Egy kis országot az államcsőd réme fenyeget. Diplomatáinak legfőbb kötelessége, hogy valahonnan pénzt szerezzenek, és ezzel megmentsék Pontevedrót. Úgy tűnik, nincs más lehetőség, csak az érdekházasság: egy dúsgazdag özvegyet kell egy pontevedrói herceggel összeboronálni. A helyzetet megkönnyíti, hogy évekkel korábban ők már szerelembe estek egymással. Vagy éppen ez lesz az akadály? A víg özvegy balettváltozatát most Erdélyben és a Partiumban táncolja a Magyar Nemzeti Balett együttese.
Fotó: Rákossy Péter
Túra a határontúlra
Többször is írtunk már róla, hogy a budapesti Operaház idén nyáron másfél évre bezárta kapuit azért, hogy 2018 decemberében már megújulva várhassa közönségét - és a művészeket. Kihasználva ezt, a társulat most útnak indult és körbetúrázza a világot opera- és balettelőadásaival. Az első állomás Erdély és Partium: szeptember 4. és 21. között Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Aradon és Kolozsváron vendégszerepel az együttes. Minden városban két napot töltenek: az első napon Erkel Hunyadi László című operája, a másodikon Ronald Hynd Lehár Ferenc operettjének zenéjére készített balettje, A víg özvegy látható. A turné a Kárpát-Haza OperaTúra nevet viseli.
Fotó: Rákossy Péter
Balett?! A víg özvegy?
Pontosan. Egészen pontosan 1975 óta létezik a világhírű operett balettverziója is, amikor is Ausztráliában először bemutatták. Koreográfusa az 1931-ben született Ronald Hynd, aki feleségével - a korábban szintén táncművész - Annette Page-dzsel és a karmester-zeneszerző John Lanchberyvel közösen jegyzi a Lehár-darab táncváltozatát. Az elmúlt több mint negyven évben a világ számos együttese választotta és vitte színpadra hatalmas sikerrel a darabot. Hogy miért? Mert mindenki mesterfokon alkalmazta az örök receptet: végy fülbemászó dallamokat, adj hozzá könnyű történetet és szerethető karaktereket, és ami a legfontosabb, semmit ne bonyolíts túl, így tuti a siker. A víg özvegy pedig mindent tud a maga nemében: magával ragad és szórakoztat.
A Magyar Nemzeti Balett 2014 februárjában mutatta be először a darabot, akkor Solymosi Tamás balettigazgató hozta el Magyarországra:
A Staatsoperben magam is táncoltam a darabban, s a bécsi közönség végigénekelte az előadást. Mi ugyanúgy értjük a legjobb nagyoperetteket: ezt a lelkesedést itthon is érdemes kihozni a tánc és a dallamok rajongóiból.
Fotó: Rákossy Péter
Kinek a pénze kell?
1905-ben járunk, Párizsban. Pontevedro - egy kis balkáni állam - az államcsőd szélén táncol, a francia fővárosba delegált diplomatáinak pedig az a feladata, hogy kitalálják a megoldást. Az állam megmentéséhez egy kisebb vagyonra volna szükség. Vagy nagyobbra. Glavari Hanna, a dúsgazdag özvegy rendelkezik elég pénzzel, de magától nem adná oda csak úgy, a diplomatáknak így ki kell eszelniük valamit, hogy a pénz az országba kerüljön. Mi sem tűnik jobbnak, mint összeházasítani Hannát volt szerelmével, a párizsi mulatók kedvencével, Danilo Danilovics gróffal. Csakhogy Danilo hiú és sértődékeny, Hanna pedig fél, hogy csak a pénze kell volt szerelmének. Egy kis kalamajka után persze következik a boldog vég, Danilo és Hanna egybekelnek, az állam megmenekül és közben senki sem üti meg a bokáját. Ahogy azt egy vígbalettben intézni szokás.
Fotó: Rákossy Péter
És mit mondott Lehár?
A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz... -
írja Franz Lehar a Mein Werdegang (magyarul a Fejlődésem útja) című könyvében. És a zenekedvelőkhöz hasonlóan a balettkedvelők is szeretik az egyszerű, tiszta szórakozást. A víg özvegy pedig pontosan ezt nyújtja.
Fotó: Rákossy Péter
