Milyen lehet a halál előtti utolsó tánc a kedvessel, akit megcsaltál? Zokogó, tomboló, dühödt, kiszabadulni vágyó? Beletörődő, áldozatot hozó, megnyugtató-megnyugvásra ítélt? A romantika szebb az életnél - Puccininél nincsen kárhozat nélküli bűn és büntetéstől menekülő bűnös. Nincs kisstílüség, sem magyarázkodás, nincs beismerés nélküli kegyelemkiáltás. Életszerűtlen. Cserébe viszont katarzisra csábít.

A Le villi Giacomo Puccini kétfelvonásos opera-balettje, melyet az olasz Ferdinando Fontana librettójára írt, a 19. század nyolcvanas éveiben. Alapja ugyanaz a közép-európai legenda, melyre a híres és általunk is elmesélt Giselle balett is építkezik. A villik legendája biztosan a bűntudatos férjek fejében fogant, s kelt művészetet hódító útjára.

A villik - hogy felelevenítsük - azok a menyasszonyok, akik a házasságuk előtt búcsút mondanak az életnek. Nem önszántukból, hanem leendő férjük okozta bánatukba halnak bele. Puccininél a menyasszonyt Annának hívják, a vőlegényt Róbertnek. Róbert fejét elcsavarja egy mainzi szirén, s a férfi inkább habzsolja az éteri nő teste nyújtotta élvezetet, mintsem hazamenjen megszerzett asszonyához. Anna bánatában jól nevelten elhalálozik és lelke hozzácsapódik az erdőben tanyázó sajgó lánylelkekhez, akik nem is vágynak másra, csak bosszúra. Hogy megtalálják azt a férfit, aki tönkretette őket, és egy utolsó táncban elveszejtsék. Vagy bármelyik férfit.

Puccini lidércei első körben nem arattak komoly sikereket, egyszerűen Wagner-utánzatnak tartották a kegyetlen korabeli kritikusok. Aztán a közönség felemelte, a zeneszerző maga is dolgozott még rajta, és egyszer csak sikerült Mahlert is rábírni, hogy vezényelje. A darab karrierje innentől garantált volt, bejárta Európát és még a new yorki Metropolitan-ben is bemutatták.

Ebből a videóból pedig az is kiderül, hogy az opera történetében cezúrát húzott Puccini Le Villije - kimarad ugyanis a megszokott narráció, az akkordokkal kísért énekbeszéd (a secco recitativo). Robertet Jose Cura énekli. 

Feledi János ezúttal - a Physpacomban megtapasztalt tér-idő múlás vizsgálata után  - a halált hozó táncot, az irracionalitás romantikus és barbár gyöngédségét kutatja. Főszerepben Barta Dóra. Bemutató pedig november 28-án a Nemzeti Táncszínházban.