Lois Greenfield negyven éve egyike a legismertebb és legelismertebb táncfotográfusoknak. A módszertana és a technikája az első sorozata óta változatlan: improvizációt fotóz műteremben. És ő maga is próbálgat. A My ModernMetnek sikerült interjút készítenie a fotóssal, néhány gondolatot – és a képeket – mi is megidézünk.
Fotó: Lois Greenfield
Küldetésem a tökéletes pillanatok megörökítése –
Lois Greenfield ezt a nyolcvanas években mondta a Breaking Bounds című sorozat kapcsán egy újságírónak, akinek a nevét már nem őrzi ilyen féltve a tánctörténet.
Ahhoz, hogy ezt meg tudjam valósítani, táncosokat hívok a stúdiómba, majd megkérem őket, hogy improvizáljanak, és ne begyakorolt formációkat mutassanak be. Ezekről sorozatfelvételeket készítek (...) A fényképezőgépemet előre fókuszálom egy olyan pontra, ahol a világítás megfelel az engem érdeklő hatásoknak. Igyekszem elérni, hogy a táncosok ennek közelében végezzék a mozgásukat. Mivel térre van szükség a mozgáshoz, sosem megyek túl közel hozzájuk, így a mélységélesség is nagyobb. Persze ezáltal el tudok csípni olyan pillanatokat is, amelyeket egyébként nem lehetne tudatosan bemutatni a színpadon.
Fotó: Lois Greenfield
A munkavégzés metodikája a mai napig sem változott, a kezdőpontja ugyanaz a kérdés: "mi lenne, ha...?" A művész számára a folyamat legizgalmasabb része az, hogyan talál utat a saját elképzelésein túlra, hogy ne csak egy előre megfogalmazott ötletet valósítson meg.
A lényeg sosem az, hogy a néző kitalálja, mi történik a képen, hanem megmutatni a kép tárgyának misztériumát.
A visszatükröződés témája már egész korán, kezdő fotóriporterként is foglalkoztatta Greenfieldet:
Szeretem azt a tényt, hogy a visszatükröződő felületek kiterjesztik a kamera perspektíváját és így belekomponálnak olyan részleteket a képbe, amelyek egyébként kívül esnének a kereten.
Van, hogy a tükör van a kép középpontjában, máskor a tükör egy eszköz a táncosok kezében. Ráadásul a tükör több egy eszköznél, ami "visszasugároz" képeket, a tükör összesűríti az időt, és az idő múlását is képessé teszi meglátni.
A teljes interjú itt olvasható.
