Egy évvel ezelőtt Omar Z. Robles visszalátogatott szülőhazájába, Puerto Ricoba, hogy lélegzetelállító utcai táncfotókat készítsen. Most ismét hazatért, hogy megmutassa, milyen pusztítást végzett a Maria hurrikán. Hat hónappal a természeti katasztrófa után a sziget még mindig heverte ki a csapást, a tánc viszont még ezt a borzalmat is megszépíti.
Fotón: Yenesis Marzán/ Omar Z. Robles
Hihetetlenül nehéz és érzelmileg megterhelő utazás volt ez most. Többször éreztem, hogy kerülget a sírás, mint ahányszor ezt most fel tudom idézni –
a különleges táncfotóival világhírűvé vált művész így emlékezett vissza erre az útra, melyen bejárta Puerto Rico városainak kihalt utcáit és a legkisebb, kísértetlakta falvakat is.
Hónapokkal a hurrikán támadása után a szigetem, a földijeim, a családom még mindig viselik annak a borzalmas napnak a sebeit.
Fotón: Carla Sofía Curet
A szennyvízcsatornákat még mindig nem tudták rendbehozni, folyik a víz az utcákon, miközben az eső is folyamatosan szemerkél: a szerencsésebb családok kék ponyvákkal védik megmaradt értékeiket a víztől és bizakodva várják a segítséget. Ami persze csak nagyon lassan érkezik. A többségnek azonban még ponyva sem jut.
Még soha életemben nem láttam ekkora pusztítást. Romok emlékeztetnek csak arra, hogy a csodálatos Punta Santiago mólója valaha létezett. Az egyik oldalon régen csodálatos pálmafák sorakoztak, most helyükön csak az elpusztult fák sírhelyét látni –
Robles szívszorító képeket készít és nagy fájdalommal ír élményeiről.
Yenesis Marzán
A táncos test tökéletessége és a pusztulás ellentéte pedig olyan igéző képeket eredményez, amilyeneket talán még sosem sikerült Roblesnek készítenie. Pedig nagyon jól ismerjük már munkáit és még sosem okozott csalódást.
Adalberto Fernández Torres
Naleyris Ortiz
Mindenre emlékszem, ami az én Puerto Ricomat olyan csodálatossá és különlegessé tette számomra. Még ha a szigetem ma kicsit rogyadozó is, nekem ugyanazt a gyönyörűséget jelenti, amit gyerekkoromban.
Laura Valentín
Még több Omar Z. Robles fotó itt. És a galériában:
