Egy sikerdarab és két bemutató, avagy egy mese, három kísérletező táncetűd és egy eltéveszthetetlen Artus-nyelven íródott emberkereső - ez vár a hétvégén a fővárosi táncnéző közönségre a MU Színházban, a Trafóban és a Nemzeti Táncszínházban. 

 

Mennyi két végtelen ember együttese - két univerzum? A határok összeolvadása és kiszélesítése, a kint rekedtség és a bent ragadás feloldása, az elkülönültség érzésének feldolgozása a tárgya és témája az Artus új, Egy meg egy az egy című bemutatójának. Az inspirációt egy eltűnt civilizációról szóló könyv szolgáltatta. 

Egy nyughatatlan francia orvost, Augustus le Plongeont a 19. század hajnalán kíváncsisága egészen a mexikói Yucatán államba repítette, ahol hosszas kutatás után elsőként lelt rá a maja sírokra. A legenda szerint talált egy könyvet, a Troana Codexet, amit azon nyomban le is fordított. Ebben a kódexben megtalálta az ősi világ bölcsőjének, Lemuriának és a Mu civilizációnak rendkívül pontos leírását. Élt akkoriban egy angol tiszt is, aki egy-két évtizeddel korábban Indiában szolgált, s a környezet fogékonnyá tette az ősi vallás és kultúrák iránt. James Churchward ezredest saját érdeklődése Tibetbe és Mongóliába juttatta el, majd keresett egy indiai tanítót, aki még értette az ősi civilizáció, Mu nyelvét. Mu szigete a helyiek szerint egy özönvíz idején süllyedt el, 11 500 évvel ezelőtt. Az emberiség bölcsője, az "anyaföld", vagy "arany ország" volt az első emberek lakhelye e világkép szerint.

Churchward kutatásai szerint Mu időszámításunk előtt ötvenezer évvel élhette virágkorát, s nem volt túl népes, 64 millió lakosa lehetett. A húszas években az ezredes ontotta magából a Muról szóló könyveket és térképeket. Mu szerinte a csendes-óceáni szigetvilág helyén volt, és Polinézia jelentős részét beterítette. Mu lakói - azaz a nagák - tudtak közlekedni földön, vízben és levegőben, demokráciában éltek és hittek a lélek halhatatlanságában.

De nem csak a Mu szigeti civilizáció kel életre a Trafóban a hétvégén, hanem Leszták Tibor, a MU Színház decemberben elhunyt művészeti vezetőjének emléke is, a darab alcíme: Tibornak szeretettel.

"Tibor adott nekem egy, a Muról, az elsüllyedt ősi kultúráról szóló könyvet, még 2005-ben. Nem olvastam el. Félretettem. Aztán el akartam olvasni, de nem találm. Három évvel később Tibor meghalt. Három nap múlva váratlanul előkerült a könyv. Azonnal elolvastam. Mu egy 12,5 ezer évvel ezelőtt eltűnt kultúra, egy eltűnt civilizáció. Mítosz, legenda, történelem, valóság, koholmány: egyre megy. Egy emlék, ami arra figyelmeztet, hogy nem mi voltunk az elsők, és hogy majd mi is eltűnünk egyszer és majd mi utánunk is születik még újabb kulturális generáció. Talán ők is azt gondolják majd, hogy mi is csak koholmány vagyunk/voltunk. Egy kultúra, egy ember sem egyetlen. Az előadás azonban nem arról szól, ami a könyvben van, hanem arról, hogy valamit kaptam, elvesztettem és megtaláltam. Egy szellemiségről, egy gondolkodásmódról, amit szerintem Tibor mindig is képviselt, keresett, és amihez teret kínált. Amiért talán a Mu színházat megalapította. Az előadás Tibornak szól arról, amit mindketten és még sokan kerestünk, keresünk, hogy: egy meg egy az egy" - írja Goda Gábor saját koreográfiájáról. A teljeshez nem kell több.

Bemutató előadások: március 22., 23. és 24. 20.00

Új Táncok láthatók a MU-ban pénteken és szombaton, a Budapest Tánciskolával és Veletek. Valójában nem újak, mert több közülük már sikerrel futott, de nem is régiek, mert kortárs táncban ritkán történik kétszer ugyanaz a színpadon. A MU mindig is a kísérletek otthona volt, most három, Angelus Iván által rendezett darab látható: egy közkívánatra ismételt darab, a Kilences, Cuhorka Emese és Fülöp László Yuccalevele, illetve Hársfai Noémi, Kelemen Patrik és Petrovics Sanya Wagnerre komponált triója. 

Előadások: március 22. és március 23. 20.00

Az Ezeregyéjszaka legszebb meséinek Bozsik Yvette magávalragadó fantázianyelvére ültetett feldolgozása már 2008 decembere óta megy a Nemzeti Táncszínházban. Megelevenedik a nyolcadik századból származó mesegyűjtemény legismertebb öt története, Aladdin csodalámpájából kiszökik a dzsinn, feltárul Ali baba szeme előtt a kincseket rejtő barlang, felcsendül a gyönyörű mesélő, Seherezádé hangja, égben röpül az ében fa ló és könyörög a pórul járt gonosz szellem a halásznak, míg világ a világ.

A gyerekdarab után aztán felnőtt mese is született Bozsik interpretációjában, az Ezeregyéjszaka virágai címmel. De most vasárnap a gyerekeké lesz a zsöllye.

Az előadás időpontja: március 24. 10:30