Nem szégyen kétszer lelkesedni, pláne, ha ez a megnyilvánuló lelkesedés tulajdonképpen egyazon áramló folyó egy-egy kis hidacskája, na, ismét itt a Zorba, amit végre télen-nyáron lehet imádni.Nyáron már tettem, most pedig várom, hogy mit kezd a témával ifj. Harangozó Gyula és a Győri Balett. E két név együtt gyakorlatilag tuti siker - a győriek nem kockáztatnak, Queen balett és a Rózsaszínház kiválasztásakor is biztosra mentek, a Zorbánál sincs ez másképp.

Bár a kezdet jobban döcögött, hiszen először tavaly tűzték ki a bemutatót, de ekkor a koreográfus sérült le, az októberi, győri bemutató előtt viszont a főszereplő, Pátkai Balázs dőlt ki a sorból, ezért a második szereposztással futott a bemutató. Budapestre viszont most érkezik először, a MŰPÁba, november 7-én.

Fotó: Jekli Zoltán

Ifjabb Harangozó Gyula tíz évig, 1995-2005 között a Magyar Nemzeti Balett, majd öt éven át a Wiener Staatsoper és a Volksoper balettigazgatója volt, idén kapott Kossuth-díjat "a klasszikus és kortárs balettrepertoár szinte valamennyi jelentős férfi főszerepének emlékezetes megformálásáért, a magyar táncművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért, rendkívül sikeres koreográfusi, társulatépítői és irányítói tevékenysége elismeréseként". Így lett apa és fia egyaránt Kossuth-díjas, ugyanazért.

Sőt, már márciusban a díj átvételekor a Zorbáról áradozott. Arról a Zorbáról, ami nem balett, hanem sokkal inkább táncszínház: "Engem az érdekel, hogy elmondhassam, amit közölni szeretnék a nézőkkel, nem balettlépéseket szeretnék összefűzni. (...) Én Zorba életigenlésére szeretném felfűzni a darabot, amelynek folyamata a történet drámai fordulatai által néha a mélybe zuhan, de Zorba optimizmusa minden esetben győzedelmeskedik."

Hogy a budapesti premieren ki táncolja a címszerepet, egyelőre rejtély, mégis bizonyos, hogy a monumentalitás, a heroizmus, a látvány biztosítva van, hiszen a győriek ismét Dmitrij Simkin díszleteivel támadnak, akit már jól ismerhetünk a Queen-Balett és a Rózsaszínház színpadtervei alapján.

Bemutató: november 7-én, a Művészetek Palotájában

kommentek: 0

Tovább olvasom

Sirtaki a sós vizeken

Adria és kóló itt a nyár, másoknak viszont Földközi-tenger és szirtaki (συρτάκι, vagy sirtaki, netán syrtaki), persze őket sem hagyjuk nyugodni. Bár a sirtaki nem néptánc, mégis a gyros és az Akropolisz után a harmadik szó, ami egy átlagos műveltségű európainak Görögoszág kapcsán elhagyja a száját. Na jó, a negyedik. Gazdasági krízis/ államadósság/ euróválság, gyros, Akropolisz és sirtaki. Élni és életről jajongani tudni kell.

Szóval a sirtakit a világ tánckultúrája Giorgos Proviasnak köszönheti, aki Kazantzakisz Zorba, a görög című könyvéből készült filmhez koreografálta ezt a lassan induló, majd ritmusában spirálisan az égbe szökkenő táncot. Alapjait valóban az egyik legősibb görög néptánc, a bizánci időszakból származó  hasapiko adta, amit gyakran karddal, szinte mindig harcosok táncoltak. A név, syrtos, pedig egy krétai táncstílust idéz, jelentése "húzni". Két stílus volt elterjedt Krétán: a syrtos és a pidikhtos. Az első húzós-csusszantós, utóbbi pedig ugrálós-szökkenős.

A sirtakit is körben táncolják, csak a karok a szomszéd vállát tartják, nem úgy, mint a horvát-szerb kólóban, ahol a másik csípőjén nyugszanak. Lassan, négynegyedben kezd nehéz talpakon csosszanni a tánc, majd finoman gyorsul és elhagyja a simításokat, kétnegyedben folytatja, szökkenve-ugrálva. S lehet, hogy nem a legtehetségesebb, de a leghitelesebb Zorba mindenképpen Antony Quinn volt, 1964-ben.

 

 

 

 

 

 

 

kommentek: 0

Tovább olvasom

Aki nem tart attól, hogy leszakad a hátára a zordon fekete felhő és a nyár közepén mellkaskongató tüdőgyulladást lesz kénytelen kezelni például a közelgő Sziget helyett, és még a ma esti olimipiai programokat is hajlandó elhalasztani, az ne hagyja ki a legjobb Budapesti Nyári Fesztivál programot. Ma este színpadon a Zorba.

Mint a legjobb film, a Zorbász, a görög is egy legjobb könyvként látta meg a napvilágot. Szülőatyja Nikosz Kazantszakisz 1946-ban rajzolta meg ezt a hatvanas éveiben járó életigenlő, duzzogva tanító, minden sejtjében és gondolatában mediterrán karaktert. Zorbász filozófiája nem bonyolult, kivitelezni, életstílussá emelni mégis csak keveseknek sikerül: a görög eszik, mikor éhes, iszik, mikor szomjas, szeretkezik, mikor szeret és táncol, mikor táncolni kell. Egyszóval: él. Kötöttségektől, fölösleges ideáktól, elvárásoktól távol, Krétán. Zorbász egy imádnivaló svihák, egy csavargó, egy mezítlábas, hedonista buddha.

A zseniális könyvből aztán film született, 1964-ben, Anthony Quinn főszereplésével. Semmi nem védte meg Zorbászt a világhírtől. Sőt Quinn olyan hiteles görög volt, hogy Görögországban még tiszteletbeli görög állampolgárrá is avatták.

 
Zorba the Greek - Zorbas Dance (Movie Scene -... by goldrausch

 Aztán a film táncszínházzá érett, mikor 1997-ben Keveházi Gábor  készített koreográfiát Mikis Theodorakhis zenéjére. Évekig futott a néhai Köztársaság, mára Szent János Pál pápa téren álló, fényesebb államháztartási időket idéző műintézményben, az Erkel Színházban, Keveházi, majd Szakály György főzorbáskodásával. Mindkét magyar tánccsoda a színpadról a koreográfus-tanár zsöllyébe ült át, a címszerepet ezen a nyáron Solti Csaba táncolja.

És a balett: az író-narrátorunk megérkezik Krétára befektetései és életigenlése nyomában. megismerkedik a helyiekkel, véletlenül Zorbával is, aki társa és kísérője lesz utazása során. A lényeg persze a tánc, a vérpezsdítő szirtaki, ami átsegít halálon, életen, veszteségen, tragédián és sorscsapáson. Így Zorba megmutatja, hogyan kell járni.

 

 

 

kommentek: 0

Tovább olvasom