Egy végzetes hiba, egy rossz döntés és már csak a halál vár rá. Vagy mégis felvillan egy rebbenő reménysugár? Van olyan misztérium, ami legyőzheti az átkot, a biztos elmúlást? Százéves álom és egy hercegi csók -  Csipkerózsika varázslatos története újraéledt az Operaház színpadán. Sir Peter Wright koreográfiája Marius Petipa alapján, a Magyar Nemzeti Balett művészeivel, Csajkovszkij elragadó zenéjére. 

Fotó: Csibi Szilvia, Pályi Zsófia, Rákossy Péter

 

Az első Csipkerózsika

Szájhagyomány útján terjedt évszázadok során, majd egy francia meseíró, Charles Perrault, a 17. században lejegyezte és meg is jelentette a gyönyörűszép, elátkozott királylány történetét, akinek születésekor a boldog királyi pár hét tündért hív meg nyolc helyett, viszont nem sokkal később megjelenik a nyolcadik tündér, aki elátkozza a hercegnőt. Az átok szerint Csipkerózsika 16 éves korában meg fogja szúrni az ujját egy rokka orsójával, és a szúrásba bele fog halni.

Fotó: Csibi Szilvia, Pályi Zsófia, Rákossy Péter

A hetedik tündér, aki még nem ajándékozta meg a kisdedet teljesen eltüntetni nem, de feloldani képes az átkot. Így a fiatal lány nem fog meghalni, csak elalszik 100 évre. A jóslat beteljesül. Ekkor a tündér mindenkit elaltat a kastélyban, kivéve a királyi házaspárt. A várat körül sűrű erdő növi be, buja növényzet telepedik rá. Száz év elteltével egy királyfi vetődik a várba éppen akkor, amikor a hercegnő felébred. Feleségül veszi, de sokáig nem meri elvinni saját birodalmába, mert anyja emberevő fajtájú.

Az első mese folytatódik is. A királyfi otthon mindig vadászatra hivatkozik, mikor elmegy feleségéhez. Születik is két szép gyermekük: Hajnal és Nap. Aztán egyszer a királyfi apja meghal, s eljön a fiatalok ideje: kihirdetik a házasságot. A birodalomban már ő uralkodik, oldalán feleségével, egészen addig, míg egy háború el nem szólítja. Akkor viszont az anyja átveszi a hatalmat: nem tűrheti fia családját, ezért menyét és két unokáját egy erdei házba küldi. Véres tervet forral: arra utasítja a szakácsot, hogy főzze meg először az egyik majd a másik gyermeket, végül pedig a királynét

A szakács viszont ellenáll és mindháromszor bárányokat vág le. Az öreg királyné, mikor rájön, hogy a szakács megcsúfolta, egy nagy hordóban kígyót, békát és férgeket hozat, hogy saját kezével vesse bele menyét és unokáit. Ám mielőtt ezt megtehetné, megérkezik a fia, s végül ő maga ugrik a lábasba, ahol felfalják a csúszómászók.

A borzalmas és tanulságos mese elérte a híres német meseíró testvérpárt is: Jacob és Wilhelm Grimm is lejegyezték a 19. század elején Csipkerózsika történetét. De az ő meséjük nem ennyire hátborzongató, a történet Csipkerózsika felébresztésénél véget ér. Gyerekkorunk meséjét pedig a Grimm-testvérek írták és a történet balett-verziója is boldog véget ér.

Petipa és Sir Peter Wright

A Csipkerózsika a balett bibliája 

- mondja el mindig a világhírű koreográfus, Sir Peter Wright. Aki saját, Marius Petipa darabja alapján írt művét hozta Magyarországra, az eredeti díszlettel. Philip Prowse káprázatos színpadképével. Az eredeti koreográfiát a klasszika egyik csúcsának tartják, hihetetlen technikai megoldásai elképesztő szakmai tudást kívánnak a táncosoktól. És ez már a főpróbán kiderült: képesek is rá.

Fotó: Csibi Szilvia, Pályi Zsófia, Rákossy Péter/ Hercegnő: Tanykpayeva Aliya

Fantasztikus látványvilág, lenyűgöző gazdagság, elképesztő csillogás és a végkimerülésig koncentráló táncosok - az egy pillanatig sem kétséges, mekkora kihívást jelent ezt a darabot úgy táncolni, úgy megmutatni a közönségnek, ahogy azt a koreográfus megálmodta. Ráadásul a történet ismert és egyszerű, minden kis nüansznyi részletnek élőnek, igazinak és pontosnak kell lennie, hogy ne váljon feleslegessé. 

Fotó: Csibi Szilvia, Pályi Zsófia, Rákossy Péter

Ami születik, egy grandiózus mese, több, mint amit gyerekkorunkban álmodni tudtunk, virtuóz és lebilincselő, varázslatos és igazán édes. Olyan, mint egy hatalmas szelet habos torta, amiben minden van, ami szemnek és szájnak ingere, de most, hogy felnőttként kérjük a tányérunkra, már senki nem mondja, hogy nem ehetsz belőle többet. 

Fotó: Csibi Szilvia, Pályi Zsófia, Rákossy Péter