Tuti zenék talpak alá

Volt egyszer egy körkérdés, a Rolling Stone magazinnál, hogy melyik a világ tíz legjobb tánczenéje. A válaszok persze se nem mértékadók, se nem az európai ízlést tükrözők, mégis érdemes végignézni a listát - mire érzik legjobban magukat az amerikaiak? Az RS mégiscsak a világ egyik legelitebb popmagazinja...

A lista íme, visszafelé:

10. Bee Gees - Staying alive

 Egy igazi diszkógömbös, szombat esti lázas szám, 1977-ből. Zsáner. Szomorú aktualitása, hogy Robin Gibb május végén távozott az élők sorából.

 9. Chic - Le Freak

A RS olvasóinak a kedvenc éve nyilván 1977 - a Chic száma is ekkor íródott. Diszkóhajrában, szilveszterkor A sztori az, hogy nem akarták beengedni őket a legendás Studio 54 klubba az esztendő elmúlását ünnepelni, pedig maga Grace Jones hívta őket.

8. Deee Lite - Groove Is In The Heart

Tizenévvel később már kicsit kiszakadunk a diszkó szorításából, azért az aranyos csillogás még marad, a felvétel 1991-ből, a Rock in Rio fesztiválról származik.

 7. Michael Jackson: Thriller

Nincs kérdés. És a moonwalknak is itt a helye.

6. Isley Brothers - Shout

A legelső, 1959-es dal nem lett slágerlista-vezető, valahogy mégis, lassacskán meghódította a táncos szíveket.

5. Madonna: Vogue

Személy szerint én imádom, de ennyi erővel bármelyik Madonna-dal a listán lehetne. Most egy élő az 1990-es MTV Video Music Awardsról. Egészen meghökkentően gyönyörű.

 4. Justice - D.A.N.C.E.

Elszakadtunk a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenestől, megérkezünk a mába. Én most hallottam először - de ez nyilván rólam árul el sokat.

 

3. The Beatles - Twist and Shout

Majd rögtön egy durva ugrással vissza az időben: Phil Medley és Bert Russell eredeti dalának beatle-verziója máig imádnivaló bulizene. Annak, aki szereti.

2. New Order - Blue Monday

A sláger, ami máig vezeti Anglia kislemez-eladási listáját... 1983-ból a Blue Monday. Mindenki feldolgozta már valahogy... Még az sem baj, hogy nem értem.

1. Daft Punk - One More Time

A szavazást ez a 2000-es darab nyerte meg, földcsuszamlásnyi előnnyel - írja a Rolling Stone. Nem is lehet mozdulatlanul bírni. Ahogy az Around the world című számot sem. Más kérdés, hogy kinek milyen testrésze rándul bele.

 

 

 

 

 

kommentek: 0

Tovább olvasom

Meditáció és tánc: elsőre úgy hangzik, mintha két, egymással homlokegyenest ellentétes állapotról volna szó. A meditációhoz magányos ülést, csöndes koncentrációt, befelé fordulást társítanak általában, míg a tánc valami hangos, önfeledt, valami  közösségi és kifelé irányuló dolog. Pedig van mozgásmeditáció is - legalábbis sokak szerint.

A meditáció ugyanis nem pusztán egy mentális tevékenység, hanem a test és az elme közös állapota, amit akár mozgás közben is létrehozhatunk. A cél egyértelmű: lazítás, fókuszáltság, hosszú távon a harmónia és a jobb koncentrációs képesség elérése. Az, hogy a mozgásban is létrejöhet egy meditatív, fókuszált állpot, az elme kiürítése, már a harcművészektől, például a tai chi-soktól is tudjuk. Miért ne működne ez tánc közben, vagy úszás, futás, mosogatás közben is akár?

A tánctransz vagy táncmeditáció egyszerre hat az érzelmi, szellemi és tudati szintre, segít összekapcsolni a két agyféltekét, a tánc segítségével könnyedén átléphető a megszokott tudatállapot határa és megemelhető az energiaszint, ami nyitottabbá teszi az elmét a külső-belső ingerek befogadására.

Az ismétlődő, ritmusos, belülről fakadó mozdulatok segítenek felszínre hozni, megmutatni és feldolgozni a rég elföldelt élményeket, érzelmeket is. Ebben a meditációban a bal agyfélteke linerális gondolkodását haladja meg a gyakorló azért, hogy ráleljen a test önnön tudatára. A tánccal könnyebb a mindennapok feszültségeit feldolgozni, betegség esetén felgyorsulhatnak a szervezet öngyógyító folyamatai.

Lehet a tánc lendületes, mint a szufik kerengő dervisei vagy a görögök szirtakija, de akár egészen lassú is, mint a kínai Tai Chi vagy az indiai jóga. A táncmeditáció általában szabad tánc,  a táncos kötöttségek nélkül építkezik abból a mozdulatgyűjteményből. amit élete során felhalmozott, illetve, ami a tudata mélyéről, az ősi mozdulat-emlékekből a felszínre tör. Nincs tudatos tánc, sem koreográfia, csak tapasztalat, érzelmek és elengedések vannak ebben az állapotban.

A táncmeditáció élettani hatásai a testre:

•segít a nőiesség megélésében 

•növeli az állóképességet

•fellazítja és erősíti az izmokat, szépít

•betegség esetén felgyorsulhatnak a szervezet öngyógyító folyamatai

 

A táncmediitáció élettani hatásai a lélekre:

•a mindennapi stressz és feszültség feldolgozásának segítése 

•felszabadító, relaxáló hatású

•növeli az önbizalmat, a pozitív kisugárzást

 

 A táncmeditáció élettani hatásai a szellemre:

•olyan önkifejezési technika, ami segít a helyes testkép kialakításában is 

•improvizációs forma, mely fejleszti a kreativitást és a fantáziát

•fejleszti a koncentrációt, az önismeretet

 

 

kommentek: 0

Tovább olvasom

Ránk tört és letaglózott minket a forróság, porzik a beton, minden épeszű ember vízpartra költözik vagy légkondícionál, véget ért az évad a kőszínházakban, akinek kertje van kiköltözik, akinek nincs, az fesztiválozik vagy pihen. Aki egyiket sem, az pedig piheg. Ahogy én is. És böngész, túr, kutat, hogy mit lehet mégis most megnézni, miközben türölközőbe csavart jéggel avat látványos, mégis rejtezni való turbánt a feje tetején. Talpak ezidőtájt, különös tekintettel az agyonlapított boltozatra, tapicskolnak a hűvös kádvízben. Még Pesten is élvezhető a nyár, pláne, ha ez a Pest nem egy horvát szigettel van összevetve például. De ki volna az az esztelen, aki ilyenkor valami tengerparti kis grízdaragombóchoz hasonlítaná kulturától pezsgő székesfővárosunkat! Siránkozás helyett meg itt a Budapesti Nyári Fesztivál.

A BNYF szíve a Margitszigeti Nagyszínpad már évek óta a nagy volumenű előadások, látványos táncshowk, musicalek és a nyári gigakoncertek legfőbb helyszíne. Ilyenkor este bemasíroz a nép a Szigetre, vagy 26os busszal vagy 4-6ról gyalog, száll a tömény illatfelhő utána és a kemény székeket párnával puhítva élvezi a természetközelt. Gyakorlottabbak már előre beszunyogriasztják magukat, hoznak ernyőt vagy pluszpárnát a gyereknek, hogy az is lásson valamit szerencsétlen. A többiek összegyűjtik e tapasztalatokat, s napokig veszettül vakaróznak a munkahelyen. Ráadásul új helyszín is van: a 101 éves Víztorony, ami idén májusban nyílt meg újra mint kilátó és kiállítótér most Jazzy Towerként éledve poraiból koncertek és latintánc-estek helyszíne lesz.

Az évad a Budafoki Dohnányi Zenekar filmzenekoncertjével indut június 8-án.

Itt volt a Los Vivancos spanyol extreme flamenco fusion formáció június 15-én, most pénteken pedig következik a Szentivánéji tüzek és szerelmek éjszakája (fellépők többek között Horgas Eszter, Falusi Mariann, Básti Juli, Botos Éva, Tompos Kátya). Hét boszorka van.... a hét színésznő, zenésznő vágyakról, szerelmekről, gyötrelemről szól majd a színpadon. És jön a minden éves Zorba is július végén, amit soha ki nem hagynék...most Solti Csaba táncolja majd. És Popova Aleszja az özvegy - de ez egy másik történet.

Most a péntek a forró szerelemé, a semmit meg nem bánásé. Addigra a jégturbán is elolvad.

 

 

 

 

kommentek: 0

Tovább olvasom

Korszakzáró vigaszünnep

A jövő hét legfontosabb tánceseménye nem egy előadás lesz, nem premier, nem jön Magyarországra híres együttes - épp ellenkezőleg. Lezárul az egyik legjelentősebb modern táncot népszerűsítő intézmény első korszaka. Nem könnyű a búcsú - megsebzett művészek, hangos szubkulturális ellenállás, hullámzó érzelmek kísérik utolsó estéjén a Szabó György vezette Trafót. 13 év után távozik posztjáról az igazgató és senki nem tudja, ki követi a posztján - s aki követi, mit követ majd.

Mi a Trafó? A Trafó a művészi szabadság, a vibráló intellektuális tér, a közösség, a lelkesedés, a Trafó olyan befogadó alkotótér, ahol minden produkció - legyen az tánc, színház, vagy e kettő közötti, konferencia akár - otthont talált magának. Befogadó mind a művészetek, mind a művészetre kíváncsiak szempontjából. A Trafóból nem lóg ki senki, onnan nem ebrudalnak ki, ha másképp gondolkozol, ha más fontos, ha keményen fogalmazol, ha küzdesz a mainstream ellen. És akkor sem, ha ugyanúgy gondolkozol.

A Fererencváros peremén 1998. október ötödikén egy új intézmény nyitotta meg kapuit: a Trafó – Kortárs Művészetek Háza akkor vette át a Fiatal Művészek Klubjának (FIKA) szerepét és a PECSA (Petőfi Csarnok) produkcióinak egy részét. Szabó György indította el a munkát, a főváros pedig támogatta. A kortárs művészeti központ létrehozásán akkor már 4 éve dolgoztak.

Az épület helyén száz ávvel ezelőtt még virágkertészetek múködtek, erre utalnak a környező utcák nevei is. A ház sokféle tulajdonban volt, a mai Trafó előképe mégis leginkább a kilencvenes évek eleji francia háázfoglalókhoz, a Resonance csoporthoz köthető. Graffitik, koncertek performanszok, szabadság - ekkor költözött be az épületbe a szellem.

1998 januárjában az akkor még csak francia néven futó Compagnie Pál Frenák még a Városligetben mutatta be a Sauvageries (Vadócok) című darabját, de második előadását már a Liliom utcában tartotta. A legelső előadás pedig a Bozsik Yvette Társulat és a svájci Fabienne Berger koprodukciója, a Nevess remegve (Emlék) című koreográfiája volt.

Az elmúlt 13 év megtanította a kortárs táncra a nézóket, kinevelete és támogatta a művészeket, olyan külföldi társulatokat mutatott meg itthon, amit korábban megvágyni sem mertünk volna. Fellépett már itt a DV8, a Hotel Modernt, a Rosas, Victoria Chaplin és Akhram Khan. Játszott itt Meredith Monk, Kid Koala, Bonobo, Joey Baron és idehaza először náluk a Cocorosie - a lista felsorolhatatlanul hosszú. Van persze személyes kedvencem is itt...a Rosas. 

Hogy mi történt az elmúlt hónapokban az intézményben, követhető volt a sajtóban, átélhettük nap mint nap. A végeredmény egy búcsú és egy ünneplés, kedden. Akinek van saját megélt Trafója, ott lesz. S ezzel sokan vagyunk így.

 

 

kommentek: 0

Tovább olvasom

Bágyadt szombati koradélutánon ücsörgünk a fehér falugasban, amit Solitude-nek becézek, lágyan szűrt fényben izzadnak a parmezánszeletek, bizseregnek a szúrós szódabuborékok, hízik büszkén a mosolygóspiroskás meggy az ágon. Minden nyugodt és békés, olyan háromnegyedes és pasztellszínű akvarellt idéző, mint egy bécsi keringő, minden olyan puhán nemes és kiegyensúlyozott, mint egy királyi angolkeringő. Amikor a pulzus odaadóan követi a délután lágy lüktetését, nem tér ki, nem ágál és lármázik, elfogadja a természet rendjét, akkor kell ezt a táncot elővenni.

Talajon sikló lábak forgása

A társastáncok közül a keringő múltja viszi a legtávolabbra a kutakodót: a gyökerek egészen a 12-13. századig nyúlnak vissza, mikor a minnesaengerek (akiket mi inkább a francia hagyomány nyomán trubadúroknak hívunk) már csapták az szantálillatú szelet a fehérkacsójú hercegkisasszonyoknak, mikor az udvarlás a fenékcsapkodástól elfordulván a szépen kunkorodó szavak mezejére lépett, mikor a hűség és a lojalitás, a női nem áhítatos tisztelete vált az udvarok erkölcsévé. A név maga a német "waltzen" (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon slisszanó-csusszanó cipellők mozgásának ívére vonatkozik. A waltzer már korábbi német táncokban is, a Springtanzban is felismerhető. Maga a szó csak 1750 körül egy rögtönzött bécsi vígjátékban bukkant föl.

A tánctörténészek többsége a keringőt a régi Dreherre vagy a Landlerre vezeti vissza. A 3/4-es vagy 3/8-os ütemű körtáncot, melyet a párok egymást átkarolva és egymás körül forogva táncolták - egy elképzelt középpont körül - sosem mesterek tanították, a nép tánca volt. A másik eredetmítosz története megkapóbb: ebben keringő keletkezését a Langausban kell keresnünk, abban a táncban, amelyben a táncosoknak egy meglehetősen hosszú termet kellett a legkevesebb forgással végigtáncolni. Ami ellen a hatóság tilalmi rendeletet hozott egészen a 18. századig. az indok: tilos a partnernő körbeforgatása és megpörgetése, levegőbe dobása és átpördítése.

A húszas évekig egész Németország keringőzött, majd lankadt a kedv - bár a hitleri III. Birodalom ismét felfedezte magának a táncot. Az osztrák császári és királyi katonatiszt és tánctanár, Karl von Mirkowitsch tette akkor a Bécsi keringőt újra társaság- és versenyképessé. 

Angliában a Bécsi keringőt ki nem állhatják, van nekik sajátjuk - még akkor is, ha "leszármazó". A húszas években emelték át a német  kultúrából, kis módosításokkal. Nekik ugyanis a germán túl erotikus, túl intim volt. Slow waltz-nak nevezték el a saját táncukat, így legalább az eredetet nem tagadták le. Viszont olyannyira tiltkoznaka  bécsi verzió ellen, hogy náluk az a standard táncversenyek programjában csak az utolsó táncként szerepel - más országokban a bécsi keringő mindig a harmadik bemutatandó tánc. 

Itt meg egy tökéletes nap.

kommentek: 0

Tovább olvasom