A Suspiria (Sóhajok) című horrorfilm 2018-as verziójában Tilda Swinton és Dakota Johnson alakít hátborzongatóan nagyszerűt a nyugat-berlini táncegyüttes igazgatónőjének és az éppen megérkező amerikai fiatal táncosnőnek a szerepében. A film koreográfusával a DanceMagazine készített interjút.
Fotó: Eric Francisco
A kelták hitvilágában egyetlen nap alatt kelt át minden halott lélek a másvilágra, a holtak birodalmába. A nagy suhogást, rémisztő vándorlást - mivel elkerülni nem lehetett - étel- és italáldozattal támogatták, nagy állatbőröket öltöttek magukra és három napon át vigadoztak. Ez az éj, az október 31-ről november elsejére virradó volt a kelta újév kezdete, szomorúságos nap, hiszen a Sötétség kezdetének pillanata is ekkorra esett, hiszen ekkor ragadta el évről évre a Napistent Samhain, a halál és a sötétség istene. De a keltákat sem ejtették a fejükre, papjaik bőséges áldozattal köszönték meg a Napisten éves szolgálatát abban a reményben, hogy még visszatér és ezen az éjen egy hatalmas tűz körül táncolva ünnepelték a gazdag elmúlt évet - és jövendőt. A tűz hajnalra kialudt, de a parazsát kiosztották a népnek, hogy azzal melegítse házának tűzhelyét és űzze el a gonoszt portájáról.
Amikor a rómaiak meghódították a kelták lakta vidéket, nem irtották ki Samhain ünnepét, hanem beolvasztották a magukét, a - szintén halottakat búcsúztató - feraliát és a pomonát, a gyümölcstermesztésért felelős númen napját. A keresztények által pogányoknak nevezettek nagy boldogságban ülték ezt a három tőről fakadó kevercs-ünnepet, egészen addig, míg III. György pápa hihetetlen diplomáciai érzékkel nem látta úgy, hogy nincs is praktikusabb, mint már létező szokásokhoz igazítani a jövendő kereszténység kitüntetett napjait. Így keveredett bele - elé, fölé - a Mindenszentek is a képbe, i.u. 800 környékén.
Az angolszász szokások pedig az elmúlt évtizedben beszivárogtak hazánk kulturális redőnyein, megjelentek a leleményes, és még inkább részeges Jack O'Lantern menny és pokol között imbolygó lelkének töklámpásai, a hatalmas beöltözős Halloween-bulik és néhol még a római hagyományokat idéző almahalászat is dívik.
Ilyenkor kell szellemjárni, beöltözni, ijesztegetni, varázslós meséket olvasni, misztikus és ijesztő táncjátékokat nézni, például a Nemzeti Táncszínházban, Varidance-et. A tavaly decemberben bemutatott A varázslat igazi Halloween-csemege. Van benne lenyűgöző szerelem, rémisztő varázslat, magával ragadóan dinamikus történetmesélés a tánc nyelvén.
Vári Bertalan társulata a szórakoztatás mellett tette le a voksát - A varázslatban sincs ez másképp. S hogy sikerül-e túljárni a varázsló eszén és kimenekülni az elátkozott kastélyból, nem kérdés. Csak az, hogy érdemes-e kijutni egyáltalán, vagy jobb ebben a misztikus, káprázatos világban.
