A Pas de Quatre sorozat évről évre izgalamasabb programot ígér: idén a pécsi és szegedi társulatok mellett a Szlovák Nemzeti Színház balettegyüttese volt a Magyar Nemzeti Balett vendége az Erkel Színházban. A Beatles mellett felcsendült Piazzola zenéje is, a tánctechnikai tudás tiszteletén túl pedig eljuthattunk a házasságkötés misztériumáig.
Fotó:Berecz Valter, Nagy Attila, Rákossy Péter
Öt éve hívta meg először a Magyar Nemzeti Balett a vidéki táncegyütteseket, hogy egy közös esten mutatkozzanak be a fővárosi közönségnek. 2013-ban a Pas de Trois '13 címet viselte a rendezvény, akkor a Győri Balett és a Pécsi Balett járt Budapesten.
Akkora siker övezte a kezdeményezést, hogy egy évvel később már a Szegedi Kortárs Balett is csatlakozott, így bővült az esemény Pas de Quatre-ra. Idén még különlegesebb estet szervezett a fővárosi balettegyüttes, hiszen a Szlovák Nemzeti Színház táncművészeit látta vendégül.
És amikor Beatles go Baroque
Peter Breiner, a szlovák komponista és zongoraművész egész különleges darabot alkotott: négy Concerto Grossot, barokk szerzők – mint például Bach, Vivaldi és Händel – stílusában, melyekbe olyan örökzöld Beatles slágerek dallamait ötvözte, mint a Yesterday, a Yellow Submarine, az A Hard Day’s Night vagy a Help. Erre a zeneműre pedig öt koreográfus (Adrian Ducin Igor Holováč Andrej PetrovičGlen Lambrecht Reona Sato) írt darabot.
A Szegedi Kortárs Balett Stravinsky zenéjére koreografált művel, a Menyegzővel érkezik Budapestre ez alkalommal.
Morelli egy házasságkötés szertartását meséli el, mely során az esemény miatti öröm vegyül a veszteség miatti fájdalommal és felindultsággal az élet új titkának kapujában. Ez a vegyes érzés elindít egy táncot, mely elűzi a szexualitás és az elmúlás rejtélyeiből eredő kezdeti félelmeket.
Morelli koreográfiájának szereplői saját tiszta valóságukból szépen lassan a szemünk előtt válnak egyfajta szimbolikus beavatási szertartás részeseivé. Az egész emberiség beavatási szertartása ez, mely a különleges örömtáncban megpróbálja elfeledni az esemény szomorúságát, hiszen az alkalom alapvetően az örömnek rendeltetett. Lépésről lépésre, a koreográfia előrehaladtával, növekszik a hevület és a szenvedély. A szereplők közötti távolság fokozatosan csökken, egészen addig, amíg a félelmek és a kétségek lassan eltűnnek, és így már át lehet lépni azon a folyamatosan megnyíló ajtón, mely az új életbe vezet.
Fotó: Dusha Béla
A Pécsi Balett 2018-as koreográfiát hozott, a Footstepset. Földi Béla koreográfiája az alkotóerő és a tánctechnikai tudás csodáját járja körül.
Tangó, egy kis extrával
A házigazdák egy büszkeséggel, Hans van Manen 5 tangó című darabjával várják a vendégeket. A koreográfusról beszélgettünk már korábban egyik múzsájával és balettmesterével, Aradi Máriával. Ráadásul igyekeztünk minden elrejtett, titokban tartott információt is megtudni róla.
Fotó: Berecz Valter, Nagy Attila, Rákossy Péter
Az Opera így ír a vilgáhírű alkotóról és darabjáról:
Hans van Manen azon kevés koreográfusok közé tartozik, akinek a klasszikus balett és modern tánc, illetve más mozgástechnikák ötvözésével sikerült széles körben népszerűvé tennie a modern balettet. Ő az egyik úttörője azoknak a táncművészeknek, akik segítségével, főleg a ’60-as években, sikeresen létrejött az a mára már teljesen elfogadott forma, melyben az akadémikus és egyéb tánctechnikák szintézise jelenik meg. Az 5 tangó Astor Piazzolla zenéjére készült. A műből, amely igazi közönségkedvenc, árad a tüzes energia.
Fotók: Nagy Attila
Június 15-én a négy évvel ezelőtt elhunyt Nagy Iván balettművész és -igazgató előtt tiszteleg a hazai balettvilág. A Nagy Iván Nemzetközi Balettgálán a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei mellett a világ legjelentősebb társulatainak táncosai is fellépnek.
A kétrészes gála színes programja az elmúlt évek legjobban sikerült balettprodukciói közül válogat a Csajkovszkij-klasszikusoktól kezdve a Don Quijotén át A rosszul őrzött lányig és az Etűdökig.
A Magyar Állami Operaház Zenekarát Déri András és Kollár Imre vezényli.
