A halálnem sejteti, sőt jellemzi a leélteket. Nyolcvankilenc évesen szívroham után távozni - ez nem mindennapi életutat sugall. Akiben ennyi szenvedély és tűz van, hogy nem elalvás, hanem valami mély felindultság hozza el a búcsút, annak figyelemre méltó élete lehetett. Ruth St. Denisnek az volt.

A modern tánc egyik úttörője - akit Ted Shawn kapcsán már kicsit megismertünk korábban - az egzotikus miszticizmus és a spiritualizmus által kijelölt térben dolgozott. A táncos a 19. század végére már le merte venni a balettcipőt és a tütüt, el tudta engedni a feszítő formákat, ekkorra a mozdulatok drivejává az önkifejezés vált.

Ruth mindezt megtette, s még tovább ment: behívta a keleti ritmust és a keleti művészetet a nyugati modern táncba. Apró kislányként, amikor még önfeledten nődögélt volna egy kis farmon New Yerseyben, édesanyja rávette, hogy François Delsarte módszerei alapján gyakoroljon. Delsarte a kor elismert színészmesterség tanára volt: ő erőltette, hogy a színész saját érzései alapján dolgozza föl a megformált jellemet. Az elmélet mellett gyakorlati módszertant is kifejlesztett, relaxációs technikával, a testtudat emelésével dolgozott a művészekkel.

Ruth belecsöppent saját érzelmeibe, s nem is szakadt el tőlük többé: egészen fiatalon David Belasco előadásaiban szerepelt. Ekkor vette föl a St. Denis nevet.

Ruth egy művésztársával egyszer Buffalo utcáin sétált, mikor felfigyelt egy reklámra egy dohánybolt oldalán. A plakáton egy megragadó egyiptomi motívum csábította a vásárlókat: Isis istennő ült egy templomban. Ruth beleszeretett a képbe, olyannyira, hogy új útra tért a táncban: kivált a társulatból, szólókarrierbe kezdett és közben hindu bölcseletet tanult. 

Vajon mi a tánc? Ruth St. Denis szerint a spirituális önkifejezés. Ezt tanította Ted Shawn-nak is, házasságuk első időszakában. Ketten alapították a Denishawn iskolát, ami aztán szinte minden  új táncművészet bölcsője lett. Itt tanult például Martha Graham, de náluk képezte magát Doris Humphrey, Evan Burrows Fontaine és Charles Weidman, és a későbbi némafilm sztár Louise Brooks is.

Ekkor már működött az új rendszer, ami miatt St. Denis neve oly fontos a modern tánc történetében, a Synchronic Orchestra. A Synchronic Orchestra technikája és ideája szerint a táncművésznek minden dallamot vissza kell adnia a tánc során, amit a zene számára megmutat a darabban.

1929-ben a gazdasági válság tönkretette a tánciskolát, s egy-két év alatt a művészpár korábban gyümölcsöző kapcsolatát is. 1931 után Ruth visszavonult és új kutatásba kezdett: a vallás és a tánc kapcsolatát fedezte föl, megalapította a Spirituális Művészetek Társaságát.

S hogy miért fontos ez a tánctörténeti vonulat? Mert ebben a percben indul el a tánc mélységeinek megértése: a Denishawn után a tánc már nem pusztán szórakoztatás, hanem önkifejezés, megélés és terápia is.

kommentek: 0

Tovább olvasom

A világtörténelem óriási mesegyűjtemény hűtlen királyokról, boldog és boldogtalan asszonyokról, szegényekről és gazdagokról, hősökről és bohócokról, bátrakról és silányakról. A népek meséi szimbolikájukban igen, de tárgyukban, emberiességükben és szándékukban kevéssé térnek el egymástól. Arról szólnak, amiről a falusi pletykák, hogy ki a jegyző szeretője, ki lopta el a város kincsesládájából az aranyat, melyik juhásznak van csillagból a szeme, arról szólnak, ami igazán érdekes, ami általános és ami ösztönösen emberi. 

A világ legismertebb mesegyűjteménye is ezeket a viszonyokat, érzéseket boncolja: bosszúról, szerelemről, életről és halálról, királyról és alattvalóiról beszél. Egy lányról, aki túljár a vérengző király eszén és minden éjjel félbehagyja a történetet, amit mesél, hogy Sahrijár életben hagyja. Hiszen a bosszúvágynál a kíváncsiság nagyobb úr. Sahrazád (akit a magyar közönség Seherezádé néven ismer) megmenekül és megszületik a valaha megénekelt legmívesebb, leggyönyörűbb mesegyűjtemény, Az ezeregyéjszaka meséi.

A mesék története

A legrégebbi arab kézirat a 800-as évekből származik, de a szöveg tovább fejlődött és ma ismert mivoltában a 14. század körül jegyezték le (de a 10. századból már a Szindbád-történet feldolgozásával találkozhatunk). A mesék magukon viselik az indiai, arab, perzsa, zsidó-keresztény, beduin, de még az óegyiptomi kultúra kézjegyeit is. 

Az 1600-as években olvasható volt törökül a gyűjtemény, az 1700-as évek elején pedig már angol nyelven is terjesztették. 

Magyarországi történetének kezdete éppoly homályos, mint az eredeti írás keletkezése, ugyanis először 1829-ben adták ki, V.M. monogrammal ellátva. Vörösmarty Mihályra, az közkedvelt poétára gyanakodhat a laikus olvasó - így tettek a kortársak közül is jónéhányan. Mások viszont megkérdőjelezték Vörösmarty szerzőségét, s maga a költő sem ismerte el az Arab regék cím alatt megjelent írásokat sajátjának. A rossznyelvek szerint viszont jócskán hizlalta árukból a pénztárcáját. Az biztos azonban, hogy az 1920-as években Kállay Miklós a teljes szöveget lefordította és ki is adta, 7 kötetben. 

Az ezeregyéjszaka meséi azóta bejárták a művészet minden kis szegletét és varázslatos műalkotásokat ihlettek: Rimszkij-Korszakov Seherezádéja, vagy Dumas Monte Cristo grófja, Poe Seherezádé ezerkettedik éjszakája, Krúdy Szinbádja, vagy a filmművészetben Fritz Lang Az éjféli vándor című filmje, vagy Paolo Pasolini Az ezeregyéjszaka virágai mind ebből a misztikus-erotikus, elbűvölő világból merítettek.

Pasolini virágai

Az ezeregyéjszaka virágaiPaolo Pasolini trilógiájának (Az élet trilógiája) utolsó és egyben legismertebb darabja. Az 1974-ben bemutatott film a  Dekameron (1971) és a Canterbury meséket (1972) követte a sorban. A csel - a könyvhöz képest - a nézőpontváltás: nem Seherezádé és Sahriár király, hanem Zumurrud és Nuredin szerelme a film alaptörténete. 

Zumurrud egy igencsak kelendő, éles eszű, furfangos rabszolganő, akit a film elején éppen elárverezi a gazdája, aki olyan jószívű, hogy megengedi, maga válasszon a vásárlójelöltek közül új urat magának. Zumurrud ügyesen a legfiatalabb fiút, Nuredint választja, akit persze még azon az éjen elcsábít. Ám a fiú nem elég tapasztalt, hogy meg is tartsa. Ármány, szerelem, bölcsesség és végzet játékáról szól a film - Pasolini alkotása az ezeregyéjszaka pantheonjának egyik csodája lett.

Pasolini filmje pedig most tovább formálódik egy táncelőadásban, egy mozdulatokban mesélt, vágytól, erotikától átitatott mágikus álomban. Bozsik Yvette felnőtteknek szóló produkcióját március 24-én szombaton mutatja be a Nemzeti Táncszinház. Az ezeregyéjszaka virágai a felnőtté válás nehézségeit, a halál és az élet elmosódó határait nevezi meg - a Bozsiktól már ismert nyelven és minőségben.

kommentek: 0

Tovább olvasom

A darab első pillanatában eldől, hogy imádod vagy egész életedben gyűlölöd majd az operát - mondja Richard Gere a Pretty Woman-ben Julia Robertsnek, aki eközben egy vérvörös ruhába fűzve, ügyetlenül fészkelődik a san francisco-i opera királyi páholyában. A csoda megtörténik: Roberts váratlanul elpityergi magát, Gere meghatódik, egyenes út vezet a női szívekhez - és persze pénztárcákhoz.

kommentek: 0

Tovább olvasom
12
»