Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Amikor az alkotók és nézők kénytelenek otthon maradni, mindenki az online előadások közül válogat. Így tesz Zsurávszky Zoltán, Barta Dóra, Berger Gyula, Buczkó Martin, Felméry Lili és Frenák Pál is - a Papageno oldalán.

papageno tánc világnapja

fotó: Rákossy Péter/ Hans van Manen: Trois Gnossiennes (Felméry Lili és Radziush Mikalai)

kommentek: 0

Tovább olvasom

Balettműhely az Erkelben

A világnapok mindig tökéletes alkalmat adnak arra, hogy olyan helyekre jussunk el, ahova egyébként talán nem sikerülne, és ránk találhassanak azok az információk, amik egyébként elsüvítenek a fülünk mellett ebben a gigantikus médiazajban. Április 29-e pedig az a világnap, ami a táncszínpad kulisszái mögé vezet minket.

Fotó: Hrotkó Bálint CAFe Budapest/ Magyar Nemzeti Balett, Triple Dance

kommentek: 0

Tovább olvasom

1982 óta április 29-én különleges programok várják a táncművészet kedvelőit, hiszen ez egy kiemelt nap: A Tánc világnapja. Góbi Rita a hídra vonul, a balett szerelmesei pedig az Erkelbe.

A Tánc Világnapja Erkel Színház Góbi Rita

Fotó:Berecz Valter, Nagy Attila/ A bahcsiszeráji szökőkút

kommentek: 0

Tovább olvasom

InTimE előadással és a Frenák Pálról készülő amerikai-magyar dokumentumfilm előzetesének premierjével ünnepel a neves magyar-francia koreográfus társulata április 29-én, a tánc világnapján - utóbbinak trailerét  először nálunk láthatjátok.

"Ahhoz, hogy valakinek ereje legyen a színpadon, hogy feszültség legyen körülötte, hogy a gyomrodban érezd, amikor fut, aztán egyszer csak megáll, ahhoz nagy belső töltet kell... nincs annál felemelőbb, mint az érezni, hogy a táncosok egy alkotáson keresztül kiteljesednek és megtalálják önmagukat." - vallja a tánc, a mozdulat, a jelenlét erejéről Frenák Pál. A táncművész és  koreográfus, aki francia-magyar társulatával a hazai kortárs tánc egyik  legmeghatározóbb szereplője.

Frenák - bár együttest először Párizsban alapított -  a kilencvenes évek óta rendszeresen Magyarországon, Budapesten és vidéken mutatja be felkavaró, szokatlan testnyelvre írt darabjait. Aki egyszer látta, nem felejti el. Aki egyet látott, pontosan tudja, hogy kíváncsi-e a következőre. Frenák élete és munkája is kalandos, titokzatos, megfejtésre váró-vágyó: siketnéma szülei mellett felnőve a kezdet kezdetétől többféle nézőpontot ismer és integrál. A valóságot fordítja, a kiszámíthatatlanság erejét használja. Hogy mennyire izgalmas, az a róla szóló fim majd megmutatja.

A nemzetközi koprodukcióban születő egész estés portréfilm a New York-i színházi rendező David Schechter, Gothár Márton filmes és Vittoria de Bruin producer munkája. A film már forog, a bemutató várható időpontja 2016 eleje. 

Viszont itt a trailer - a Tánc Világnapjára.

A társulat a tánc világnapját hagyományteremtő módon idén színpadon, a közönséggel együtt ünnepli, az Átrium Film-Színházban. A társulat Fiúk című előadása májusban a Tanz! Heilbronn fesztiválon, Németországban vendégszerepel, olyan kiváló alkotókkal és csapatokkal együtt mint az Emanuel Gat Dance és a Balletboyz, május 21-22-én a Trafó Kortárs Művészetek Házában látható ismét a Tricks&Tracks2, majd a Tánc Fesztiválján Veszprémben és a Művészetek Palotájában lépnek színpadra a legfrissebb, áprilisban hatalmast sikert arató Frenák-kreációval, a Birdie-vel.

kommentek: 0

Tovább olvasom

A földnek van, az anyáknak, a gyerekeknek is, mindennek, ami fontos, de könnyen megfeledkezünk az értékéről, van saját napja, hogy az általános éjszakában kicsit több fény vetüljön rá. A tánccal az történt, hogy bár a legősibb emberi önkifejezési formák egyike, valahogy a legtöbb országban lemaradt mindenféle listáról. Lefelejtik a támogatási, a jogalkotási, a VIP, a dicsőség és egyéb írott és íratlan listákról. Lefelejtették, pontosabban, mert 1982 óta legalább minden év kijelölt 24 órájában a táncról szól az élet. 

Jean-Georges Noverre francia balettművész születésnapját, április 27-ét az UNESCO nyilvánította tánc világnapjának harminc évvel ezelőtt. Úgyhogy ma nem csak nagyon örülünk, de az évforduló miatt bíborban-bársonyban ünnepelünk is. A Margyar Táncművészek Szövetsége ilyenkor osztja ki a szakmai díjakat, az Imre Zoltán-díjat és a Fülöp Viktor-ösztöndíjakat. Ilyenkor a hivatásos táncrajongók már ostromolják a sajtósokat, hogy legalább embargóval, de megkapják a névsort. 

Visszatérve Jean-Georges Noverre-re, a táncvirtuózra. Noverre-t édes nyelvi és gondolati játékkal a "tánc Shakespearejének" nevezik, bár a dráma mesterének munkáivak szemben az ő 150 balettjéből sajnos egy sem maradt fent az utókor számára. 1754-ben mutatta be első munkáját a nagyközönségnek, s öt-hat évvel később már publikálta is első könyvét, a Lettres sur la danse et les ballets-t (Levelezések a táncról és balettről). 

Noverre élesen kritizálta a kor táncmestereit, majd ebből az elégedetlenségből kinőtt egy új stílus, a narratív balett előfutára, a ballet d'action (vagy pas d'action). "A tánc oly kevéssé expresszív vagy drámai manapság, hogy babák vagy gépek könnyedén helyettesíthetnék a táncost" - írja könyvében, a 18. században. Nem kis merészség volt ez tőle. Noverre nélkül a balett földjén most csak néhány elszórt száraz ág heverne, emlékeztetve a Napkirály szenvedélyeinek egyikére. De a mester meghaladva korát a pantomim és drámajáték eszközeinek segítségével életet lehelt a műfajba és felkészítette a színpadi jelenlétre. 

Noverre találta meg a balett útját a színpadra, felfedezve az érzelmek és indulatok kifejezésének módját e táncban, megtörve a rideg, merev formákat, melyeket a táncosok korábban alkalmaztak. (Noverre egyébként nagyon jó barátságban volt a kor egy másik revolutív elméjével, Voltaire-rel, olyannyira, hogy levelezésüket is könyvbe foglalta.)

Harminc éve tehát már van kijelölt örömnapja a táncnak is, ma este pedig kiderül a MÜPÁban, idén kik votlak a legcsillogóbb magyar tehetségek. Addig pedig négy percnyi vidámság, mert a balett ilyet is tud. A rosszul őrzött lány a Nemzeti Balett előadásában, 2010-ből.





kommentek: 0

Tovább olvasom

HTML