Hogyan ünnepelnek azok, akik számunka varázsolják a karácsonyt az Opera színpadára nap mint nap? Jut idejük készülődni? Belekóstolhatnak minden finomságba? Melyik a legkedvesebb pillanatuk? A Diótörő táncosait kérdeztük.
Akik Budapesten találkoztak a karácsonnyal először...
Tanykpayeva Aliya és Melnik Tatiana hagyományosan az Újévet ünneplik január 7-én, az ortodox karácsonyt idézik emlékeik, de Budapesten is részt vesznek a készülődésben.
Fotó: Gács Tamás
Három éve táncol Magyarországon, de egészen más kultúrából érkezett. Hogyan ünnepel Tanykpayeva Aliya, első magántáncosnő?
Budapesten töltöd idén a karácsonyt?
Budapesten igen, de a szó szoros értelmében nem ünnepeljük meg, hiszen más kultúrából jöttünk, ahol van ugyan hasonló ünnep, de más időpontban, és nem teljesen ugyanez. De megfog ez a hangulat itt, szeretem, ahogyan feldíszítik az utcákat, nagyon illikaz év végéhez ez az ünnep.
Ismered azért a magyar karácsonyi szokásokat?
Mivel már évek óta itt élek, persze, hogy ismerem a magyar szokásokat. Tudom, mi a Mikulás, tudom, hogy ilyenkor a családok összejönnek és megajándékozzák egymást. Tavaly meghívtak karácsonykor egy magyar családhoz, együtt töltöttük az estét, ünnepi vacsorával. Úgy látom, hogy ez az ünnep első sorban a családról szól. De azért el kell mondjam, korábban is találkoztam már ezzel a hagyománnyal, hiszen több európai városban, Bécsben, Zürichben is dolgoztam azelőtt.
Az ortodox karácsonyt ünnepeltétek gyerekkorodban?
Mi az Újévet ünnepeljük, ami a volt szovjet tagköztársaságokra egyetemesen jellemző, ezt megörököltük a szovjet érából. Nagyon hasonlít az ünnepünk az európai karácsonyhoz: összegyűlik a család, ünnepi vacsora készül, megajándékozzuk egymást, és mi is fenyőfát díszítünk erre az alkalomra.
Fotó: Nagy Attila
Most, hogy Magyarországon élünk, alkalmazkodunk az itteniek életmódjához, ünnepeihez, ez szerintem fontos. Itt mi is felállítjuk a fát már karácsonyra. Persze, az óvodában és mindenhol körülöttünk zajlik az ünnep, akarattal sem lenne könnyű elhatárolódni - de ilyesmi persze eszembe sem jutna. Bevallom, egy dolog nagyon hiányzik: a mindent beborító, rengeteg fehér hó. Ezt hoztam otthonról, ez jelentette nekem mindig az ünnepet.
Hó nélkül gondolom az apró kis szertartások tudják megidézni az ünnepi hangulatot. Mi a legfontosabb neked?
Az ajándékok előkészítése. Ilyenkor lehetőségem nyílik kicsit pótolni a szeretteim felé azt a figyelmet, amiből máskor talán kevesebb jut nekik, mint szeretném.
Fotó: Nagy Attila
Te készíted a menüt? Mi van az asztalon?
Otthon mindig volt kocsonya, de azt én nem szoktam készíteni. Elhagyhatatlanul ott van viszont az asztalon a szintén otthonról hozott recept, az Olivier saláta (tipikus orosz saláta hússal, borsóval, répával, savanyú uborkával és sok tojással). Ami a főfogást illeti, minden évben mást készítek, de nem a standard menüből, hanem keresek valami különlegességet. Ilyenkor kényeztetjük kicsit magunkat.
A kényeztetéshez az is hozzátartozik, hogy teljesen felfüggeszted a gyakorlást? Hány napot adsz magadnak?
Hát igen, az az igazság, hogy ilyenkor engedélyezni szoktam magamnak egy kis szusszanást, amit aztán utólag mindig megbánok. Ahogy telik az idő, egyre könnyebben jövök ki a formámból, és egyre nehezebben nyerem vissza. Karácsony körül 4-5 napon át kihagyom a reggeli balettgyakorlatot - és ez bőven elegendő ahhoz, hogy a rúd mellé visszaállva szinte az alapoktól kelljen újra felépítenem magam.
Fotó: Nagy Attila
Tatiana, neked ez az első európai karácsonyod. Hogyan töltöd majd?
A legjobb barátainkat hívtuk meg vendégségbe. Mi nem ilyenkor ünnepelünk tradicionálisan, otthon január 7-én van a családi ünnep. Szűk körben vagyunk, finomat vacsorázunk és közösen tévézünk.
Van olyan izgalmas pillanata az estének, ami itt, Magyarországon szokatlannak tűnne?
Ami érdekes hagyomány, az nekem inkább újévhez kötődik: december 31-én, amikor éjfélt üt az óra, szokás valamit kívánni. Mindenki csendben, magában. Az utóbbi időben ez a szokás továbbfejlődött, és most már az a feladat, hogy a 12 ütés vége előtt a kívánságot le kell írni egy cetlire, elégetni, a hamut beleszórni a pezsgőbe, és gyorsan meginni – ha mindez belefért a 12 ütésbe, akkor teljesülni fog a kívánság.
Fotó: Nagy Attila
Mit hozol a gyerekkorodból? Milyen volt az újév?
Gyerekkoromból a készülődésre emlékszem legélénkebben: ahogy a közeli barátok, családtagok összegyűlnek, a nők megtöltik a konyhát és együtt készítik el a menüt, a gyerekek izgatottan nyüzsögnek, ajándékot kuncsorognak, de persze nem kapnak meg előre semmit. Az még tipikus, hogy december 31-én estefelé valamelyik tv-csatornán biztosan vetítik A sors iróniája (Ирония судьбы или с легким паром) című filmet, amire nem lehet ráunni, évről-évre újra megnézi mindenki, és mindig újra rabul ejti a nézőket.
A nők mit főznek abban a zsúfolt konyhában? Mi a hagyományos menü?
Ami hagyományos nálunk, az két tipikus orosz hidegtál: az Olivier saláta és a „bundás hering”, amiben a heringre főtt krumplit, főtt hagymát és főtt céklát rétegezünk, majd gazdagon meglocsoljuk majonézzel. Hogy nálunk mi lesz a meleg étel, azt még nem tudom – ez a férjem asztala, ő fogja megtervezni és elkészíteni is. Aztán pihenünk öt napot, elutazunk Amszterdamba a barátainkkal és jön a nagy újrakezdés, hiszen formában kell lennünk az előttünk álló feladatokhoz.
Akik színpadon várják a karácsonyt... Balázsi Gergely, Kelemen Ágnes és Felméry Lili.
Gergő, gondolom nincs sok időd készülni, gyakorlatilag egyfolytában próbálsz és táncolsz. Most is éppen befelé indultál a terembe.
Az eddigi években azért ehhez már hozzászokott a család, délelőtt még mindig Diótörőt táncoltam, utána kezdődött csak a 24-i ünneplés. És persze volt olyan is, hogy 25-én vagy 26-án is táncoltam. Idén kicsit könnyebb lesz, egész napokat fogok a családommal tölteni.
Végre segítesz nekik az előkészületekben?
A főzésben biztosan nem! De persze minden másban szívesen. Mindenki jobban jár vele, hogyha nem én vagyok a konyhában. Viszont a vacsora utáni szokásos pókerpartiban általában ügyes vagyok. Nagyobb a szerencsém ott, mint a konyhában.
Mi a klasszikus menü nálatok?
Húsleves, ahhoz ragaszkodom! Aztán töltött káposzta és végtelen mennyiségű kókuszgolyó. Nálunk kimarad a hal, nem szeretem. Hárman vagyunk ilyenkor, a testvérem Skype-on kapcsolódik be.
Sokáig tart a pihenés?
Nem annyira, mert 28-án már utazunk Kanadába, így rögtön karácsony után teljes erővel az ott műsorra tűzött valcereket próbáljuk majd.
Fotó: Mezey Béla
Ágnes, szemben azokkal, akik a főszerepeket táncolják és egy-egy napon van tennivalójuk, te minden Diótörőben táncolsz. Marad egyáltalán bármi a te karácsonyodból?
A délutánok. Mindhárom nap délelőttjén előadás van, de előtte már lesz egy-két napom megcsinálni a sütiket estére. Az mindig az én dolgom ugyanis... Lesz kókuszgolyó, mézeskalács és idén mandulás-áfonyás keksz is.
A családnak csak az estéid maradnak akkor?
Részben igen. Bár a húgaim eljönnek minden évben megnézni A diótörőben, így valamiképp azért mégis együtt vagyunk. Öten vagyunk lánytestvérek, ami ilyenkor, amikor végre össze tudunk kicsit jönni, nagyon izgamas és szórakoztató. A nővérem Egerben táncol, ő később csatlakozik hozzánk, két húgom van, egész picik, 11 és 6 évesek. És a kisebbiknek még el kell játszani az egész kedves ceremóniát, az elrejtett ajándékokkal, csengetéssel. Szóval a 24-e kicsit azért stresszesre szokott sikerülni, de azért mindig van idő pihenni.
Fotó: Rákossy Péter
Idén is lesz?
Igen, szerencsére lesz szünet - bár a karácsony napjait bent töltöm, de 30-ától néhány napig nem lesz dolgom. Aztán pedig belevetjük magunkat az új évbe...
Fotó: Gács Tamás
Lili, sűrű éved volt. Milyen lesz a vége?
December 24-től már Diótörő-mentes, kikapcsolódásos lesz az év vége. Budai lány vagyok, a családommal töltöm majd ezt a néhány napot. Nagyon fontos a Szenteste, a meghitt, szeretetteljes hangulat, ami korántsem csöndes, hiszen nagyon nagy család vagyunk.
Főzöl?
Nem, mindenki más főz. Én az vagyok, akit az ünnepek után ellátnak egy hónapra elegendő élelemmel. Inkább dekorálok, ajándékokat keresgélek, ebben élem meg a készülődést.
Fotó: Pályi Zsófia
Ilyenkor megáll néhány napra a balett-élet?
Számomra nem, nem eresztek le teljesen. Bejárok próbálni és készülni a következő darabra, a Rómeó és Júliára.
Eddig azt kérdeztem, mennyit lehet büntetlenül pihenni, de tőled azt kell kérdeznem, mennyit lehet büntetlenül hajtani?
Nekem az a tapasztalatom, hogy a test bármire képes. Nagyon kellemes meglepetést jelentett, amikor kiderült, hogy meg tudok csinálni 3 nap alatt 4 előadást is. Fontos a pihenés, az alvás, de egyébként eleget alszom. Érzem, hogy hálás érte, ha pihenhet néhány napot, de általában nincs erre nagy szükség. Ha rendesen fel van építve egy próbafolyamat, akkor nagyon jó edzettségi állapotban van az ember év végén is. Nyilván van egy-két fontos segítség, ilyen a masszőr, akire nagy szükségünk van.
Persze, hogy van! Amikor körbeüljük a karácsonyfát. Nekem ez a legfontosabb ünnepi pillanat.
