Három férfi táncművész, három fantasztikusan hátborzongató banya – A hófehérke és a 7 törpe kulcsfigurái dacára annak, hogy keveset vannak színpadon, mégis a legfontosabb szereplői a mesebalettnek. Milyen férfiként nőt táncolni? Kekalo Iurii, Melnyk Vladyslav és a meghívott vendégművészként színpadra lépő Apáti Bence szerint nagyszerű.
Fotó: Csibi Szilvia
Nagyon szeretek gyerekdarabban táncolni, egész másképp érzem magam a színpadon. Önfeledten játszhatok. Ráadásul nemcsak a színpadon, a folyosón is, ha kimegyek a jelmezben. És a gyerekek nagyon hálás közönség, nagyon jól reagálnak minden poénra. A banya a királynő sötét oldala, a lelkének a legfeketébb része. Nagyon okos és nagyon csúf, végtelenül gonosz, félelmetes –
Kekalo Iurii nem először táncol szoknyában, a Kijev Balettben már volt egy szerepe, amiben a férfiak és nők ruhát cseréltek, de ott nem volt szükség ilyen hosszú előkészületre, mint a Banya szerepében.
Fotón: Valdislav Melnyk/ Készítette: Csibi Szilvia
Tulajdonképpen több ideig tart az előkészület, mint amennyit konkrétan színpadon töltünk. Az a tíz perc viszont nagyon kimerítő, hiszen végig előre kell görnyedni, egy pillanatra sem egyenesedhetsz fel. Egyszerre kell öregnek és mégis erősnek tűnni, amit csak nagyon karakteres mozdulatokkal érhetsz el. Minden Banya más, van, aki nagy, mély és lassú lépésekkel mozog, más inkább apró, gyorsakkal. Ez attól függ, kiben milyen kép él erről a szerepről –
Fotón: Kekalo Iurii
Melnyk Vladislav nem kifejezetten szereti a herceg-szerepeket, szívesebben játszik izgalmasabb, komplexebb, vagy éppen kicsit gonoszabb karaktereket.
Nem tudom, miért van ez így, talán azért, mert a testfelépítésem nem annyira klasszikus, vagy csak unalmas számomra, hogyha elég egyszerűen szépnek lenni a színpadon, engem mindig jobban vonzottak az izgalmasabb, kicsit bonyolultabb hősök. Vagy éppen a Banya, aki az egész mese kulcsa. Ha ő nincs, nincs dráma.
Fotón: Kekali Iurii, Tatiana Melnyk/ Készítette: Csibi Szilvia
Melnyk nem táncolt még szoknyában, a beöltözés számára is az egyik legkomplikáltabb része a darabnak. Illetve a fejtartás:
Nagyon kell figyelned arra, hogy minden pillanatban csak profilból látszódj, ez elég koncentrációigényes. Miközben folyamatosan behajlított térdekkel végzed a mozdulatokat, láttatnod kell a karakteres, óriási banyaorrot. Ezt ráadásul próbálni is nehéz, hiszen csak ritkán tudsz valóban a kellékekkel gyakorolni.
Ez a szerep szerinte nem azért szerethető elsősorban, mert fizikai kihívást jelent, nem is nevezné igazán balettnak, hanem azért, mert a táncos szabadon engedheti a fantáziáját, a játékosságát, a saját “ördögi énjét” tíz perc erejéig.
Nem is annyira gonosznak látom őt, inkább őrültnek. Az átalakulás is egyfajta megőrülés szerintem. Ez művészi értelemben hatalmas szabadságot jelent, hiszen az érzéseidből táncolhatsz.
Fotón: Melnyk Vladislav
Apáti Bence évek óta táncolja ezt a szerepet, arra a kérdésre, hogy vajon jelent-e kihívást neki technikai értelemben ez a darab, önkéntelenül is hangosan felnevet:
Igen, gyakran gondolják az újak, hogy nem lesz megterhelő eltáncolni ezt a szerepet, aztán meg is szoktak lepődni. Hosszú és nehéz a variáció, a menekülés sem egyszerű, meg kell másznod egy közel 8 méteres falat Dinamikus, szuflás szerep ez, sok erőt kíván. Be kell valljam, hogy a végén szinte a halálomon vagyok –
Apáti Szakály György előadásában látta először a szerepet, amit most ő is megformál.
Ahhoz fogható színészi, táncművészi előadást ritkán lehet látni. Szakály Györggyel láttam A bahcsiszeráji szökőkút Girej kánját is. Hatalmas élmény volt mindkettő – és most épp ezt a kettőt táncoltam az Erkel Színpadán ebben az évadban.
Apáti december óta tudja, hogy szerepet vállal a Hófehérke és a hét törpe című darabban meghívott művészként, a jövő évadban előtte álló kihívásokat azonban még inkább titokban tartja. Viszont a gyerekdarabokat ő is, éppen úgy, mint a másik két Banya, nagyon szereti.
Figyelembe kell venni, hogy gyerekek ülnek a nézőtéren. Az az igazság, hogy mióta nekem is vannak gyerekeim, sokkal jobban érzem ebben a szerepben magam, sokkal bátrabban humorizálok, játszok, sokkal könnyebb összekacsintani velük. Ez a figura számomra igazán szerethető, és az elmúlt években, amikor táncoltam, szerintem ezt már meg tudom mutatni.
A Banyák teljesen egyetértettek abban, hogy a következő évek júniusaiban is táncolnák ifj. Harangozó Gyula táncjátékát. Mi pedig már azt is kiderítettük, mit gondolnak és mikor érkeznek a törpék.
