Az idei Fidelio Színház- és Táncsátor a Love Revolution gondolatának jegyében várja az idei szigetlakókat – hogy ez pontosan mit jelent, augusztus hetedike és tizenharmadika között majd kiderül. Viszont garantáltan ott lesznek a legfrissebb kortárstánc együttesek is. 

 

Az első este határeset

A katalán Joan Catalá egy szálfával a vállán mozgatja meg a közönséget, a bolgár Atom Theatre könnyed, leheletfinom játékkal ellensúlyozza a fesztivál forgatagát. Catalá Pelat című előadása felülírja az eddigi normákat, és a tánc, a színház és az újcirkusz határait eltörölve megszünteti a különbséget a nézők és az előadó között is. Saját emlékekből építkező,  merész vállalkozás ez a darab.

Erőszak és család

Marco Layera rendezésében olyan chilei kiskorú lányok állnak színpadra és mesélik el saját történetüket, akik a családon belüli erőszak, az iskolai megfélemlítés és kiközösítés áldozataivá váltak.A chilei La Licuadora társulat Ruido című darabja a mindnyájunkat körülvevő zajokat mutatja be táncos formában, miközben próbálja feloldani társadalmunk disszonáns hangzásait.

Szabadság és feminizmus

Mi jut eszedbe arról, hogy JUCK? Mozgalom, aktivizmus, erő és tánc. Tisztelgés a kifejezés és a szexualitás szabadsága, a feminizmus és nemiség perspektíváinak tágítása előtt. Egy egyszerű csípőmozdulattal a JUCK magára vonja a nézők figyelmét, a mozdulat pedig folyamatosan fejlődik, míg végül a női szexualitás és szabadság védjegyévé válik. Iskolai egyenruhájukban a lányok a széttépik az összes ideát, ami arról szól, milyennek is kéne lenniük a lányoknak.A darab előadói: Feyona Naluzzi, Shirley Harthey Ubilla, Tarika Wahlberg, Cajsa Godeé, Emelie Enlund, Madeleine Ngoma

Amikor nincs különbség ember és nem ember között

Az idei fesztivál utolsó napját a sátorban a japán koreográfusok zárják – egy régről ismert, visszatérő vendég, Hiroaki Umeda, a tánc és a multimédiás felületek ötvözésének nagymestere hozza el Median című szólóját, de láthatjuk Yamada Un öt táncosra és öt ember méretű dobozra koreografált darabját is.

Amikor az élőlényeket mikroszkopikus környezetben vizsgáljuk, nincs különbség az emberi és nem emberi testek között –

Hiroaki Umeda, japán táncos-koreográfus és vizuális művész azt vallja, a koreográfiát sem szabad az emberi testekre korlátozni, hanem minden részt vehet a darabban, ami képes a mozgásra. Median című darabjában a sejtek és molekulák organikus szintézisét vizsgálja, és kelti életre a fény és a hangok segítségével.

 A spanyol Sol Picó és a dél-koreai Elephants Laugh előadásai hazai résztvevők segítségével alkotja újra előadásait – mindkettő a migráció súlyos, bonyolult kérdését próbálja közelebb hozni a látogatókhoz.

A Gravity and Other Myths valódi fesztiválhangulatot varázsol a szabadtéri színpadra: hét akrobata élő dobszóra hajszolja a fizikalitás határait a társulat lenyűgöző produkciójában. Itt nincsenek különleges jelmezek, sminkek és mindenféle díszlet, csak a táncosok és a színpad. A nézők pedig testközelből érzékelhetik és csodálhatják a belső korlátok leomlását és a testben rejlő lehetőségek határait, vagy éppen határtalanságát.

 Magyarországot Szabó Vera Queendom című produkciója, Juhász Adél László című koreográfiája, az idén 10 éves Duda Éva Társulat előadása, valamint a Budapesten nagy sikerrel játszott Deeper című előadás Szigetre adaptált változata képviseli.