Egy várva várt premier, egy sokszor feldolgozott, mégis megunhatatlan darab: A vágy villamosa ma este debütált az Erkel Színházban. Vajon tényleg többet elmond a tánc egy megalázott, összetört nő érzéseiről, mint amennyit a próza képes?
Fotó: Mészáros Csaba, szinhaz.hu
Azt mondták, szálljak egy villamosra, melynek ’Vágy’ a neve, aztán szálljak át egy másikra, amelyet ’Temető’-nek hívnak, menjek hat megállót, és szálljak le az ’Elysiumi mezők’-nél. (Részlet Tennessee Williams drámájából)
New Orleans egyik szegénynegyedében gyermekdal hangjai csendülnek fel, két kislány játszik. Megérkezik Blanche, az ócska, de tiszta és barátságos házba, ahol húga lakik férjével, az életerős, nyers Stanley Kowalskival.
Fotó: Mészáros Csaba, szinhaz.hu
Stella és Blanche régen nem látták egymást, az elmúlt idő eseményei a két lány pas de deux-jében újra életre kelnek: régi otthonuk, a Belle Reve-i ház, a családtagok, akiket éveken át ápolt egyedül Blanche, s akik semmit nem tudtak hagyni örökségül. Stella nem is bírja el a terhet: elmenekül testvére emlékei elől. Stanley, Stella férje már csak őt találja egyedül a lakásban, mikor harmadmagával hazaérkezik.
Fotó: Mészáros Csaba, szinhaz.hu
Következik az együttélés: egyformák a napok, a családtagok csak kerülgetik egymást a szűkös kis lakásban. Stanley és sógornője között viszont egyre nő a feszültség: a férfit bosszantják Blanche hosszú, „idegnyugtató” fürdőzései, idegesíti, hogy a nő parfümjével van tele a lakás, kiakasztják a drága, finom ruhák.
Egy nehéz pillanatban a férfi nem bírja tovább, és nekiesik Blanche bőröndjének: a rókaprém és a diadémok között kutat, hogy megtudja végre, hova lett a Belle Reve-i ház után járó örökség - és ekkor számára is kiderül, hogy nem maradt egy fillér sem.
Stanley-hez átjönnek pókerezni a barátai, az egyik fiú, Mitch felfigyel a vonzó Blanche-ra, de Stanley ezt nem nézi jó szemmel. Pedig ő lehetne Blanche utolsó esélye...
Nem éltem valami rendesen az utolsó két évben, miután Belle Réve kezdett kicsúszni a kezemből. Sosem voltam elég kemény és önző. A férfiak észre se veszik, hogy a világon vagy, ha le nem fekhetnek veled. Így aztán az embernek ragyognia kell, villognia. De most félek… nagyon félek. Nem tudom, meddig bírom még a színlelést... ((Részlet Tennessee Williams drámájából)
Blanche bekapcsolja a rádiót, a testvérek táncolni kezdenek, de Stanley-nek elege lesz a hangzavarból és dühösen összetöri a rádiót, fenyegetően Blanche felé indul, de amikor Stella az útját állja, a feleségének kever le egy hatalmas pofont. A fiúk lefogják az őrjöngő férfit, a két lány pedig az emeleti szomszédhoz menekül. Mikor Stanley megnyugszik, elkeseredetten szólongatja feleségét, aki végül hazajön hozzá.
És a magányos Blanche-ot megrohanják az emlékek: eszébe jut saját imádott férje, Allan, akiről egy báli estén tudta meg, hogy igazából egy férfiba szerelmes, és még azon az éjen öngyilkosságot követett el.
Fotó: Mészáros Csaba, szinhaz.hu
Blanche minden erejével próbálja rábeszélni húgát, hogy hagyja el Stanley-t, de Stella nem hajlandó erre. Blanche magára marad tehetetlen dühében.
Kísért a múlt
Stanley nem hagyja annyiban, utánajár Blanche múltjának és elmond mindent a barátjának, Mitchnek: kiderül, hogy a nő korábban Laurel városában katonák szajhája volt, elmondja azt is, hogy amikor Blanche még tanárnő volt, elcsábította egy tanítványát is. Mitchet megdöbbentik a hallottak, kétségbeesetten vitatkozik a fölényes Stanley-vel, majd feldúltan elrohan. Blanche születésnapját csak hárman ünnepli otthon - feszült csendben - Mitch nélkül. A mulatság egy pontján azonban Stanley felkapja a nő bőröndjét és kihajítja a lakásból. Stella felháborodik férje viselkedésén, Stanley azonban vele is durván bánik, amikor Stella rosszul lesz, a férfi elrohan vele a kórházba.
Blanche közben kezdi elveszíteni a kapcsolatát a valósággal, és múltjának kísérteteivel lejt táncot. Mikor Stanley hazaér a kórházból már elkerülhetetlenül kirajzolódik a vég: a férfi egyre közönségesebb és veszélyesebb játékot űz a nővel. Amikor Blanche menekülőre fogná, a férfi elállja az útját. Végül teljesen felhergeli magát, és a lakást feldúlva üldözi a nőt, míg végül leteperi, és újra és újra megerőszakolja őt.
Fotó: Mészáros Csaba, szinhaz.hu
Blanche mozdulatlanul fekszik a földön. Amikor feltápászkodik és a fürdőkádhoz menekül, szemében már látszik az őrület. Múlt és jelen szereplői haláltáncot járnak, s mire a látomás elillan, Blanche már csak összekuporodva fekszik a kádban.
Fotó: Mészáros Csaba, szinhaz.hu
Én varázslatot akarok! Én nem az igazat mondom, hanem azt, aminek igaznak kellene lennie!
Tennessee Williams 1947-ben született darabjának hősnője kétségbeesetten hárítja el a valóságot - a múltját. Blanche elbukik anélkül, hogy akár csak egy pillanatra is feloldozást kapna, anélkül, hogy esélye lenne leszállni a villamosról. Egy kijelölt pályán robog egészen addig, míg a lelke, a tudata ki nem száll a villamosból, s nem hagyja testét tovább zakatolni - egészen a teljes összeomlásig.
Interjú az alkotókkal itt és itt.
Faggató a darabról pedig itt.
