Groteszk. Bizarr. Felemelő. Végtelen. Bizarr. Ösztönös. Ezekből a szavakból, így egymás után talán már sejthető is, ki érkezik ismét Magyarországra. Marie Chouinard társulata a Trafóban.
Fotó: Sylvie-Ann Paré
Két darabot, a 2011-ben koreografált, egy könyv tusrajzaiból életre keltett Mouvements-et, és a legfrissebb darabját, az ösztönös, végtelenbe vesző Gymnopédies-t láthatja a hazai közönség most hétvégén (nem először) a Trafóban. A montréali koreográfus ezúttal is igazi csemegét hozott. egy 64 oldalas tusrajzot és 15 oldalnyi szöveget kelt életre, aztán Érik Satie zongoradarabjának táncbéli interpretációját. De Chouinard persze magasra tette a lécet: maga a zongorajáték is a koreográfia része, és bár a táncosok nem zongoristák, begyakorolták a három tételt, mintha egy ujjakra írt darabot játszanának.
A belga születésű költő és festő, Henri Michaux, a francia szürrealizmus neves alkotója. Marie Chouniard sorról sorra, oldalról oldalra leköveti Michaux 1951-ben megjelent kötetét. A könyv a színpadon történő tánc koreográfiai partitúrájaként szolgál, az előadók animálják, eltáncolják, 3 dimenzióba teszik a sík rajzokat és a szöveget is. Ezzel párhuzamosan pedig a háttérben kivetített eredeti képek lehetőséget adnak a személyes értelmezésekre is - olvashatjuk a színlapon. Az este második felében pedig a 10 táncosra készített zongora-koreográfiát láthatjuk. A Gymnopédies témája az együttlét, a párosság, az érzékeny-érzéki szeretet két ember között. Hogy miért kell ehhez 10 táncos? Marie Chouinard erre azt mondja, hogy „a munkám témája az az út, ami feléd vezet”.
Előadások: december 6. és 7.; 20.00
