Blanche nem a balettszínpad megszokott hősnője, hanem igazi, hús-vér asszony. Története pedig borzalmas, megrázó dráma. Venekei Marianna és Dés László nem féltek megmutatni a fájdalmat, a kiszolgáltatottságot, a nőiesség elporladását. A vágy villamosát bemutató sajtóeseményen sikerült elcsípni a koreográfusnőt néhány pillanatra.

Fotó: Rákossy Péter

 

A vágy villamosa Venekei Marianna első egészestés koreográfiája. A darabot hangulatilag, zeneileg és látványvilágában is a Tennessee Williams-mű eredeti korában és helyszínén, az 1940-es évek New Orleans-ában hagyva mesélik el a modern balett eszközeivel. Blanche DuBois bukásának története a családi szeretet, a viszonzatlan szerelem, az elfogadás és a testiség erejének soha el nem évülő drámája - olvasható az Opera színlapján. 

Venekei Mariannával a darabot bemutató sajtóeseményen váltottunk néhány szót.

Fotó: Rákossy Péter

Az Erkel színpada hatalmas, elképesztő fizikai teljesítmény betáncolni, nem?

Nem olyan brutálisan nagy az a színpad, inkább csak nagyon széles, azért látszik óriásinak. De éppen azért, mert keskeny, a zenekari árkot is befedjük, sőt a teret hátrafelé is kinyitjuk, nem lesz vasfüggöny: így oldjuk meg a múlt és jelen, a kint és bent kettősségét. 

Mindezt alig néhány táncossal?

Kilenc párral. A főszereplőkön kívül. A kar számára nem olyan nagy kihívás mint egy Hattyúk tava, de Blanche olimpiai rekordot dönt. Hiszen mikor kimegy a takarásba, akkor sem pihen, hanem átöltözik vagy megy a következő helyre, ahol táncolnia kell. Gyakorlatilag nem megy le a színpadról.

Két szereposztás van, hogyan választotta ki a Blanche-t alakító Balaban Cristinát és Carulla Leon Jessicát?

Első balettmester vagyok, így minden táncost nagyon jól ismerek. Minden nap velük dolgozom, együtt szereposztjuk őket a balettigazgatóval, Solymosi Tamással. Az összes darabban látom őket, pontosan ismerem minden táncosunk erősségeit, gyengeségeit.

Fotó: Rákossy Péter

Évek teltek el az ötlet megfogalmazódása után, mire a darab most - június 17-én -   a közönség elé kerül. Hogyan született az ötlet? Mi volt korábban, az ötlet vagy a zeneszerző, Dés László személye?

Láttam Tordy Géza rendezésében, Eszenyi Enikő és Kamarás Iván főszereplésével évekkel ezelőtt ezt a Tennessee Williams darabot, és olyan erős hatást gyakorolt rám, hogy úgy éreztem, ebből egy modern balettet kellene koreografálni. Dés Lászlóval éppen együtt dolgoztunk, mikor megérett a helyzet a cselekvésre, megkérdeztem őt, hogy írna-e hozzá zenét, és gondolkodás nélkül igennel válaszolt. Aztán elkezdtük a munkát - 2009-ben. 

De mindehhez tudni kell, hogy Blanche nem olyan karakter, akihez az Operaház színpadát szerető közönség hozzászokott volna. Nem Csipkerózsika, nem Giselle, ő egy hús-vér nő, aki mindent elveszít. Ez egy hatalmas, igazi dráma, amiből a tánc nyelvén mindent meg lehet mutatni. Mindemellett egy kultúrmisszió is ez a részemről: a modern balettet nem annyira ismerő vagy szerető közönség a történeten keresztül talán rátalál erre nyelvre is.

Fotó: Rákossy Péter

Visszatérve egy kicsit a "mindent elveszítésre", azért ebben Manon is erős... 

Csak Blanche nem veszít el olyan szépen mindent. Sem a filmben, sem a színházban nem lehet látni a darab legvégét - mi viszont megmutatjuk. Nálunk ki tud teljesedni a dráma, a totális megalázás.

Az, hogy A vágy villamosából modern balettet kell csinálni - még akkor is, ha a főszereplő spiccen van -, az első perctől világos volt? Az egyetlen táncelőzmény klasszikus nyelvre íródott...

Ez számomra nem volt kérdés - ahogy az sem, hogy Blanche spiccen táncolja. Így emelem ki őt szimbolikusan és fizikailag is a környezetéből. De íródnak modern balettek spiccre is, úgyhogy ez önmagában nem csoda.

Hogy írták a könyvet? Dés László egészen az összpróbáig nem is kapott lehetőséget arra, hogy belenézzen a készülő darabba?

Magunk elé vettük a könyvet és haladtunk jelenetről jelenetre. A betanítás, a cizellálás csak a szakmában dolgozóknak igazán érdekes, addig nem akartam megmutatni, amíg nem "élvezhető". 

Fotó: Rákossy Péter

Az össztánc után változtatott bármelyik jeleneten még?

Egyetlen olyan jelenet volt, amit egy kicsit módosítottunk. Dés László megérkezett a próbára egy üres papírral és azzal a szándékkal, hogy majd rengeteget fog jegyzetelni és változtatni, de mikor felállt, üres volt a lap. Szerintem az született meg, amit mindketten megálmodtunk.

Következő terv?

Nincs terv, csak ez a darab van. Aztán majd a bemutató után lehet, hogy tudok bármi másra is koncentrálni.

A bemutatóig pedig itt van nekünk a film, Marlon Brando és Vivien Leigh főszereplésével, 1951-ből.