Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A kelták hitvilágában egyetlen nap alatt kelt át minden halott lélek a másvilágra, a holtak birodalmába. A nagy suhogást, rémisztő vándorlást - mivel elkerülni nem lehetett - étel- és italáldozattal támogatták, nagy állatbőröket öltöttek magukra és három napon át vigadoztak. Ez az éj, az október 31-ről november elsejére virradó volt a kelta újév kezdete, szomorúságos nap, hiszen a Sötétség kezdetének pillanata is ekkorra esett, hiszen ekkor ragadta el évről évre a Napistent Samhain, a halál és a sötétség istene. De a keltákat sem ejtették a fejükre, papjaik bőséges áldozattal köszönték meg a Napisten éves szolgálatát abban a reményben, hogy még visszatér és ezen az éjen egy hatalmas tűz körül táncolva ünnepelték a gazdag elmúlt évet - és jövendőt. A tűz hajnalra kialudt, de a parazsát kiosztották a népnek, hogy azzal melegítse házának tűzhelyét és űzze el a gonoszt portájáról.

Amikor a rómaiak meghódították a kelták lakta vidéket, nem irtották ki Samhain ünnepét, hanem beolvasztották a magukét, a - szintén halottakat búcsúztató - feraliát és a pomonát, a gyümölcstermesztésért felelős númen napját. A keresztények által pogányoknak nevezettek nagy boldogságban ülték ezt a három tőről fakadó kevercs-ünnepet, egészen addig, míg III. György pápa hihetetlen diplomáciai érzékkel nem látta úgy, hogy nincs is praktikusabb, mint már létező szokásokhoz igazítani a jövendő kereszténység kitüntetett napjait. Így keveredett bele - elé, fölé - a Mindenszentek is a képbe, i.u. 800 környékén.

Az angolszász szokások pedig az elmúlt évtizedben beszivárogtak hazánk kulturális redőnyein, megjelentek a leleményes, és még inkább részeges Jack O'Lantern menny és pokol között imbolygó lelkének töklámpásai, a hatalmas beöltözős Halloween-bulik és néhol még a római hagyományokat idéző almahalászat is dívik. 

Ilyenkor kell szellemjárni, beöltözni, ijesztegetni, varázslós meséket olvasni, misztikus és ijesztő táncjátékokat nézni, például a Nemzeti Táncszínházban, Varidance-et. A tavaly decemberben bemutatott A varázslat igazi Halloween-csemege. Van benne lenyűgöző szerelem,  rémisztő varázslat, magával ragadóan dinamikus történetmesélés a tánc nyelvén. 

Vári Bertalan társulata a szórakoztatás mellett tette le a voksát - A varázslatban sincs ez másképp. S hogy sikerül-e túljárni a varázsló eszén és kimenekülni az elátkozott kastélyból, nem kérdés. Csak az, hogy érdemes-e kijutni egyáltalán, vagy jobb ebben a misztikus, káprázatos világban.




kommentek: 0

Tovább olvasom

Ezt főzte ki Vári Bertalan, aki fiatal korát meghazudtoló módon igen karakán stílusban dönt saját pályájáról. Például a gazdasági válság közepén (bár lehet, hogy az eleje volt az a közép) alapított új társulatot - 2011 áprilisában. A Harangozó-díjas művész a legkiemelkedőbb magyar együttesekben kupálódott: hat éven át tagja volt a  Novák Ferenc vezette Honvéd Együttesnek, Román Sándor mellett alapító volt a szolnoki Szigligeti Tánctársulatnak, ami 2000-ben már Experidance néven vált az ország egyik legkedveltebb társulatává. Vári az Experidance tánckarvezetője és szólistája, később pedig társkorográfusa volt nyolc éven át. Majd 2008-ban - felbuzdulva a névadás sikerén - Presidance Company néven új csapatot hozott létre, amit két éven keresztül működtetett, hozzájuk kötődnek azok az egész estét betöltő produkciók, mint a Hungarythm, Christmas Now és Transit. Majd 2011-ben újra váltás - egy éve működik már a VARIDANCE… A szlogen pedig:"bennünk lüktet a világ…"

Mintha egyszerre néznénk Michael Flatley-t, a STOMP-ot és a Cirque du Soleilt - na jó, utóbbinak egy jóval kissebb büdzséjű kiadását. A Variációk volt a debütáló mű, 2011 májusában. Vári azt ígérte, lenyűgöző válogatást ad a korábban már befutott koreográfiák legjavából - ami meg is történt. Olyannyira, hogy a darab egy évvel később is megállja a helyét a táncszínházi repertoáron.

A darab valószínűleg nem is a tánctól (hiszen minden elemét láttuk már valahol), hanem a személyességétől működik ilyen kitartóan. Az etüdök közötti érzelmi hidak ugyanis vallomásokból épülnek föl: „Az álmaimért élek. Táncban fejezem ki nőiességem, és neki köszönhetem a szerelmem" - vallja az egyik szólistalány. Vagy például: „Adrenalin és kihívás nélkül mit ér a világ? Gyorsabban, magasabbra, erősebben. Ez kell nekem” - avat be egy másik, kipirult táncos. Oder so: „Hiába vártak fiúnak, de én lány akartam lenni. Győztem. Amit a fejembe veszek, azt mindig elérem”.

Ráadásul ezalatt a bő egy év alatt az olaszok is belehabarodtak már ebbe a folklór-cirkusz- néptáncshowba: a Varidance két sikeres itáliai turnét is maga mögött tudhat már. Jövő pénteken viszont ismét ott lesz, ahol a premier volt - a Nemzeti Táncszinházban. Csak egy kicsit nyáriasítva, a Karmelita udvarban. Hogy augusztusban is lüktessen az a világ!

kommentek: 1

Tovább olvasom

HTML