Nem is ünnepelhetné méltóbban a Pécsi Balett működésének 60. születésnapját, mint hogy az op-art festészet világhírű, pécsi születésű festőzsenijének ecsetjével festi meg önmagát. A Vasarely-etűdöket május végén láthatja a magyar közönség.

Fotó: Borbás Betti

Vincze Balázs szerint mindig lehet újat és izgalmasat mondani, mindig meg lehet találni azt a nyelvet, ami megszólítja a közönséget. A kortárs művész célja pedig ez is, nemcsak maga az alkotás: utat kell találni a nézőhöz. Új zene, új nézőpont, régi szerelem: a MÜPÁ-ban december végén látható előadásról, a Pécsi Balett Rómeó és Júliájáról a koreográfust kérdeztük.

Fotók: Mihály László/ Forrás: Pécsi Balett

Fotó: Nemzeti Táncszínház

Legalább már a címadásnál elismeri a Pécsi Balett táncosait koreografáló Vincze Balázs, hogy ez a barokk bizony elcsépelt is, lapos is, ráadásul mérhetetlenül közönséges. Ez az egy írható a társulat igazgatójának javára a Banális viszonyok - Édes finomságok kétfelvonásos balettestje kapcsán. Mert ez a balett bizony ötlettelen, humortalan, felszínes és elkeserítően unalmas is.

Adva vagyon egy buta, kétbalkezes-lábos fiú, amolyan anyuci széltől is védett gyöngécske legényvirágja, akinek gondja másra, mint asszonyszerzésre nem nagyon akad, hiszen jól ki van stafírozva gazdasággal, bele van fürdetve a jómódba. Nő is akad persze, formás lábú, csinoska sokrokolyás, bár a szoknya alatt igencsak lyukas az a harisnya, szegény, mint a templom egere, de legalább eladóságban várja sorát.

Ilyenkor, ahogy az lenni szokott, beüt a - mindenek feletti irracionalitás - szerelem, s rossz helyre húzza csóró leányunk szívét. Igazi huncut történet ez, széles vidámsággal előadva, a pénzes kergeti a szépet, a szép a szegényet, a végén meg mindenki megszívja. Vagy mégsem?

A Pécsi Balett táncbohózatát mi mást festhetné alá, mint Goran Bregović, maga. Az oltár előtt hoppon maradt völegények örök története most vidítóbbnak ígérkezik, mint Lorca Vérnásza, Zachár Lóránd keze pedig minőségi pecsét a darabon. Aztán majd meglátjuk - a két rész kissé riasztónak tűnik a téma súlyához képest - október 19-én, a Várban.

És nem, ellenőrzötten nem Kovács Patrícia harap bajszot a plakáton. Viszont Kiss Eszter.