A tavalyi premier sztárjaival, a gyerekszereplők között pedig új tehetségekkel látható ismét 22 előadásos nyári sorozatban a Billy Elliot – a Musical. Elton John és Lee Hall világhírű darabja június 30-tól július 16-is szerepel az Erkel Színház műsorán, hogy aztán augusztus 23. és 27. között további hat előadás vezesse fel az új évadot.

Az óriási nemzetközi sikernek örvendő – 4 Olivier- és 10 Tony-díjat is elnyert – zenés darab tavaly nyáron Szirtes Tamás non-replika változatában a magyar közönséget is egy csapásra meghódította. A Madách Színházat is igazgató, Kossuth- és Jászai-díjas rendező Stohl AndrásNémeth KristófTóth SándorBencze IlonaCsákányi EszterHűvösvölgyi IldikóAuksz ÉvaGallusz Nikolett és Ladinek Judit főszereplésével mutatta be a darabot, akik júliusban mind visszatérnek az Erkel színházban látható produkcióba. 

Billy Elliot  Elton John musical
Fotó: Pályi Zsófia 

A csaknem 200 művész összehangolt munkáját igénylő monumentális produkcióban idén nyáron öt új gyerekszereplőt is avat. Billyként Bakonyi Simon és Császár Benedek, Michael szerepében Halász DávidSerényi Misa és Császár Patrik debütál a produkcióban. Vizlendvai Áron a főszerepben, Borka Dávid és Gáspár Sámuel pedig Michaelként ismétel a tavalyi sorozat után, míg a tavaly Michaelt játszó Lukács Olivér idén már a címszerepet alakítja. Ugyancsak visszatér a tavalyi szereposztásból Kökény-Hámori Kamill és Pál Dániel Máté, mivel azonban ők már kinőttek Billy és Michael karakteréből, ezért idén magas fiúkként, kisebb szerepben láthatók.

Az új gyerekszereplők beállását ismét csaknem egyéves felkészítési időszak előzte meg. A Solymosi Tamás balettigazgató szakmai felügyelete mellett tavaly ősszel kiválogatott fiúk idén is klasszikus balett, sztepptánc, modern tánc, musicaltánc, színészmesterség, beszédtechnika, hangképzés, magánének kurzusokon sajátították el a produkcióhoz szükséges különleges tudást, végül a szerepekre Szirtes Tamás jóváhagyásával, májusban jelölték ki a szereplőket. A gyerekek felkészítése idén is Toldy Mária és számos más oktató, köztük a Madách Táncművészeti Iskola és Szakgimnázium tanárainak segítségével valósult meg. 

A három Oscar-díjra is jelölt Billy Elliot című film musicalváltozata is az eredeti alkotás történetére épül. Egy szegény sorba született tehetséges kisfiú küzdelmeit mutatja be, akinek családja hallani sem akar arról, hogy gyermekük az általuk ismeretlen terepre, a balettszínpadra lépjen. Az Opera vezetése azt reméli a népszerű musicaltől, hogy témája révén a klasszikus balett műfajára is ráirányítja a figyelmet, különösképp a felnövekvő generációkét. A hatalmas apparátussal megvalósuló produkcióban a Magyar Nemzeti Balett szólistái is közreműködnek.

A produkcióban közreműködő gyermekszólisták felkészítésében az Opera partnere a Madách Táncművészeti Iskola és a Magyar Táncművészeti Főiskola.

kommentek: 1

Tovább olvasom

Hód Adrienn koreográfus, a Hodworks társulat vezetője Grace című produkciója kapta az idén a kortárs táncelőadásnak járó Lábán Rudolf-díjat. A tabukat döntögető, határokat feszegető alkotóval a kortárs tánc helyzetéről, az együttesről és azokról különböző utakról beszélgettünk, melyek elvezethetnek egy produkcióhoz. 

kortárs tánc Hód Adrienn Hodworks

Az idén Horváth Csaba munkája mellett a te koreográfiád, a Grace kapta a Lábán-díjat, amelyre már többször nomináltak. A laudáló szerint ez a darab egyfajta kvintesszenciája eddigi munkásságodnak. Mit jelent ez a díj számodra, illetve mit jelent az, hogy épp ez az előadás kapta?

A Lábán-díj egy szakmai díj, amelyet a Trafó Kortárs Művészetek Háza és a MU Színház a magyar kortárstánc legszínvonalasabb alkotásainak, alkotóinak elismerésére és népszerűsítésére alapított. Független kritikusok, esztéták, szakújságírók a kuratórium tagjai, akik évek óta figyelemmel kísérik a kortárstánc új kezdeményeit, ezeket elemzik és értékelik, beszélnek róla, ezzel a szakma létezését erősítik. Fontos, hogy a díjjal nagyobb ismertséget szerez a szakma a kortárstáncnak. Ha nem lenne ez a díj, akkor mi sem beszélgetnénk.

De szerencsére van. Te hol helyezed el magad a hazai táncos, illetve kortárs táncos szakmában? Mi az, amit ti képviseltek, amit csak ti tudtok és senki más? Mi a védjegyetek?

17 évesen kerültem a kortárstánc közelébe. A Budapest Tánciskolában tanultam (most Budapest Kortárstánc Főiskola és Szakközépiskola). Rövidebb időszakokra mentem csak el külföldre, így az elmúlt 25 évben benne voltam a hazai táncszakmában. A mai napig tanítok az iskolában, így folyamatos kapcsolatom van a fiatalokkal. A saját generációmmal folyamatos munkaviszonyban állok. Sűrűn járok el külföldi előadásokat és más hazai alkotók munkáit megnézni. Érdekel, ki hogyan használja fel a mozgás lehetőségét. Kétfelől közelít az út, egyrészt az érdeklődés nagyon fontos számomra, hogy minél jobban megismerjem az "anyagot", amivel építkezem. Ezután jön a kutatás, amikor végső cél nélkül (produkciókényszer nélkül) tudok időt tölteni a teremben és analizálni, összerakni szétszedett anyagokat. Amikor nem cél a miért és a kifejezni akarás, nem cél a téma, csak maga az anyag él. Ezt nagyon élvezem, ezek igazán ismeretlen területek, amikor a test képes olyan mozgást és olyan kapcsolódásokat létrehozni, amiket nem értesz. Nagyon tetszik ez a világ, de ilyenkor mindig jön az elme is. Hogy akkor, ha nem értem, ez nem is jó? Mi ez? Mi történik? A mai világ erősen ok-okozati összefüggésben működik, ezért ezen a terepen is elég erős az elvárás, hogy érthető legyen az, amit csinálunk. Nagy vágyam egy olyan előadást létrehozni, ami ezzel a nem értéssel kooperál. Sokat dolgozunk improvizációkon keresztül ebből az ismeretlen zónából, amit aztán kicsit átszínezünk és felerősítünk benne elemeket, amitől megjön az értéshatár is.

kortárs tánc Hód Adrienn Hodworks
Hodworks: Grace, fotó: Dömölky Dániel

Sokat szerepeltek külföldön, nemzetközi fesztiválsikereket értek el. Az általatok képviselt kortárstánc irányzatra hol nagyobb a befogadókészség? Itthon vagy külföldön? 

Nem kell messzire menni. Bécsben van egy Impulstanz nevű egyhónapos nyári kortárstánc fesztivál 1984 óta. Egy hónapon keresztül járhatsz különféle órákra mindenféle szinten, és minden nap több előadást nézhetsz meg. A színházak mellett bevonják helyszínként a múzeumokat és a szabad tereket is. A fesztivál évről-évre növekszik és egyre több embert vonz. Itthon nagyon változékony és bizonytalan a kultúra finanszírozása. Az iskola, ahol tanultam is hánykolódik. A MU Színház, ahol rendszeresen játszunk, nagyon keservesen működik, nem tud igazán lépni, fejleszteni. Együttesek adják fel, mert nem tudnak annyi pénzt összeszedni, amiből tudnának működni. A mi együttesünk költségvetésének kb. a fele piaci bevételből származik, de nagyon bizonytalan az egész. Miközben újra és újra létrejönnek szerveződések, amelyek saját befektetett erőből hoznak létre műveket, szólítják meg az embereket. Nagyon sokféle háttérrel rendelkező, sokféle rendszerben működő eset van. Mások a motivációk és az élethelyzetek, amelyekből mind-mind színházi esemény születik. Aztán nézheti a nagyérdemű. 

A Hodworks megalapításától az improvizációt a megnyilatkozás központi formájának tekinted. Meddig lehet az improvizációval elmenni? Vannak-e határai? Vannak-e olyan témák, területek, ahol ez a forma határokba ütközhet és mással kell kiegészíteni?

Többféleképpen lehet az improvizációt használni. A kiindulópont, a felépülő és fejlődő szabályrendszer nagyon meghatározza. Minden egyes létrehozott előadásnál más mértékű és jellegű az improvizáció. Számomra az a cél, hogy az improvizáció mint eszköz segítse és emelje a produkcióban elhelyezett hatás létrehozását. Addig jó, amíg ezt segíti, amikor nem, akkor mi is kötött elemeket használunk, tehát teljesen fixálunk, lekötünk dolgokat. De az improvizáción alapuló előadásokat is rengeteget gyakoroljuk.

Jelenleg hogy áll föl, kikből áll a Hodworks társulata? Milyen dinamikák, egymásra hatások működnek a csapatban?

Szabadúszó táncosokkal dolgozom, akik mások munkáiban is dolgoznak és önmaguk is alkotók, hoznak létre saját produkciókat. Molnár Csaba amellett, hogy saját előadásokat készít, több kollektív alkotói munkában is részt vesz. Az utóbbi években Marcio Kerber Canabarróval hozott létre duetteket. Marcio brazil származású és az előző öt Hodworks produkcióban együtt dolgoztunk. Jelen pillanatban Meg Stuarttal dolgozik. Cuhorka Emese a Tünet Együttessel és Fülöp Lászlóval dolgozik rendszeresen, de neki is többféle munkája van. Vass Imre szintén önálló alkotó. Hadi Júlia táncosnő a bodylotion co-dance elnevezésű formáció tagja. Garai Júlia ​rendszeresen tanít, van fiatal korosztályból és 60 év feletti​ekből álló ​csoportja is, akik közkedvelt szereplői lettek a hazai színházi ​előadásoknak. ​Nekem jó, hogy​ mindenki máshol is ​dolgozik ​és friss energiákkal érkezik egy következő ​közös t​alálkozásba (munkafolyamatba). Én magam is többfelé dolgozom. 

kortárs tánc Hód Adrienn Hodworks
Hodworks: Szólók, Cuhorka Emese, fotó: Dömölky Dániel

Sokat dolgozol megrendelésre is. Ez a fajta munka (reklámfilmek, divatbemutatók) mennyire inspirál? Amikor egy reklámfilmben a tánc csak eszköz egy termék vagy életérzés bemutatásához, az mennyire hat inspirálóan művészileg illetve van-e tágabb kontextusban hozadéka?

Szeretek alkalmazott munkát csinálni. Nagyon érdekel, hogy képes legyek létrehozni azt, amit a rendező, a ​kreatív stáb elképzel. Szakmailag nagy kihívásnak érzem.​

A meztelenség évek óta nagyon erősen jelen van különböző aspektusokkal és ​üzenetekkel a darabjaidban. Mondhatni, te vezetted be, „honosítottad ​ meg” ezt a színpadon. Hozott-e ez valamilyen áttörést az elfogadásában, a ​ ​használatában a kortárs táncban vagy továbbra is tabutéma?

​Nem én honosítottam meg. Én magam is láttam magyar alkotótól, Ladjánszki Mártától olyan előadást, ahol az előadók meztelenek a színpadon. ​A meztelenség továbbra is tabutéma. A facebookról évekkel ezelőtt tiltottak le, mert egy New-York-i festőiskola aktokról készült fotósorozatát osztottam meg. Szép volt. A Pirkadban négy táncos táncolja végig a darabot meztelenül. A visszajelzések szerint mozdít az emberek addigi álláspontján az, amit látnak. 

kortárs tánc Hód Adrienn Hodworks
Hodworks: Szólók, Marcio Kerber Canabarro, Fotó: Dömölky Dániel

A Pirkad című darab egyik táncosa azt mondja, eljön a pont, amikor minden​ racionalitást elveszít, amikor már csak a fizikai marad. Ez is a célja valahol a​ darabjaidnak?

​Sokszor teljesen más az, ahogyan egy táncos megéli a darabot és az, amit a néző abból lát. A Pirkadban olyan gyorsan változnak a jelentéstartalmak, hogy mint néző megélheted akár ezt is.​ 

Koreográfusként te jegyzed a Saul fiának krematórium jelenetét. Szakmailag​ milyen élményeket, tapasztalásokat hozott ez számodra?

​Az egész nagyon izgalmas volt. Első nagyjátékfilmes munkám volt. Sok ismeretséget és tudást adott a stábbal való munka.​

Min dolgoztok, mi a programotok a nyáron?

A következő, 2018. februárban bemutatódó új Hodworks előadás előkészületi beszélgetései lesznek, tervezés és szervezés. Ősztől indítunk több vidéki táncművészeti iskolával közösen egy programot. Ennek célja beszélgetés a kortárstáncról és gyakorlás különböző tanárok vezetésével. Emellett nyáron forog Nemes Jeles László új filmje, a Sunset, amelyben megint mint koreográfus dolgozom.​

Egy interjúban azt nyilatkoztad, hogy a tánc luxus, hisz annyi minden egyéb ​ normális dolog van az életben. Most is így érzed?

​Sokszor azt érzem, hogy olyan munkát kellene csinálnom, amivel segítek azokon, akik rászorulnak arra. Mennyivel hatékonyabb lennék! Megvan bennem az erő erre, lehet hogy a jövő ebbe az irányba visz.

kommentek: 1

Tovább olvasom

Legalábbis megmarad a Táncbazár, a Nemzeti Táncszínház július végi táncest-sorozata. Lesz flamenco, tangó, kortárs tánc és hagyományőrzés is. Akit feszít a vállalkozó szellem, még sztepptáncolhat is.

Fotó: Lakner Kinga/ Tangó Táncszínház

kommentek: 0

Tovább olvasom

Érdemes megjegyezni a nevet, Eva Igo. Ő az NBC World of Dance tehetségkutatójának legizgalmasabb versenyzője. Gyönyörű, eltökélt, ráadásul végtelen munkabírású, és úgy tűnik, ennél több nem is kell a sikerhez.

Fotó: Christian Moore

kommentek: 2

Tovább olvasom

Öröm, ünneplés és a búcsúzás szomorúsága: az évad zárása ezúttal nemcsak azt jelenti, hogy elvonulnak a művészek jól megérdemelt nyári pihenőjükre, és a legjobbaknak kioasztanak néhány díjat, hanem azt is, hogy a legoptimistább becslés szerint is másfél évre bezár az Operaház. A jövő évad balettcsillaga Tanykpayeva Aliya lett - az élet pedig ősztől sem áll meg.

Fotó: Opera

kommentek: 1

Tovább olvasom