Tánc Buenos Aires utcáin

Bárhova utazik is Omar Z. Robles, mi követjük. Ha nem is repülőn, legalább lélekben. A híres táncfotós ezúttal - Mexikó, New York és Hong Kong - után Buenos Aires balettművészeit csábította az utcára.

Fotó: Omar Robles/ Laura Penido

kommentek: 0

Tovább olvasom

Már 2015-ben beharangozták, de csak most indult el végre a várva várt táncfilm, a világhírű orosz balett-táncos, Rudolf Nurejev életét bemutató nagyszabású mozi forgatása Ralph Fiennes rendezésében. Szerencsések lehetnek, akik bekukkanthattak a forgatásba, hiszen már pusztán a ScreenDaily című filmes portál képe is megkapó: finoman metszett arcélű, hosszú, vékony ujjú, törékeny alkatú fiatalembert, Oleg Ivenkó profi balett-táncost láthatjuk rajta, valószínűleg egy párizsi kávéházban. Tökéletes választásnak tűnik. A néhány hete tartó forgatás Franciaországban és Oroszországban zajlik, Nurejev életének fontos helyszínein: a Sainte-Chapelle, a Louvre, a Garnier-palota és a híres szentpétervári Mariinszkij Színházban.

Forrás: ScreenDaily

A többek közt a BBC Film fejlesztésében létrejövő produkciót október végéig forgatják, a forgatókönyvet Az órák című, méltán híressé vált mozi kétszer Oscarra jelölt forgatókönyvírója, David Hare készítette Julie Kavanagh Rudolf Nurejev: az Élet című könyve alapján. A filmen többek között Szergej Polunyin táncművészt, Adèle Exarchopoulost, Chulpan Khamatovát, Raphaël Personnazt, Calypso Valois-t és Louis Hofmannt láthatjuk, de a nézők nagy örömére Ralph Fiennes is játszik benne. Ő Nurejev mentorát, tanárát alakítja majd, aki a világhírű táncos Szentpéterváron kívüli karrierjét beindította. A film elsősorban Nurejev híres ’61-es disszidálására fókuszál, amit a KGB, az orosz titkosszolgálat minden eszközzel próbált megakadályozni. Nurejev életének leglátványosabb, kulturálisan és politikailag is legizgalmasabb, legpezsgőbb időszakát dolgozza fel, melyben egy félelmek nélküli, kirobbanó személyiséget láthatunk úgy a színpadon, mint a való életben – írta róla a Variety című filmes szaklap. Ralph Fiennes rendező pedig így nyilatkozott: A film egy hajthatatlan lélek története, akit kora és annak politikai berendezkedése próbált korlátozni, s ugyanakkor egy barátságé is, de az a fajta tánc-és művészvilág is feltárul benne, amit a hatvanas években a Szovjetunióban maga mögött hagyott.

Nurejev a Szovjetunióban született, de a hatvanas évek elejétől nyugaton élt, táncolt a brit Királyi Balett társulatában és filmekben is szerepelt, köztük a Rudolph Valentino némafilmsztárról szóló életrajzi drámában. A nyolcvanas években a Párizsi Opera Balettjének igazgatója lett. 1993-ban, 54 évesen hunyt el AIDS-ben.

Már születésének körülményei sem voltak mindennaposak: 1938. március 17-én a transzszibériai expresszen jött a világra. A baskír-tatár származású, akaratos és lobbanékony Nurejevnek már kiskorában székről székre ugrált a zene ritmusára. Nagyon szegény családból származott, gyermekként a földön aludt és mindig éhezett, ruhára se futotta, nővére kabátjában járt iskolába. Tánctehetségére korán felfigyeltek, tagja lett egy baskír néptáncegyüttesnek. Moszkvában felvételizett a Bolsoj színház balett-társulatába, 1955-ben pedig már a világhírű leningrádi Kirov Balett iskolájában tanult, s az iskola befejeztével húszévesen rögvest a Kirov Színház szólótáncosa lett, A hattyúk tavában debütált 1958-ban. Nurejev olyan tehetséges volt, hogy a balettkarban sosem táncolt, ezt korábban csak Nyizsinszkijnek engedték meg. Igen hamar ünnepelt csillag lett belőle, azzal a szépséghibával, hogy csak a Szovjetunió területén, s nehezen viselte, hogy állandó felügyelet alatt állt, külföldiekkel nem érintkezhetett, és három év alatt csak háromszor táncolhatott Leningrádon kívül.

A világsajtó érdeklődésének középpontjába 1961. június 16-án, a párizsi repülőtéren lejátszódó jelenettel került egy vendégszereplés után, amikor a szovjet titkosszolgálat, a KGB felügyelete alatt fel kellett volna szállnia a moszkvai gépre, ám ő merész ugrással a francia rendőrök mellett termett "Szabad akarok lenni" felkiáltással. Ez volt a leghihetetlenebb, még filmen is feldolgozott nyugatra szökés, amelyet keleti művész végrehajtott. Nurejev híres lett, de a Szovjetunióban hazaárulónak tekintették, és világhírnevének megvolt az ára: otthon maradt édesanyját csak évtizedekkel később, 1988-ban látogathatta meg.

Nurejev 1962-ben lett a londoni Royal Ballet szólótáncosa, a múlt század egyik legnagyobb balerinája, Margot Fonteyn egy idő után az ő kedvéért nem akasztotta még szögre  balettcipőjét, kettősük húsz évig kápráztatta el a világot. Nurejev a siker egyetlen mércéjének a teltházat nevezte, ez azonban mindig megadatott neki: mindenhol megtöltötte a nézőteret. 1964-ben Bécsben 89-szer tapsolták a függöny elé. Nem akármilyen társadalmi hálóval rendelkezett: baráti kapcsolatokat ápolt II. Erzsébet brit királynővel, a Rothschild-családdal, Jacqueline Kennedyvel, Mick Jaggerrel, Andy Warhollal és Freddie Mercuryval is.

A kiváló technikával és rendkívüli előadókészséggel megáldott művész szédületes karriert futott be, nemcsak táncosként, de koreográfusként is, utóbbi minőségében egyik legnagyobb sikere a klasszikus orosz balett büszkeségének számító Bajadér újrafogalmazása volt. Nurejev fellépett modern darabokban is, sokat tett a klasszikus és a modern tánc közti határok elmosódásáért. Táncosainak addig ismeretlen táncnyelvet kellett elsajátítaniuk, még öltözetükben is újított, vékony, testszínű trikókat adott rájuk. Életének utolsó fellépése 1992-ben, 54 évesen a Magyar Állami Operaházban a Cristoforo című balettben volt, a róla elnevezett balettverseny helyszínéül maga választotta Budapestet.

Nurejev több filmben is szerepelt, Herbert von Karajan biztatására karmesterként is fellépett. Otthonának a francia fővárost tekintette, 1983-89 között a párizsi opera balettigazgatója, 1993-ig koreográfusa volt, s nem sokkal halála előtt megkapta a legmagasabb francia kulturális kitüntetést, az Ordes des Arts et des Lettres-t, vagyis a Művészetek és Irodalom rendjének parancsnoki fokozatát. A világ leggazdagabb balett-táncosa több házat tartott fenn, homoszexualitását sosem titkolta és AIDS-ben halt meg.

Kíváncsian várjuk Oleg Ivenkót és a világ egyik legnagyobb táncosát bemutató filmet.

 

kommentek: 0

Tovább olvasom

Élet a színfalak mögött

Mi történik a táncművészekkel egy turnén, amikor kizökkennek a megszokott életükből? Hogyan múlatják az időt, amikor nincsenek színpadon? Nagy Attila és Rákossy Péter fotói megmutatják, mi történik a backstage-ben.

Fotók: Nagy Attila és Rákossy Péter

kommentek: 0

Tovább olvasom

Este a Dzsumbujban

Határtalan szenvedély és dinamizmus, egy elképesztően menő táncvideó - így írt Nagy Emeséről és a MA•ZE formációról a Fidelio, amikor nyáron kijöttek a "Be a-MAZE-d" -el. Most Jónás Verával közös produkciójuk premierjére készülnek éppen. Arról, hogy mit várhatunk a Dzsumbujtól, Nagy Emesét kérdeztük.

A MAZE-t a ZAGABO öltöztette. A fotókat Hevér Zsófia készítette.

kommentek: 0

Tovább olvasom

Az előadások előtt közösen énekelt Himnusz, utánuk pedig hangos ováció - így ünnepli az Operaház társulatát a Kárpát-Haza Opera Túra közönsége. A szeptember 21-ig tartó turnéról a Magyar Nemzeti Balett négy Étoile-ja és A víg özvegy díszlettervezője mesélt.

opera Kárpát-Haza Operatúra A víg özvegy balett

Fotó: Rákossy Péter

kommentek: 0

Tovább olvasom