Fotó: Trafó
Bár a Szigetre alapvetően nem a kortárs tánc vonzza a népet, az Összművészeti Színpad évről évre egyre több embert vonz a többi sátorból. Idén sem lehet kihagyni az utcaszínházat, lesz persze lenyűgöző cirkusz és gyerekkori búcsúkat idéző vurstli, meglepetésként pedig feltűnnek a nevettető és meghökkentő, "sétáló” utcaszínházi előadások is.
Aki kortárs táncra vágyik, este 10-kor toporogjon a színpad előtt.
Szerdán két táncelőadással nyit a színpad, a BANDART Productions Dancing Graffiti – Falak mindenhol vannak című darabjával és Pataky Klári Társulatának produkciójával, a CS END ÉLET-tel. A koreográfia korunk pillanatnyi „csendélete” – a tánc nyelvén, körbejárva az itt és most (ÉLET) és az elmúlást (END) élményét. A Dancing Graffiti egy nő személyiségfejlődését követi nyomon a születésétől kezdve, a tinédzserkor lázadásán keresztül a felnőtté válásáig. Míg a táncosnő élőben graffitiket rajzol, a falfiekák világa megelevenedik és szüntelenü korlátozza a főhőst. A vége persze belső béke.
Csütörtökön a Nyúzzatok meg! című, Dányi Viktória, Molnár Csaba és Vadas Zsófia Tamara által táncolt és korografált darabon lehet jókat röhögni. Nyúzzatok meg, „holnaptól megváltozom, de nem garantálom hogy olyanná válok, amilyenné te szeretnéd, hogy váljak egyébként már tegnap óta más vagyok, csak nem vetted észre, észre sem veszel érthető hisz tegnap este már eltűntem – ne nézz így rám olyan vagy mint anyád anyáddal én nem sokra megyek vagy vele kéne kezdenem – de mit leköltözöm vidékre ott jobb a levegő” - hnagzik az szüzsé. És ebben a modorban az előadás is.
Fotó: Boda Gábor
Szombaton Kun Attila darabja, a Horda vándorol ki a Szigetre. A horda lehet azon emberek kis közössége is, akik az élet élhetőségéért csoportokat alakítanak ki, de lehet az a pusztító emberhorda, akik valamilyen megfogalmazhatatlan késztetést követve lerombolják saját életterüket. Az előadás Lajkó Félix zeneszerző nyolc zenei tételére épül, melyek más-más ihletettséggel mesélnek rólunk, a kenyérharcról, a bizalom megszületéséről, a pillangó röptéről, a természettől eltávolodott egyén lemoshatatlan városi mocskáról, a hatalom extatikus gyönyöréről, a haragról, a pusztító és tehetetlen dühről, a megértésről, az elfogadásról, a családról, a közösségről.
Fotó: mnsz.eu
Vasárnap Fehér Ferenc koreográfiájával, a Running Runninggal zárul a kortárs tánc az Összművészeti Színpadon. A Running segít elfutni a már megszokott világunkból - legalábbis segít megérezni, mi történne, ha így történne. A megszokotton túl minden idegen és ismeretlen, ettől félelmetes. Eltűnnek a jól ismert kapaszkodók. Lények vagyunk. Futni, lassulni, megállni - erről beszél az idei év áprilisában bemutatott Fehér-darab.