Senki nem venné zokon, ha az ő fészerében fürödne gyötrődésének cseppeiben Szergej Polunyin. Akármelyikünk megkísérelne rátalálni a vigasztaló szavakra. Felkavaróan jelen van, még akkor is, ha nincs a fészerben. Azt mondjuk Polunyinnál soha nem lehet tudni, hol van éppen. 

 

Vannak a tények. Egy balett táncos nincs tetoválva (csak néhányan közülük). Egy balett táncos nem akad ki, végtelen fegyelmmel tűri a fájdalmat (legfeljebb takarásban, legfeljebb néhányan közülük). Egy balett táncos szigorú szabályok szerint, percre pontos napi beosztással és tervezett önsanyargatásban él, mindezt azért, hogy művészi mindenét kiteljesítse (legalábbis néhányan közülük), hiszen a tánc kemény munka. Nem hízhat el, nem rúghat be, mert másnap nem tud próbálni, nem mehet el síelni, mert a karrierje múlik azon, hogy az ötödikesek ekében legyalulják-e a pályáról. Mert ők viaszba mártott szentek (legalábbis). 

Vannak a fenti tények és van Polunyin, a nyers és nyugtalan zseni. A megzabolázhatatlan, fegyelmezhetetlen és tökéletlen tehetség. Aki minden idők legfiatalabbjaként, 19 évesen már a londoni Royal Balett vezető szólótáncosa, aki nem is bírja ezt a nyomást és 22 évesen ki is sétál a neves intézményből, és ahelyett, hogy spiccbe tört lábujjait hagyná csókolgatni az előtte heverő balett imádóknak, nyit egy tetováló szalont. És láthatóan önmagán kísérletez. 

Egy interjújában arról beszélt, hogy csak azért tér vissza a tánchoz, mert ki kell fizetnie a számláit, s enélkül erre nem lenne elég pénze. "Majd időben szólok az unokáimnak, hogy erre figyeljenek" - jegyezte meg ártatlan mosolyával. Amivel néhány társulatvezetőt nyilván már a sírba vitt. Mert nem egyszer hagyott ott előadást, szerepet néhány nappal a bemutató előtt.

Az első vihar

Három éve volt vezető táncos Londonban, mikor néhány nappal Az álom bemutatója előtt bejelentette távozását. Senki nem értette, pszichológusok segítségével igyekezett magyarázatot találni a sajtó a döntésre. Ő az nyilatkozta, "meghalt bennem a művész". El is ment tetováló szalont nyitni, mert bár a világ egyik legjobb táncosaként ismerték, a szenvedélye mégiscsak ez volt. Féltették a kokaintól, a próbák nélküli élettől, gyakorlatilag elbúcsúztak tőle. De a fiatal ukrán tehetség visszatért, hogy aztán ismét eltűnjön egy időre.

Fotó forrása: Pinterest

Második vihar

Szintén Londonból lett elege, ekkor 23 éves volt és az Éjféli Expresszt próbálta a Peter Schaufuss Társulattal. Moszkvába szökött, a cserben hagyottak rezignáltan mást állítottak a helyére. De hiába minden, végül ismét a balettnél kötött ki, és ebben a pillanatban úgy látszik, Igor Zelenszkij mellett jobban bírja, mint Angilában. Olyannyira, hogy 16 tetoválása közül az egyik épp Zelenszkij arcképe.

Fotó forrása: Zoo Magazin

És a "Take me to Church"

2014-ben kezdett együtt dolgozni David LaChapelle-el, a neves amerikai fotóssal, ennek a munkának a gyümölcse a négyperces, képernyőhöz tapasztó, szuggesztív és megrendítő videó, ami az elmúlt hetekben bejárta a táncélet minden zugát. És bár nyilván nincs a fészerben, most már mindenhol ott van ismét Szergej Polunyin.