és visszahúzódó kisasszony, az okoskodó matróna, az ellentétekben élő és a mindig gyötrődő szerető”.
Fotó: Kummer János/ Magyar Állami Operaház
Minden madár társat választ, saját jellemének, karakterének megfelelőt. A Tűzmadarak nem mond ítéletet erről a választásról, pusztán követi a „madarakat” az úton. Az út pedig az önvallomásokba torkollik. „A darab végén interaktív játék kezdődik a nézőkkel, de az utolsó önvallomás után örökké nyitva marad a legfontosabb kérdés: mi történik majd ezután?” – mondja Venekei.
Fotó: Rákossy Péter/ Magyar Állami Operaház
A madarak felröppennek
A mozgásanyagot meghatározza az óriás madárra emlékeztető dinamikus, absztrakt díszlet, amivel együtt kell dolgozniuk a táncművészeknek: „A színpad közepén egy kis forgón lesz egy vasból épített gyönyörű madárszerű forma, ami kicsit emlékeztet egy űrhajóra, vagy egy repülőgépre – ezzel és ezen is kell dolgozniuk a áncosoknak. Szendrényi Éva díszlettervezőnek hála a madár egészen különleges lett” – árulta el a koreográfus a premier előtt.
A modern balett általában munka közben születik meg, nem volt ez másképp most sem. „Természetesen voltak konkrét irányok és tervek a fejemben, de a végső formát a próbafolyamat során kapta meg a mű – már csak azért is, mert a díszlet nagyon megnehezíti a balettművészek dolgát, egyfolytában lejtőkön kell majd „egyensúlyozniuk”. Minden párral egyszerre fogunk dolgozni, igazából csak az unisonokat látom előre, a duetteket nem lehet a táncosok nélkül kitalálni” – mondta el Venekei.
A Magyar Nemzeti Balett koreográfusa első egész estés balettjét, A vágy villamosát 2017 nyarán mutatta be az együttese. Ebben Dés Lászlóval közösen dolgoztak azon, hogy az ismert történetet úgy fogalmazzák át a modern balett nyelvére, hogy a darab hangulatában és látványvilágában mégis a Tennessee Williams-mű eredeti korát és helyszínét, az 1940-es évek New Orleansát idézze meg a nézők számára. A Tűzmadarak című előadást már a Magyar Állami Operaház legújabb játszóhelye, az Eiffel Műhelyház színpadára tervezte.
