Legalábbis megcsodálni, milyen izgalmas lehet az őrület. Pláne, ha másoké, pláne, ha a mások a megőrülést művészi szinten űzik. Három darab, két koreográfus, egy este: a Total Dance májusban az Erkel színpadán.
Fotó: Csibi Szilvia, Nagy Attila, Pályi Zsófia
1982 óta április 29-én különleges programok várják a táncművészet kedvelőit, hiszen ez egy kiemelt nap: A Tánc világnapja. Góbi Rita a hídra vonul, a balett szerelmesei pedig az Erkelbe.
Fotó:Berecz Valter, Nagy Attila/ A bahcsiszeráji szökőkút
Mese egy nimfáról, egy szatírról és egy szerelmes pásztorról: a Sylvia elűzi a rosszkedvet, meghozza a tavaszt, kicsit ironizál az emberi gyengeségeken, és szinte észrevétlenül megszeretteti velünk a balettet.
Fotók: Nagy Attila és Pályi Zsófia
Fotó: Csibi Szilvia, Operaház
Gyönyörű táncosok, megragadó, tónusos képek, "slágerkoreográfiák" öt kellemes, rövidre fogott, ügyesen szerkesztett részben - a szívfacsaróan lerobbant Erkel Színház hangulatának édes kontrasztja az Öt tánc, a Magyar Állami Operaház közönségcsalogató nagy dobása.
Pénteken, március elsején újra nyitja kapuit a 2007-ben bezárt népopera. Ami jó hír azoknak, akik szeretik a balettet és az operát, de az Operaház jegyáraihoz nem elég vastag a pénztárcájuk. Meg azoknak, akik szerelmesek voltak az Erkelbe. A legolcsóbb hely kevesebbe kerül majd, mint egy BKV jegy. Vagy egy korsó sör. Vagy egy soha ki nem fizetett, de remek hivatkozási alapul szolgáló vizitdíj.
Az épületet anno 9 hónap alatt húzták fel - míg az Operát 9 év alatt. A négyes metrót vagy a Nyugati tér rendezését meg ki számolja. 1911-ben más volt a ritmus, mint a rohanó mostban. Az Operaház akkor nagy vihart kavart a maga 9 évnyi építkezésével. Ma sikertörténet volna. A Népopera terveit Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza készítette és Márkus is lett az első igazgatója az akkori Tisza Kálmán téren megnyíló intézménynek. A századelőn ráadásul a kultúra- és birtokpolitika is összeért: a telket a főváros ingyen adta oda ötven évre, azzal a feltétellel, hogy az ott dolgozó magyar társulat hetente legalább öt magyar nyelvű előadást visz színpadra. A kapukat Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójával nyitották meg.
A dicsőséges teltházas operázás időszaka az első világháborúig tartott, a Népopera megszűnt és Városi Színház néven évadonként más-más társulat bukott bele a legnagyobb nézőszámmal rendelkező színház fenntartásába és üzemeltetésébe. A kenyérért aztán egyszer csak igazi cirkuszt is szolgáltattak az elkeseredett vezetők, s az irodalmi esteket és színházi előadásokat bokszmeccsekre cserélték.
A mozi forradalma elsöpörte a ringet, 1946-tól két éven keresztül valódi filmszínházként működött az épület, majd a következő kényszerhelyzet 1951-ben az Operaházhoz sodorta. S lassanként visszakapta régi fényét és alakját. Újra a népé lett - olcsó árakkal, népszerű előadásokkal és persze évről évre romló műszaki állapottal. Erkellé két évvel később, 1953-ban változott. Majd 54 éven keresztül működött kvázi fiókszínházként, a teátrum, ahol fellépett Bartók Béla, Toscanini, Bruno Walter, és a milánói Scala együttese, a Bécsi Filharmonikusok, de játszott színpadán Plácido Domingo, Ella Fitzgerald és Benny Goodman is.
2007-ben aztán kiderült nyilvánosságra hozták, hogy az épület életveszélyes. Vass Lajos miniszteri biztos legalábbis erre hivatkozott, mikor bejelentette, hogy szeptemberben nem kezdi el az évadot a színház. Viszont fantasztikus látványterveket lehetett látni a beígért rekonstrukcióról.
Évekig abban a hitben nem beszéltünk az Erkelről, hogy csak a fatalista, elborult színházimádó menne be egy statikailag megbízhatatlan teátrumba művet élvezni, Majd 2010-ben kiderült, hogy tévedtünk és Pálffy István elmondta, hogy az Erkel mégsem roggyan dől össze az első viharban. Hiller István a kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerint konkrétan hazudott, mikor életveszélyről beszélt, s tette ezt azért, hogy a 80 milliárdos beruházást kioszthassa egy baráti építtetőnek. Mikor megérkezett a harmadik statikai vélemény a kulturális tárcához, akkor éppen Szócs Géza asztalára, a kormányzat döntött a felújításról és újranyitásról.
A több lépcsős tatarozásból most csak a legszükségesebb műveletekre jutott idő: a gépészeti és elektromos vezetékeket újították föl, letörölték a gondterhelt homlokzatról a falfirkákat és kipótolták a letört faldarabokat. Nyáron kerül sorra a nézőtér és a fűtésrendszer, meg a lámpapark és a világot jelentő deszkák cseréje. Ókovács Szilveszter, az operaház főigazgatója még novemberre ígérte a nyitást, Erkel Ferenc születésnapjára. A közbeszerzési eljárások alattomos jószágok, elhúzódhatnak könnyedén - így a nyitás március elsejére csúszott. A teljes felújítás 1,8 milliárd forintba kerül majd. Ebből 100 millió ment el az első körben tervezésre, az ideiglenes munkálatokra 3-400 millió és a többit majd nyáron költik el a többire.
Péntek este nem operával, hanem balettelőadással, a Pas de troi című táncesttel nyit a teátrum (mert annak jóval kisebb a díszletigénye). Egyszerre három darab és együttes is lett a színpadon: a Pécsi és a Győri Balett, valamint a Magyar Nemzeti Balett.
Ki tudja, miért esett az Örvényre a választás.
