2017 áprilisában mutatta be a Magyar Nemzeti Balett A kalóz című előadást. Az eredeti Petipa-darabot Anna-Marie Holmes és Solymosi Tamás dolgozta át. Május elsején most otthon is megnézhetjük az Opera Otthonra stream-sorozat keretében.

A kalóz/ Magyar Állami Operaház

 

Anna-Marie Holmest pályája elején balerinaként ismerhette meg a világ, majd öt kontinens több mint harminc országában tanított és koreografált. A kanadai születésű művésznő volt például az első észak-amerikai táncos, akit meghívtak a Kirov Balett társulatába. Közismertek az orosz klasszikusok általa megálmodott interpretációi, amiket Lisszabontól Nápolyig, New Yorktól Tokióig játszottak a világ legnevesebb balett együttesei. Életének egyik legjobban sikerült és legkeresettebb darabja A kalóz. A betanító próbák idején Magyarországon járt a neves koreográfus, akkor beszélgettünk vele arról, hogy milyen élmények fűzik ehhez a darabhoz:

Ez egy igazán hosszú történet, a mesterem Natalija Dudinszkaja tanácsolta, hogy érdemes volna elkezdeni erről a darabról gondolkodni. Emlékszem, azt mondta nekem, szégyen, hogy sehol nincs repertoáron az eredeti mű, akkor a Bolsoj Balett is új verziót mutatott be éppen. Viszont a kosztümök és a díszletek mind Moszkvában voltak, egyáltalán nem is használták őket. Dudinszkaja azt mondta nekem, menjek el Moszkvába és vásároljam meg az egészet a Boston Ballet számára. Az akkori művészeti vezető, Vlagyimir Vaszilijev volt a Bolsojnál, amikor jeleztem neki a szándékomat, meg is hívott egy tárgyalásra. Megegyeztünk, hogy a teljes produkciót elvihetem Bostonba, így hát mindent megvettem és elhoztam Dudinszkaját és Diznitszkijt is Szent Pétervárról, hogy segítsenek betanítani a darabot. 

A kalóz története az angol romantikus költőnemzedék egyik legnagyobb alakjának, Lord George Gordon Byronnak egyik - The Corsair című - költeményéből származik. A vers egy kalózkapitány és a rabszolgalány kalandos szerelméről szól. Ami igazán romantikus...

A romantika korában Anglia és Európa más országaiban is nagyon fontos szerepet töltöttek be a társadalomból kiszorult vagy kirekesztett, majd idealizált figurák, például a betyárok, a fegyencek, a haramiák, az útonállók. A kalóz is egyfajta romantikus ideált testesített meg.

Aztán a balett az idők folyamán átment néhány változtatáson, rövidebb és intenzívebb lett:

Egyszer le kellett rövidítenünk az egészet, mert azt az előadást egy Rudolf Nurejev emlékére forgatott film bemutatása követte és nem volt idő olyan hosszú három felvonásra. Rádöbbentünk, hogy ez a sűrített verzió izgalmasabb, jobb mint a megelőző volt. Megváltoztattam a táncok sorrendjét, a harmadik felvonásban tól sok volt a női tánc, ezek közül néhányat egyszerűen a darab elejére hoztam. Most minden változtatásról azt gondolom, hogy szerencsés volt, élőbbé, frissebbé tették a darabot. Jót tett nekik. 

A magyaroszági premier is egy újabb változat volt, ekkor Holmes Solymosi Tamás balettigazgatóval közösen “igazította” a társulatra a darabot. 

Bár ez a koreográfia alapjaiban megegyezik a legutóbbi verzióval, mindig vannak apróbb változtatások, átalakítások. Ami nemcsak abból következik, hogy más-más társulatokkal dolgozom, hanem abból is, hogy a díszlet és a kosztüm sem ugyanaz, így mindig át kell gondolni néhány lépést. És minden táncos más: hiába lépik esetleg ugyanazt, mást gondolnak, mást éreznek az adott karakterekkel kapcsolatban, aminek következtében egészen másképp néznek majd ki a mozdulataik a színpadon. Imádok táncosokkal dolgozni! Minden hely különböző, minden hely másképp izgalmas, mindenhol kicsit másképp zajlik a betanítás egész folyamata. 

Arról, hogy miért izgalmas A kalóz című darab, mi volt az eredeti verzió története és hogyan lett belőle ma is élő, fontos mű, itt olvashattok bővebben.