Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Van szerelem, ami a nemi közösülés megszokásából támad, szerelem, amit a képzelet  gerjeszt, szerelem, amit az a hit táplál, hogy mindkét fél a másikban látja kiegészítő másikát, vagy a külső dolgok érzékléséből létrejött szerelem (amikor az érzékelés által okozott élvezet felülmúlja azt az élvezetet, amelyet a szenvedély többi fajtája kelt) - foglalja össze bölcsen az érzéki gyönyörök legősibb  tankönyve, a Kámaszútra.

Eztuán pedig minden részletre kiterjedő osztályozásba kezd: a szerelmet gyakorló feleket méreteik alapján sorolja be, majd közli a helyes párosítást is, fölsorolja a szerelem gyakorlásának módjait az öleléstől a csípésen át az orális szexig, de arra is praktikus tanácsokat ad, hogyan kezdjünk egyáltalán hozzá.

Így: "A csók a vágy gerjesztésére szolgál. Az első találkozásokkor mérsékelten alkalmazandó, de a későbbiekben minden fajtája mérték nélkül és gyakran javasolt. A csókot Vátszjájana szerint, a test következő részeire alkalmazhatjuk: A homlok, a szem, a két orca, a nyak, a mell, a keblek, az ajak és a száj belsejére. Nemcsak a test részei szerint, hanem a csókadás módjai szerint is megkülönböztetjük. Van tehát egyenes, hajló, elforduló, szorító csók, erősen szorító, összeszorító csók." Ha már sikerült eljutni idáig és a művelet folytatható, jönnek a harapások, nyomás, csípés és karmolás, az ütések, majd betetőzésül az előrenyomás, dörzsölés, köpülés, döfés vagy a verébhajsza.

A szombat esti Bozsik-bemutatón más sorrendben, de technikailag minden gyakorlatra sor került. Öt nő és hat férfi vetkőzött, nyomott, öltözött, dörzsölt és helyenként köpült is, az andalítónál kicsit erőteljesebb, keleti hangzásvilágot halványan idéző zenére.

A látványvilág elképesztő: az aranyszínű ketrecrudak között ki-be lépő táncosok minden színben átértelmezik a teret - hol, magukat, hol a nézőt zárják be ebbe a vad és animális világba. A partnerek és hangulatok gyors egymásutániságában elfárad az erotika és marad a nyúlférfi, a bikaférfi és a csődörférfi, szemben az őztehenekkel, kancákkal és nőstényelefántokkal. Bozsik irányításával társulata végigvezet minket egy  - néhol rituális áldozatra emlékeztető - szexkatalóguson és bemutatja a fogásokat úgy, hogy közben elidegenít magától a szexualitástól, de megmutatja a kiszolgáltatottságot, a férfiak valójában férfiaknak látszók csak, a nők pedig, hogy illeszkedjenek, nőknek mondottak.

Valencia James persze gyönyörű, fantasztikus élmény nyújt nézni kecses hajlékonyságát, szólótáncában mégis megtörik a varázs és idomul a többiekhez, elpárolog az ősanya szenvedélye és a  keretet meghatározó aranyketrec körül, hirtelen egy állatkertben találjuk magunkat. Ahonnan persze visszakerülünk a térre, a bordélyba, a hálószobába, a szvingerklubba, a térre, a szvingerklubba, a hálóba, a térre, a hálóba és végül haza.

(Fotó jobbra: Valencia James: Body, Kovács Bence)

Miközben táncosaink háromszor-négyszer jelmezt, rengetegszer pózt és partnert váltanak, nincs egy perc lazítás sem, humor vagy feloldás. Az ezeregyéjszaka virágai a teljesen naturális, érzelem- és vágytalan, történet nélküli szexlexikon. Praktikus nőknek és férfiaknak, jegyzettömbbel érkezni ajánlott.

Hogy Bozsik valóban ezt akarta-e megmutatni, az a kérdés. Mert ugyan ezt a virágot Pasolini virágai ihlették, a világhírű film nem kel életre a színpadon. Bár hozzá kell tenni az igazság kedvéért, hogy a koreográfus erre korábban már felkészítette a nézőt. Aki viszont nem szeretett volna tudomást venni róla.

kommentek: 0

Tovább olvasom

A világtörténelem óriási mesegyűjtemény hűtlen királyokról, boldog és boldogtalan asszonyokról, szegényekről és gazdagokról, hősökről és bohócokról, bátrakról és silányakról. A népek meséi szimbolikájukban igen, de tárgyukban, emberiességükben és szándékukban kevéssé térnek el egymástól. Arról szólnak, amiről a falusi pletykák, hogy ki a jegyző szeretője, ki lopta el a város kincsesládájából az aranyat, melyik juhásznak van csillagból a szeme, arról szólnak, ami igazán érdekes, ami általános és ami ösztönösen emberi. 

A világ legismertebb mesegyűjteménye is ezeket a viszonyokat, érzéseket boncolja: bosszúról, szerelemről, életről és halálról, királyról és alattvalóiról beszél. Egy lányról, aki túljár a vérengző király eszén és minden éjjel félbehagyja a történetet, amit mesél, hogy Sahrijár életben hagyja. Hiszen a bosszúvágynál a kíváncsiság nagyobb úr. Sahrazád (akit a magyar közönség Seherezádé néven ismer) megmenekül és megszületik a valaha megénekelt legmívesebb, leggyönyörűbb mesegyűjtemény, Az ezeregyéjszaka meséi.

A mesék története

A legrégebbi arab kézirat a 800-as évekből származik, de a szöveg tovább fejlődött és ma ismert mivoltában a 14. század körül jegyezték le (de a 10. századból már a Szindbád-történet feldolgozásával találkozhatunk). A mesék magukon viselik az indiai, arab, perzsa, zsidó-keresztény, beduin, de még az óegyiptomi kultúra kézjegyeit is. 

Az 1600-as években olvasható volt törökül a gyűjtemény, az 1700-as évek elején pedig már angol nyelven is terjesztették. 

Magyarországi történetének kezdete éppoly homályos, mint az eredeti írás keletkezése, ugyanis először 1829-ben adták ki, V.M. monogrammal ellátva. Vörösmarty Mihályra, az közkedvelt poétára gyanakodhat a laikus olvasó - így tettek a kortársak közül is jónéhányan. Mások viszont megkérdőjelezték Vörösmarty szerzőségét, s maga a költő sem ismerte el az Arab regék cím alatt megjelent írásokat sajátjának. A rossznyelvek szerint viszont jócskán hizlalta árukból a pénztárcáját. Az biztos azonban, hogy az 1920-as években Kállay Miklós a teljes szöveget lefordította és ki is adta, 7 kötetben. 

Az ezeregyéjszaka meséi azóta bejárták a művészet minden kis szegletét és varázslatos műalkotásokat ihlettek: Rimszkij-Korszakov Seherezádéja, vagy Dumas Monte Cristo grófja, Poe Seherezádé ezerkettedik éjszakája, Krúdy Szinbádja, vagy a filmművészetben Fritz Lang Az éjféli vándor című filmje, vagy Paolo Pasolini Az ezeregyéjszaka virágai mind ebből a misztikus-erotikus, elbűvölő világból merítettek.

Pasolini virágai

Az ezeregyéjszaka virágaiPaolo Pasolini trilógiájának (Az élet trilógiája) utolsó és egyben legismertebb darabja. Az 1974-ben bemutatott film a  Dekameron (1971) és a Canterbury meséket (1972) követte a sorban. A csel - a könyvhöz képest - a nézőpontváltás: nem Seherezádé és Sahriár király, hanem Zumurrud és Nuredin szerelme a film alaptörténete. 

Zumurrud egy igencsak kelendő, éles eszű, furfangos rabszolganő, akit a film elején éppen elárverezi a gazdája, aki olyan jószívű, hogy megengedi, maga válasszon a vásárlójelöltek közül új urat magának. Zumurrud ügyesen a legfiatalabb fiút, Nuredint választja, akit persze még azon az éjen elcsábít. Ám a fiú nem elég tapasztalt, hogy meg is tartsa. Ármány, szerelem, bölcsesség és végzet játékáról szól a film - Pasolini alkotása az ezeregyéjszaka pantheonjának egyik csodája lett.

Pasolini filmje pedig most tovább formálódik egy táncelőadásban, egy mozdulatokban mesélt, vágytól, erotikától átitatott mágikus álomban. Bozsik Yvette felnőtteknek szóló produkcióját március 24-én szombaton mutatja be a Nemzeti Táncszinház. Az ezeregyéjszaka virágai a felnőtté válás nehézségeit, a halál és az élet elmosódó határait nevezi meg - a Bozsiktól már ismert nyelven és minőségben.

kommentek: 0

Tovább olvasom

HTML